terc-butanol

az alkoholok közé tartozó szerves vegyület


A terc-butanol (vagy terc-butil-alkohol, 2-metil-2-propanol) egy az alkoholok közé tartozó szerves vegyület. A legegyszerűbb tercier alkohol. A butanol négy szerkezeti izomerje közül az egyik, a másik három az n-butanol, a szek-butanol és az izobutanol.

terc-butanol

terc-Butanol

t-BuOH
IUPAC-név2-metilpropán-2-ol
Más nevekterc-butil-alkohol
Kémiai azonosítók
CAS-szám75-65-0
SMILES
C(C)(C)(C)O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC4H10O
Moláris tömeg74,12 g/mol[1]
Megjelenésszíntelen, szilárd anyag vagy folyadék
Sűrűség0,79 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont26 °C[1]
Forráspont83 °C[1]
Oldhatóság (vízben)Korlátlan[1]
Gőznyomás41,2 mbar (20 °C)
240 mbar (50 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozásGyúlékony (F), Ártalmas (Xn)[2]
NFPA 704
3
1
0
 
R mondatokR11, R20[2]
S mondatok(S2), S9, S16[2]
Lobbanáspont11 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet470 °C[1]
LD502740 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Története

A terc-butanol volt az elsőként felfedezett tercier alkohol, először Butlerov állította elő 1863-ban.

Kémiai tulajdonságai

Színtelen, jellegzetes szagú vegyület. A többi kis szénatomszámú alkoholtól eltérően nem folyadék, hanem alacsony olvadáspontú szilárd anyag (az olvadáspontja 26 °C). Vízben korlátlanul oldódik.Mint tercier alkohol, sokkal kevésbé reakcióképes és kevésbé érzékeny oxidációra, mint a butanol más izomerjei. Hidrogén-kloriddal szubsztitúciós reakcióba lép, ekkor terc-butil-klorid keletkezik.

Előállítása

A terc-butanol a krakkgázok között található izobutilénből állítható elő kénsavészteren át, majd ennek hidrolízisével.

Felhasználása

Kiindulási anyagként alkalmazzák szerves kémiai szintéziseknél.

Hivatkozások

Források

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Lásd még