Szobi járás

A Szobi járás 1886-tól volt egyike Hont vármegye járásainak, amikor a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük. Ekkor 31 község tartozott hozzá a megye déli és délnyugati részén a Szekince, a Garam és az Ipoly mentén, valamint a Börzsöny hegyei között.

Területe 1907-ben jelentősen csökkent, amikor északi részéből megszervezték a Vámosmikolai járást, ahova területének nagyobb részét átcsatolták, így ettől kezdve csak 13 községe maradt.

1918-tól újabb területcsökkenést okozott az Ipolytól nyugatra fekvő öt település csehszlovák uralom alá kerülése, ahol ezeket az újonnan szervezett Ipolypásztói járásba osztották be.

Az 1923-as megyerendezés során a területének nagy részét és székhelyét is elveszített Hont vármegye maradékát a Szobi járással együtt Nógrád és Hont k.e.e. vármegye néven összevonták a szintén csonka Nógrád vármegyével. A járás határait ekkor ismét módosították: területe nyugaton tovább csökkent, mivel Ipolydamásdot és Letkést átcsatolták a Vámosmikolai járáshoz, keleten viszont nőtt, mivel ide csatolták az addig Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozó Kismaros, Nógrádverőce és Kosd községeket. Ezek közül az utolsó a járás többi településétől távol, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó Vác közigazgatási területe által elvágva feküdt, de a településnek a Duna menti közlekedési vonalakhoz való kapcsolódása miatt ez a megoldás mégis racionális volt.

A következő területváltozásra 1932-ben került sor, amikor az ekkor kilenc községből álló Vámosmikolai járás beolvadt a Szobiba, egyúttal annak szolgabírói kirendeltségévé alakult, mely a járási közigazgatás feladatainak egy részét önállóan látta el a területén. Ugyanekkor Kosdot visszacsatolták a Nógrádi járáshoz.

1938-ban az első bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz az 1918 előtti Hont vármegye nagy része, benne a Szobi és a Vámosmikolai járás egész egykori területe is. A visszatért területek közigazgatási megszervezésekor nem tértek vissza az 1918 előtti állapotokhoz, hanem részleges területi reformot hajtottak végre. Ezt indokolta, hogy a bécsi döntéssel kialakult új országhatár ugyanúgy nem volt tekintettel a közigazgatási beosztásra, ahogy a trianoni határok sem, a magyar közigazgatás-tudomány két világháború közötti fejlődése pedig megfelelő elméleti megalapozást nyújtott hozzá. A rendezés során megszüntették Nógrád és Hont vármegye ideiglenes egyesítését, viszont Hont és Bars vármegyék magyar uralom alatt álló részeiből létrehozták Bars és Hont k.e.e. vármegyét Léva székhellyel, és a Szobi járást ehhez osztották be.

A megyehatárok a trianoni országterületen általában azonosak voltak az 1918 előttiekkel, a visszatért területeken viszont számos helyen módosították őket. A Nógrád és Hont megyék közötti 1923 előtti határ visszaállítása folytán Kismarost és Nógrádverőcét visszacsatolták Nógrád megye Nógrádi járásához. Ezzel szemben a visszatért területeken az 1918 előtt Esztergom vármegyéhez tartozó Garam-balparti Kicsind Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, azon belül a Szobi járáshoz került.

Az új Bars és Hont k.e.e. vármegye területét négy járásra osztották: a Verebélyi, a Lévai, az Ipolysági és a Szobi járásra. Nem állították tehát vissza az 1907-ben, még magyar uralom alatt szervezett Vámosmikolai járást, és megszüntették a csehszlovák uralom alatt 1923-ban létrehozott Zselizi járást is. Így a Szobi járástól északra az 1907 előtti helyzettel megegyezően Ipolyság és Léva volt a két legközelebbi járási székhely. Mivel azonban a három település közül Szob volt a legkevésbé jelentős, ezért a vonzáskörzetekhez jobban igazodó új járási határok az 1907 előttieknél délebbre húzódtak. 1938-tól csak Kisgyarmat, Ipolykeszi, Ipolytölgyes és Nagybörzsöny, valamint a tőlük délre fekvő terület tartozott ide, az ezektől északra fekvő, 1907 előtt a Szobi járáshoz tartozott területet az Ipolysági és a Lévai járás között osztották fel. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a Szobi járástól az Ipolyságihoz csatoltak 1938-ban a trianoni országterületen fekvő öt községet (Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Tésa és Vámosmikola).

1940-ben kisebb kiigazításra került sor, Bars és Hont megyétől visszacsatolták Esztergom vármegyéhez Kicsindet, és átcsatoltak oda további három községet is (Bajta, Garamkövesd és Leléd), melyek egyúttal a Szobi járásból a Párkányi járásba kerültek.

A második világháború végén, 1945-ben megkötött fegyverszüneti egyezmény alapján visszaálltak az 1938 előtti országhatárok, így Magyarország közigazgatási beosztását a régi-új határokhoz kellett igazítani. Bars és Hont k.e.e. vármegye megszűnt, és Magyarországon maradt területét Nógrád vármegyével Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. Az 1945-ös megyerendezés során elrendelték a Szobi járás átcsatolását Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, de ennek végrehajtását elhalasztották. A Szobi járás határai visszaálltak az 1932 és 1938 közötti állapotukba, és ezután már egészen 1970-es megszűnéséig változatlanok voltak. A járási székhelyet azonban a háborús pusztítás miatt ideiglenesen Nagymarosra helyezték, Szobra csak 1948-ban költözött vissza a járási igazgatás, amikor a helyreállítás lehetővé tette azt.

Az 1950-es megyerendezéskor a járást az 1945-ös elhatározással összhangban Pest megyéhez csatolták. Megszűnésére 1970-ben került sor, amikor teljes területével beolvadt a Váci járásba.

Községei 1886 és 1970 között

Mivel a járás területe többször jelentősen változott, az alábbi táblázatok főbb korszakokra bontva sorolják fel a Szobi járáshoz tartozott községeket.

A táblázatokban az egyes oszlopok a területváltozások évei által határolt időszakokat képviselik. Az üresen hagyott mezők azt jelentik, hogy az adott község az adott időszakban a Szobi járáshoz tartozott, a kék háttérszín pedig a Csehszlovákiához tartozó járásokat jelzi. A Magyarországon belül másik megyéhez tartozó községek esetében e tényt az adott mező tartalmazza.

Az önálló Hont vármegyében (1886–1923)

A Szobi járás 1886 és 1923 között Hont vármegyéhez tartozott, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 31 község van felsorolva. A járás 1886-ban lényegében az addigi Szalkai járásból jött létre, annak 27 községét egészítették ki az Ipolysági járásból átcsatolt négy községgel. A kezdetben ide tartozó 31 településből 1907-ben az újonnan létrehozott Vámosmikolai járáshoz csatoltak 18-at, majd 1918-ban csehszlovák uralom alá került további öt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. Az 1907-ben a Vámosmikolai járáshoz átcsatolt 18 községből csuppán négy maradt magyar uralom alatt.

Nógrád és Hont k.e.e. vármegyében (1923–1938)

A Szobi járás 1923 és 1938 között Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéhez tartozott, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 18 község van felsorolva. Az időszakban egyszer változott meg a területe, amikor 1932-ben ide olvasztották be a megszűnő Vámosmikolai járás egészét.

Bars és Hont k.e.e. vármegyében (1938–1945)

A Szobi járás 1938 és 1945 között Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéhez tartozott, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 19 község van felsorolva. Ebben az időszakban egyszer változott meg a járás területe, amikor 1940-ben négy községet át- (illetve vissza-) csatoltak Esztergom vármegye Párkányi járásához.

Nógrád-Hont majd Pest megyében (1945–1970)

A Szobi járás 1945-től Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéskor pedig Pest megyéhez csatolták, az alábbi táblázatban az ezalatt ide tartozott 17 község van felsorolva. Ebben a negyedszázadban a járás területe változatlan volt, és megegyezett az 1932 és 1938 közöttivel.

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH