Szirmai Albert

Pesten született izraelita vallású családban Schönberger Albert Adolf néven, a pesti Schönberger Miksa Max (1842–1905) és a vágújhelyi Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845–1909) legkisebb, hetedik gyermekeként. Szülei 1869. március 2-án házasodtak össze.

Neves operettkomponista, aki az első magyar kabarédalok szerzője is volt. Poétikus és invenciózus muzsikája igazi művészre vall. 200-nál is több kabarédalt is írt, de komoly muzsikát is komponált.

A muzikalitás fiatalon, egy zongora alatt kuporodva találta meg, ahonnan nagyobb testvérei zeneóráit figyelte.

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. Egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval, Jacobi Viktorral.

Az 1906-os végzés után a Pester Lloyd és a Polgár c. lapok zenekritikusa lett. Pályafutása elején a komolyzenével kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán.

1907-től a Népszínház vígopera korrepetitora. ekkor mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót, ami 200-szor ment táblás házakkal. Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta, ekkor fordult az operettek felé. 1916-ra elkészült a fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska, amely rövid idő alatt Bécsben, Berlinben és Milánóban is bemutatásra került, ez pályája csúcsát is jelentette. Később még két sikeroperettet alkotott, a Gróf Rinaldót és a Mézeskalácsot,

Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitte színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat. 1928-tól haláláig New Yorkban élt. A Chappel zeneműkiadó cég tanácsadója, majd művészeti igazgatója lett. Zeneszerzőként már nem volt olyan aktív, mint hazájában, melynek oka részben az volt, hogy a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni. Műveit egy darabig postán küldte haza, de egy idő után leginkább csak mások munkájával foglalkozott.

Amerikában olyan kaliberű zenészeknek segített elindulni a pályán, mint Leonard Bernstein és George Gershwin, 1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt. A második világháború utáni években többször hazalátogatott, de sosem költözött vissza. 86 évesen, New Yorkban halt meg.

Színpadi művek

A Színházi adattárban, 1946-tól regisztrált bemutatóinak száma: 83..^[4]

• A sárga dominó (Budapest, 1907)
• Bálkirálynő (vígopera, 1908)
• Táncos huszárok (Budapest, 1909)
• A ferencvárosi angyal (1911)
• Mexikói lány (1912)
• A mozikirály (bemutató: Budapest, 1913. szept. 20.)
• Ezüstpille (énekes játék, Budapest, 1914. május 9., Vígszínház)
• Mágnás Miska (Budapest, 1916. febr. 12.)
• Kék orgonák (1918)
• Gróf Rinaldo (Budapest, 1918)
• Harangvirág (Budapest, 1918)
• Mézeskalács (Budapest, 1923. december 15.)
• Alexandra (Budapest, 1925)
• Éva grófnő (Budapest, 1928)
• A balerina (Budapest, 1931)
• A kalóz (1933)
• Tabáni legenda (1957)
• Tündérlaki lányok (Budapest, 1964. január 29., Fővárosi Operettszínház)

Film

• Mágnás Miskából 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika és Sárdy János játszott.

• Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. ISBN 9633301378
• Németh Amadé: A magyar operett története. H. n., 2002. Anno K. ISBN 9633750806

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Szirmai Albert életrajza az Irány New Yorkon (magyarul)
• Szirmai Albert a PORT.hu-n (magyarul)
• Szirmai Albert az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 852. o.  Online elérés