Szlovén Demokrata Párt
A Szlovén Demokrata Párt (szlovénul: Slovenska demokratska stranka, rövidítése: SDS) egy szlovéniai jobboldali, liberális konzervatív politikai párt. A párt 2003-ban alakult a Szlovéniai Szociáldemokrata Pártja utódjaként. A párt elnöke Janez Janša, Szlovénia 2004-2008 és 2012-2013 közötti miniszterelnöke. A párt tagja az Európai Néppártnak.A párt a 2018-as szlovéniai parlamenti választások győztese, Janez Janša előtt azonban nehéz koalíciókötési tárgyalások állnak.[5]
| Szlovén Demokrata Párt Slovenska demokratska stranka | |
 | |
| Mottó: 'Emotni zmagujemo! (Együtt győzünk!) | |
| Adatok | |
| Elnök | Janez Janša |
| Alapítva | 1989. február 16. (mint Szlovéniai Szociáldemokrata Párt) |
| Tagok száma | 30.000 |
| Ideológia | Jobboldali populizmus[1][2][3] konzervativizmus, szlovén nacionalizmus nemzeti konzervativizmus bevándorlásellenesség[1][2][4] |
| Politikai elhelyezkedés | Jobboldal |
| Parlamenti jelenlét | Nemzetgyűlés: 27 / 90 |
| Nemzetközi szövetségek | Közép Demokrata Internacionálé Nemzetközi Demokrata Unió |
| Európai párt | Európai Néppárt |
| Weboldala | |
Története
A párt két egykori politikai párt örököse: Szlovénia Szociáldemokrata Uniója és a Szlovén Demokrata Unióé. Ez a két párt volt a Szlovén Demokratikus Ellenzék (DEMOS) legbefolyásosabb pártja, amely 1989-ben jött létre a Szlovén Kommunista Párt ellenzékeként. Az 1990-es első szlovén választáson demokratikus folyamatok indultak be és a DEMOS követelte Szlovénia kilépését Jugoszláviából.
A Szlovénia Szociáldemokrata Uniója egy szociáldemokrata párttá fejlődött: a szociális piacgazdaságot támogatták és Ausztria, Németország és Skandinávia mintáján a jóléti állam bevezetését. A Szlovén Demokrata Unió ezzel szemben inkább jobboldali liberális volt: hangsúlyozták a jogállam bevezetését és az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletét. Elkötelezettek voltak az ország euro-atlanti integrációja (Európai Unió, NATO) tekintetében.
Ideológiája
A párt eleinte egy mérsékelt, jobbközép párt volt, majd a párt radikálisabb szellemiségű lett Jansa vezetésével. Gazdasági kérdésekben a szigorú fiskális politikát képviselték, 2004 és 2008 közötti kormányzás alatt évi 5%-os GDP növekedést ért el a párt vezette kormány. Az európai migrációs válságot követve a párt nacionalista és bevándorlásellenes retorikájúvá vált. Ellenezi a menekültek elosztását célzó betelepítési kvótákat és fontosnak tartják a belbiztonság növelését.
Választási eredmények
| Választások | Szavazatok száma | % | Mandátumok | +/- | Pozíció | Pártelnök |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990 | 79,951 | 7.4 | 6 / 80 | kormánypárt | Jože Pučnik | |
| 1992 | 39,675 | 3.3 | 4 / 90 |  2 | kormánypárt | Jože Pučnik |
| 1996 | 172,470 | 16.3 | 16 / 90 |  12 | ellenzék | Janez Janša |
| 2000 | 170,228 | 15.8 | 14 / 90 | 2 | ellenzék | Janez Janša |
| 2004 | 281,710 | 29.0 | 29 / 90 | 15 | kormánypárt | Janez Janša |
| 2008 | 307,735 | 29.2 | 29 / 90 |  | ellenzék | Janez Janša |
| 2011 | 288,719 | 26.1 | 26 / 90 | 3 | kormánypárt (2012 és 2013 között) | Janez Janša |
| 2014 | 181,052 | 20.7 | 21 / 90 | 5 | ellenzék | Janez Janša |
| 2018 | 222,042 | 24.9 | 25 / 90 | 4 | kormánykoalíció (2020 és 2022 között) | Janez Janša |
| 2022 | 274,931 | 23.53 | 27 / 90 | 2 | ellenzék | Janez Janša |
Vitás ügyek
A törvénytelen pártfinanszírozási vádja
A 2018-as szlovéniai parlamenti választási kampányban felmerült, hogy a párt 450 ezer eurónyi összeget kapott egy magánszemélytől Bosznia Hercegovinából. A választási kampány végén derült ki, hogy a párt 800 ezer euró összeget kapott magyar magánszemélyektől, akik közel állnak Orbán Viktorhoz és a Fideszhez.[6] Kiderült, hogy ugyanazok a személyek probáltak a macedón választásokat befolyásolni, mint akik az SDS-nek adták a pénzt. A Nova24TV a fidesz-közeli Ripost kiadó tulajdonosába került.[7][8]
