Yettel Magyarország
A Yettel (2010. május 17-ig Pannon GSM, 2022. március 1-ig Telenor) Magyarország harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója a hálózatán indított hanghívások száma alapján.[1]
| Yettel Magyarország Zrt. | |
 | |
| Hivatalos név | Yettel Magyarország Zrt. |
| Rövid név | Yettel |
| Jelmondat | Hiszünk abban, hogy a kiegyensúlyozott élet egy jobb élet! |
| Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1993. október 27. (mint Pannon GSM) |
| Székhely | Törökbálint, Magyarország |
| Vezetők | Igor Prerovsky vezérigazgató (2023 szeptemberétől) |
| Iparág | mobil távközlés |
| Tulajdonos | PPF Csoport (75%), TMT Hungary Holdco B.V. (PPF) (25%) |
| Termékek | mobil távközlési szolgáltatások |
| Árbevétel | 177 mrd Ft (2009) |
| Alkalmazottak száma | 1214 fő (2009), 1869 fő (2023) |
| Anyavállalata | PPF Csoport |
 | |
| Székház | |
| Magyar cégjegyzékszám | 13-10-040409 |
| A Yettel Magyarország Zrt. weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Telenor Magyarországot 2018 júliusában vásárolta meg a norvég anyavállalattól a 2021 márciusában balesetben elhunyt cseh milliárdos, Petr Kellner befektetői csoportja.[2]
A Telenor Magyarország Zrt. 2022. január 27-én bejelentette, hogy a cég 2022. március 1-jétől Yettel Magyarország Zrt. néven folytatja tovább működését. Ezzel a lépéssel egy teljesen új márkanév kerül bevezetésre.[3]
Főbb adatai
A Yettel Magyarország cég – anyavállalatának közlése szerint – 2019 végén 3 millió 30 ezer előfizetéssel rendelkezett, és ezzel a harmadik legnagyobb mobilszolgáltató Magyarországon.[4][5] 2009-ben 29,4%-os, 2018 decemberében 28%-os piaci részesedéssel rendelkezett.
A Yettel 125 ország 306 mobilszolgáltatójával áll roaming-kapcsolatban. Körzethívószáma: 20.
- Előfizetőinek száma: 3,6 millió
- Árbevétel: 230,0 milliárd Ft (2013)
- EBITDA: 73,4 milliárd forint (2009)
- Tőkeberuházások: 12,9 milliárd Ft (2009)
- Dolgozók létszáma – átlagos statisztikai létszám: 1214 (2009)
- Saját tulajdonú értékesítési pont és ügyfélszolgálat: 6 darab
Története
A Pannon GSM-től a Telenor Csoportig
A Pannon GSM 1993 decemberében jelentette be, hogy a magyarországi rádiótelefon-koncesszió egyik birtokosaként 1994 elején elindítja a digitális GSM szabványú mobil távközlési szolgáltatást. A céget az Antenna Hungária, a MOL, a Videoton és a Wallis Holding, a dán, a finn, a holland és a norvég állami telefontársaság alapította közösen. Később a tulajdonosok fokozatosan szálltak ki a cégből, a norvég cég, a Telenor pedig 100 százalékra növelte tulajdonrészét a társaságban.
Az addigi, elsősorban üzleti előfizetőket elérő ügyfélkört kiterjesztve, 2001-ben a feltöltőkártyás szolgáltatást kínáló BEE márkanév bevezetésével igyekezett a cég a fiatalabb korosztályokat is megszólítani, az ezredforduló körül még mindössze 40%-os telítettségű mobil előfizetői piacon. Ezt 2003-ban váltotta a Djuice márkanév olcsóbb tarifarendszere (amely már MMS küldésre és a GPRS alapú internet használathoz is elérhető áron kínált lehetőséget), aminek értékesítését 2014-ben szüntette be a Telenor.[6]
A Pannon GSM cég 2003-ban került teljes egészében a norvég Telenor tulajdonába. 2006 februárja óta a kék Telenor-logót használta arculatában. 2010. május 18-án a cégnév Pannon GSM Távközlési Zrt.-ről Telenor Magyarország Zrt.-re változott,[7] ezzel a cég felvette a Telenor márkaidentitást. A névváltozás a cégnév mellett a márkanevet is érintette, így valamennyi márkával kapcsolatos tárgyon (logók, SIM-kártyák, szórólapok, brosúrák, értékesítési pontok stb.) a Telenor név szerepel, és az ügyfelek számlái ettől kezdődően a Telenortól érkeznek, a hívószámok (+36 20) azonban változatlanok maradnak.
2018. július 31-ig a Telenor Magyarország tulajdonosa a norvég Telenor Csoport volt. Az eljáró hatóságok jóváhagyását követően 2018. augusztus 1-jével lezárult a Telenor Csoport kelet-európai – magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai – üzletágának eladása a PPF Csoport számára.
Vezérigazgatója 2016-tól Alexandra Reich volt, akinek 2018. augusztus 1-jével Jan Hanuš vette át a helyét. 2021. januártól Peter Gažík a Telenor Magyarország vezérigazgatója.
2019. október 31-én bejelentették, hogy az állami tulajdonban álló Antenna Hungária 25%-os részesedést vásárol a PPF-től.[8] 2019-ben piaci részesedése 27-28% körül alakult.[9]
A Yettel
2022 januárjában bejelentették, hogy 2022 márciusában újbóli név- illetve arculatváltás történik majd a cég történetében, mivel lejár a Telenor védjegy hazai használati engedélye. Bár ezt 2020-ban megújította a PPF Csoport, a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2022-re már nem hosszabbítják meg ezt a márkahasználati jogosultságot. A döntés értelmében a cég neve és az új márkanév a január 27-én indított[10] Yettel lett.[11] A cég a honlapján tájékoztatót tett közzé a névváltással kapcsolatban.
2023. március 20-án részvénycsere történt, amelynek során a 4iG eladta a Yettel-beli részesedését a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, egy magyar állami cégnek, hogy a 4iG Csoport 70,5%-os részesedést szerezzen a Vodafone Magyarországban.[12]
2023 decemberében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. eladta 25 százalékos részesedését a TMT Hungary Holdco B.V.-nek, amely szintén a PPF csoport tulajdonában áll. A PPF már ősszel bejelentette, hogy 50% +1 részvényét eladja a Etisalat (e&) Abu-Dzabi emírségi telekom cégnek, amely üzlet várhatóan 2024 elején lezárul.[13]
Szolgáltatások
A hagyományos hangalapú mobilszolgáltatások területén a Yettel Magyarország minden ügyfele számára tud megfelelő megoldást biztosítani. Ezekhez a csomagokhoz, ajánlatokhoz rendszerint kedvezményes készülékeket is kínál, amelyek között éppúgy megtalálhatók a legalapvetőbb igényeket kielégítő készülékek, mint a nagy tudású okostelefonok.
A mobilinternet a SIM-kártyának köszönhetően gyakorlatilag mindenhol elérhető, ahol van mobilhálózat. A szolgáltatás EDGE hálózaton az ország 99%-át lefedi,[14] míg a nagy adatátviteli sebességet biztosító 3G/HSPA hálózat 2010 tavaszán már 563 településen[15] elérhető.
2008 végén megkezdődött a 14,4 Mbps adatátviteli sebességhez szükséges infrastruktúra kiépítése is, 2010 áprilisától tesztelték az LTE (Long Term Evolution) technológiát, a magyar mobilinternet-felhasználók pedig 2012-re hozzáférhettek a világ akkori leggyorsabb mobil szélessávú technológiájához.
A jelenleg elérhető legnagyobb adatátviteli sebességet biztosító, ún. ötödik generációs (5G) kereskedelmi mobilszolgáltatást a tesztelések után 2021-ben indították el.
A kereskedelmi 5G szolgáltatást 2021-ben első körben Győr és Törökbálint egyes részein, majd a hálózat kiépítését felgyorsítva Budapest XI. kerületének számos pontján és a főváros forgalmasabb területein tette hozzáférhetővé a társaság. Ezzel párhuzamosan a Balaton környékén, például Balatonföldváron, Balatonfüreden, Siófokon, Révfülöpön, Keszthelyen, Zamárdiban, Szántódón, Almádiban, Fűzfőn, Bogláron, Lellén, Fonyódon, valamint Székesfehérváron és Tatabányán is megkezdődtek a hálózatmodernizációs munkálatok.[16]
Digitális Magyarország
A Telenor 2010-ben jelentette be a Digitális Magyarország programját.[17] A kezdeményezés oly módon aknázza ki a mobilinternetes kommunikációban rejlő lehetőségeket, hogy egyszerre szolgálja a gazdasági fejlődést és a társadalom érdekeit. Célja, hogy 2013-ra Magyarország lakosságának többsége hozzáférhessen mobil széles sávhoz, és hogy 2020-ra általánosan elérhetővé váljon a technológia ami – széleskörű munkaerőpiaci szegmenst teremtve – megadja a lehetőséget az országnak, hogy felzárkózzon a kontinens legfejlettebb digitális területeihez.
Vállalati felelősségvállalás
A Yettel kiemelt figyelmet fordít az egyes országok kulturális különbségeiből adódó jellegzetességekre. Minden országban törekszik arra, hogy megértse a legfontosabb helyi kihívásokat, és globális tapasztalatuk hozzáadásával olyan szolgáltatásokat alakítanak ki, amelyek kifejezetten az ott élők mindennapjait könnyítik meg.
Vállalások:
- a telekommunikáció segítségével összekötni az embereket,
- biztonságos termékeket fejleszteni,
- népszerűsíteni a biztonságos internetezést a gyermekek számára,
- a lehető legkisebb öko-lábnyomot hagyni,
- elősegíteni, hogy az üzleti partnerek felelős elvek szerint működjenek.
A cég székháza
A Yettel székházát a Pannon GSM Távközlési Zrt. építtette, átadása 2009. szeptember 22-én történt, amely nem csupán Magyarország egyik legmodernebb és „legzöldebb”, interaktív vállalati központja lett, hanem egy új, az országban addig kevéssé ismert mobil munkastílust is képvisel.[18]
Az irodaház alapkövét 2007 szeptemberében rakták le Törökbálint határában a Tétényi-fennsíkot átszelő Égett-völgyben,[19] az épület 2009 júniusában készült el, a hivatalos átadóra pedig szeptember 22-én került sor. Magyarország egyik legmodernebb és „legzöldebb”, interaktív vállalati központjának koncepciójában az anyavállalat, a Telenor fornebui székháza szolgált példaként. A törökbálinti irodaház 26 500 négyzetméteren, a parkolókkal együtt 34 890 négyzetméteren helyezkedik el, kilenc épületszárnyra tagolódik, az épületrészek 2–3 emeletesek.
Az új irodaház tervezésénél és kivitelezésnél a környezettudatosság és a fenntarthatóság elveit tartották szem előtt. Az épület a nyolchektáros Égett-völgy területének mindössze 7,55 százalékát foglalja el a megengedett 30 százalék helyett. A terület 69 százaléka zöldterület maradt, bár az előírás mindössze 40 százalék lenne.
A székházban található Magyarország legnagyobb megújuló energiaforrását alkalmazó, geotermikus hőszivattyúkra alapozott hűtési-fűtési rendszere, amely 180 darab, 100 méterre fúrt hőszonda segítségével biztosítja a hideg-meleg vizet az épület hőmérsékletének szabályozásához.A csapvíz melegítését 168 négyzetméter összfelületű napkollektor segíti, ami a melegvíz-ellátáshoz szükséges energia 60%-át képes előállítani.[forrás?] A különböző épületfunkciókat számítógéppel vezérelt, intelligens központi épületmenedzsment-rendszer irányítja.
Összefoglalóan:
- Bruttó alapterület: irodaház és IT 26 500 m², garázs 8400 m².
- Parkolóhelyek: 300 a garázsban, 300 a felszínen.
- Telek beépítettsége: 7,5% (a megengedett 30% helyett).
- Az épületet Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész tervezte.[20]
- Az épület kivitelezője: Arcadom Zrt.[21] és a Narva Kft.[22]
- A hőszivattyús rendszer tervezője és kivitelezője: HGD Kft.[23]
Társadalmi felelősségvállalás
2004-ben a Pannon volt az első olyan vállalat, amely – társadalmi szerepvállalásának részeként – mobiltelefonok visszaváltását népszerűsítő akciót vezetett be Magyarországon, és azóta is folyamatosan gondoskodik a már nem használt készülékek szakszerű szétszereltetéséről, újrahasznosításáról, amelynek keretében a vállalat ügyfelei eddig több mint 81 tonna (81 660 kg) újrahasznosítható hulladékot adtak le.[24]
A sport világában a Telenor (Pannon) a magyar jégkorong és a női kézilabda-válogatott főtámogatója volt sokáig.
2015 óta a HiperSuli program[25] keretében a digitális oktatás segítését tűzte ki célul a cég, elsősorban pedagógusok digitális képességeinek fejlesztésével, amely akkreditált képzés formájában is elérhető. A HiperSuli program 5 iskolával indult, mára országosan 120 feletti iskola csatlakozott[26] a programhoz. 2022. szeptember 1-től a HiperSuli az anyavállalathoz hasonlóan nevet változz és ProSuli néven folytatódik.
Díjai, elismerései
- A Pannon 2009 szeptemberében átadott új irodaháza a vállalat környezettudatos megoldások iránti elkötelezettségét jelző, magas elismerésben részesült: az irodaházban kiépített hőszivattyús rendszer a KÖVET Egyesület „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs” díját érdemelte ki. A KÖVET Egyesület 2009-ben nyolcadik alkalommal hirdette meg az Ablakon Bedobott Pénz pályázatot, amelyre környezeti és gazdasági hasznot egyaránt hozó intézkedésekkel lehetett nevezni.
- Legjobb Női Munkahely 2007[29]
- A Pannon a női munkavállalóknak szóló munkaszervezési megoldásaival kiérdemelte a Világgazdaság című napilap „Legjobb Női Munkahely 2007” különdíját.
- Summa Artium Kortárs művészetért díj[30]
- 2007-ben a Pannon nyerte el a Summa Artium Kortárs művészetért díját, mellyel a mobilszolgáltató kiemelkedő kultúratámogatói tevékenységét ismerték el. A díjat hagyományteremtő céllal azok elismerésére hozták létre, akik sokat tesznek a művészeti mecenatúra megerősödéséért és kiteljesedéséért.
- „Investor in People” díj[31]
- A díjat a munkatársak értékteremtő fejlődésére legtöbbet szánó szervezetek kaphatják meg.
- Az emberi erőforrások fejlesztésének legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését 2004 februárjában Kelet-Közép-Európában először a Pannon nyerte el. A nemzetközi szakemberekből álló testület döntése alapján 2007-től a Pannon továbbra is méltó a díj használatára.
- Üzleti Etikai Díj[32]
- A multinacionális nagyvállalatok kategóriájában 2006 novemberében a Pannon nyerte el a Budapest Klub Alapítvány és a Piac és Profit üzleti magazin által alapított Üzleti Etikai Díjat. A zsűri értékelése alapján a Pannon üzleti életben mutatott magatartása a gazdasági élet szereplői számára követendő példa.
- „Style in the business” díj[33]
- A Pannon 2006 februárjában elnyerte a "Style in the business" díjat a Budapest Business Journaltól. A lap testületének döntése szerint a Pannon, mint a magyar távközlési piac sikeres szolgáltatója érdemelte ki a díjat, azzal a minősítéssel, hogy a társaság, különös tekintettel a közcélú egészségügyi intézmények támogatásában valamint a Pannon Példakép Alapítvány működésében megtestesülő társadalmi szerepvállalásával, kulcsszerepet játszik a felelősségteljes üzleti kultúra kialakításában és ápolásában.
- „Legjobb ügyfélszolgálat 2004” díj[34]
- A Pannon nyerte el a Legjobb ügyfélszolgálat 2004 címet a Connect-olvasók szavazatai alapján.
- „Leadership Award 2005” díj[35]
- A Pannon Mobil EKG a távdiagnosztikát az egészségügy és a sport területén is forradalmasító berendezése elnyerte az IT-Business magazin „Leadership Award 2005” díját, és a XIV. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton elismerésben részesült.