Szerkesztő:Freewales/A történelem legnépesebb városainak listája

Leírás: Civilizáció, kultúra

Várostervezés

miről híres a város

mi okozta a bukást

Év[1]	Város[1]	Kép	Népesség (fő)[1]	Mai ország	Leírás
Kr.e. 9400[2]	Jerikó		2000-3000[2]	Palesztina	A mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2]
Kr.e. 6500	Çatalhöyük		5000-10 000	Törökország	Az Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3]
Kr.e. 5000	Tell Brak		4000	Szíria	Tell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5]
Kr.e. 4000	Uruk		5000 - 60 000[6]	Irak	Az ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6]
Kr.e. 3800-3700	Dobrovodi		10 000	Ukrajna	Erdély keleti részétől a Dnyeperig húzódott a cucuteni kultúra területe, amelynek középső, Kr. e. 5000-től 3500-ig tartó időszakában a fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a lakosok a korban óriásinak számító, akár több tízezres népességű településeket hoztak létre. Ezek többnyire ovális alakú, rendkívül sűrűn és koncentrikus körökben beépített városok voltak, a házak többnyire sárral tapasztott vesszőfonatból készültek. Dobrovodi a Dnyepermelléki-hátságon jött létre, egy 250 hektáros területen.[7]
Kr.e. 3700	Eridu		6000-10 000	Irak	Eridu a sumér civilizáció egymáshoz közel épült városainak egyike volt, Uruktól körülbelül 60 km-re délre feküdt az Eufrátesz partján. Kedvező fekvésének köszönhetően a földművelők, a nomád állattenyésztők és a folyóparti halászok kereskedelmének központjává nőtte ki magát. A település az Enki istennek szentelt templom (zikkurat) köré épült.
Kr.e. 3600-3500	Majdanyecke		12 000- 46 000[8]	Ukrajna	Majdanyecke Dobrovodihoz hasonlóan a cucuteni kultúra városa volt, szerkezetében és épületeiben is nagyon hasonló volt a kultúra többi nagy településéhez, 270 hektáron terült el. Legnagyobb házai 2 emeletesek voltak. A város maradványait magnetométeres vizsgálatokkal fedezték fel. Ahogy a többi cucuteni város esetében is történt, saját lakosai Majdanyeckét is 75-80 évente felgyújtották, majd újraépítették.
Kr.e. 3600-3500	Taljanki		15 600- 21 000	Ukrajna	Taljanki is a cucuteni kultúra nagyvárosainak sorába tartozott, a négyszögletesebb alakú, középen egy üres területtel rendelkező település 450 hektáron terült el. A Taljanka-folyó és egy kisebb patak összefolyásánál épült fel. Az, hogy mi okozta a társadalmát tekintve egalitarizmuson alapuló cucuteni kultúra hanyatlását és eltűnését, még vita tárgyát képezi, egy elmélet szerint a lehűlő és szárazabbá váló klíma lehetetlenítette el a mezőgazdaság addig folytatott formáit.
Kr.e. 3500	Abüdosz		20 000	Egyiptom	Az ókori egyiptomi civilizáció korai időszakának egyik legjelentősebb városa Abüdosz volt, a város Felső-Egyiptomban, a Nílus nyugati partján feküdt. A város határában fekvő Umm el-Kaáb nekropolisz a korai fáraói dinasztiák legfontosabb temetkezési helye volt.
Kr.e. 3100	Memphisz		20 000	Egyiptom	Az Alsó- és Felső-Egyiptom határán fekvő település az Óbirodalom időszakában élte virágkorát, ekkor az egyiptomi civilizáció kulturális, politikai és tudományos központjaként szolgált. Számos másik uralkodó mellett Dzsószer fáraó is Memphiszből kormányozta országát és itt épült fel piramisa is.
Kr.e. 2500	Lagas		60 000	Irak	A sumér civilizáció jelentős városa első virágkora idején volt a világ legnépesebb települése. A Tigris és az Eufrátesz találkozásától északkeletre fekvő városállam a Ninurta istennek szentelt zikkurat köré épült. Pusztulásához Umma és Uruk egyesült erőinek támadása vezetett.
Kr.e. 2400	Mohendzsodáro		40 000	Pakisztán
Kr.e. 2300	Ningírszu		80 000	Irak
Kr.e. 2250	Agade		35 000	Irak
Kr.e. 2100	Ur		100 000	Irak
Kr.e. 1800	Mári		60 000	Szíria
Kr.e. 1650	Avarisz		100 000	Egyiptom
Kr.e. 1360	Théba		80 000	Egyiptom
Kr.e. 1300	Yinxu		120 000	Kína
Kr.e. 1200	Per-Ramszesz		160 000	Egyiptom
Kr.e. 1000	Lojang		100 000	Kína
Kr.e. 900	Hszian		125 000	Kína
Kr.e. 700	Linzi		100 000	Kína
Kr.e. 650	Ninive		120 000	Irak
Kr.e. 500	Babilon		200 000	Irak
Kr.e. 479	Srávasztí		900 000[9]	India
Kr.e. 460	Rádzsgír		36 000[10]	India
Kr.e. 300	Karthágó		700 000	Tunézia
Kr.e. 200	Pátaliputra		350 000	India
Kr.e. 100	Alexandria		1 000 000	Egyiptom
Kr.u. 200	Róma		1 200 000	Olaszország
Kr.u. 500	Konstantinápoly		500 000	Törökország
575	Ktésziphón		500 000	Irak
600	Chang'an		600 000	Kína
800	Bagdad		700 000	Irak
935	Córdoba		450 000	Spanyolország
1100	Kaifeng		1 000 000	Kína
1160	Fez		250 000	Marokkó
1180	Polonnaruva		250 000	Srí Lanka
1210	Merv		500 000	Türkmenisztán
1300	Hangcsou		1 500 000	Kína
1350	Kairó		660 000	Egyiptom
1400	Nanking		1 000 000	Kína
1500	Peking		1 000 000	Kína
1700	Ajutthaja		1 000 000	Thaiföld
1850	London		2 320 000	Egyesült Királyság
1925	New York		7 774 000	USA
2000	Tokió		37 468 000[11]	Japán