Szilva (növényalnemzetség)
A szilva vagy szilvafa a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetség Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nemes szilva (Prunus domestica) | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Fajcsoportok | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szilva növényalnemzetség témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szilva növényalnemzetség témájú kategóriát. |
Jellemzés
A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (Prunus subg. Amygdalustól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magányosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.
Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.
Fajok
Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:
- Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- P. cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka)
- P. cocomilia Ten.
- P. consociiflora C.K.Schneid.
- P. domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik)
- P. insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabella)
- P. salicina Lindl. (japán szilva)
- P. simonii Carriere
- P. spinosa L. (kökény)
- Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-ösével állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- P. alleghaniensis Porter
- P. americana Marshall
- P. angustifolia Marshall (csikaszó szilva?)
- P. hortulana L.H.Bailey
- P. maritima Marshall
- P. mexicana S.Watson
- P. nigra Aiton
- P. orthosepala Koehne
- P. subcordata Benth.
- Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le.
- P. armeniaca L. (kajszi- vagy sárgabarack)
- P. brigantina Vill.
- P. mume Siebold & Zucc. (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack)
- P. sibirica L. (szibériai kajszi)
A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.[1] A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.
Jegyzetek
Források
- Soltész Miklós tankönyve: Csonthéjasok Archiválva 2008. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: Szilva
További információk
- A szilva termesztése és felhasználása Archiválva 2014. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szilvadarázs tizedeli a szilvát? Archiválva 2014. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szilva.lap.hu - linkgyűjtemény
- Szilvalekvár recept
- Aszalt szilvás almatorta recept
- A szilvás gombóc, lekvár és aszalt szilva népi titka Archiválva 2014. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
