Tokusima prefektúra
A Tokusima prefektúra (徳島県; Hepburn: Tokushima-ken ) Japánban, Sikoku szigetén található. Fővárosa szintén a Tokusima nevet viseli.
Tokusima prefektúra (徳島県) | |||
| |||
Egyéb jelképek | |||
Fa | Yamamomo (Myrica rubra) | ||
Virág | Sudachi (Citrus sudachi) | ||
Madár | Fehér gém | ||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Sikoku | ||
Sziget | Sikoku | ||
Székhely | Tokusima | ||
Kerületei | 8 | ||
Önkormányzatok | 24 | ||
Kormányzó | Kamon Iizumi | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 721 721 fő (2020. szept. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 199 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,144.95 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 34° 03′ 56″, k. h. 134° 33′ 33″, k. h. 134° 33′ 33″ | |||
[[Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Tokusima prefektúra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokusima prefektúra témájú médiaállományokat. |
Történelme
A Meidzsi restauráció előtt Tokusima prefektúrát Ava tartományként ismerték. Az ókorban Tokusima városa a Mjódó körzethez tartozott. A kormányzat megszilárdításának első hullámában el kívánták törölni a feudális rendszert, valamint létrehozni a prefektúrákat. 1871-ben Mjódó prefektúrává vált. Akkoriban magában foglalta az Ava régiótól délre eső területeket, valamint az Avadzsi sziget területét is. 1873-ban a fejlődő prefektúra határvidékeit elfoglalta a Kagava prefektúra.
A kormányzat megszilárdítására tett lépések második hullámában 1875. szeptember 5-én szétválasztották a Szanuki régiót, hogylétrehozzák a mai Kagava prefektúrát. 1876. augusztus 21-én az Avadzsi szigetet leválasztották, hogy a Hjógo prefektúrához csatolják, majd az Ava prefektúrát is szétválasztották, hogy létrehozzák a Kócsi prefektúrát.
1880. március 2-re a Mjódó prefektúrát teljesen elkülönítették a Kócsi prefektúrától, hogy beolvasszák a Tokusima prefektúrába.
Földrajz
Városok
Tokusima prefektúrában 8 nagyváros található.
|
Nemzeti Parkok
A Szanuki hegyvonulat a prefektúra északi határvidékén húzódik.
2012. április 1-jei adatok szerint a prefektúra területének 9%-án találhatóak nemzeti parkok. Név szerint:Szetonaikai Nemzeti Park, Muroto-Anan Kaigan Nemzeti Park, Curugiszan Nemzeti Park. Csúbu Szankei, Docsú-Kócu, Hasikura, Higasi Szankei, Okumijagava-Ucsidani és Oaszajama parkok.
Gazdaság és ipar
Tokusima gazdasági gerince az alábbi három ágazatból tevődik össze: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat.A mezőgazdasági dolgozók és a termelés százalékos aránya – Kócsi mellett – a második legnagyobb a Sikoku régióban. Rizsföldek a Josino-folyó alacsonyabban fekvő területein találhatóak, illetve a part menti keskeny síkságokon.A fennmaradó területek nagyobb részén zöldségeket és virágokat termesztenek. Tokusima prefektúra Japán legnagyobb karfiol és lótuszgyökér beszállítója és a negyedik legnagyobb répa termelője. A japán indigót kizárólag itt termesztik.
Észak-Tokusima növekedését és fejlődését felgyorsította az Akasi Kaikjó híd megépítése, mely létrejöttével közúti összeköttetést biztosít az Avadzsi-szigeten lévő Ivaja és Kóbe között. Az ipari fejlesztések, a terjeszkedés nagy része Tokusima és Naruto köré központosulnak. Különösen gyors fejlődésnek indult Itano kerület két városa Aizumi és Kitadzsima. Ez a fejlődési folyamat előrevetíti újabb nagyvárosok létrejöttét az Itano kerületben.
Mezőgazdaság
Tokusima mezőgazdasági erőforrásokban is bővelkedik, melyek lehetővé teszik, hogy sokféle zöldséget termesszenek.A Josino folyótól északra elterülő síkságok különösen termékenyek és tápanyagban gazdagok, az itt megtermelt zöldségeket gyakran szállítják az anyaország alábbi területeire : Oszaka, Kiotó és Kóbe.Tokusima termékei a Kanszai régióban jellemzően a legjobb értékelést kapják a piacokon, különösen kiemelkedő a Naruto édesburgonya, a sudachi citrusgyümölcs, a lótuszgyökér és az eper.
A Tokióból származó árudömping viszonylag alacsony belső piacot engedélyez a helyi termékeknek. Ezért a Tokusimai kormányzat mobil konyhákkal és „Friss! Tokusima” feliratú fényszalagokkal reklámozza a helyi termékeket. Ezt annak érdekében teszi, hogy az általános figyelmet a Tokusimai élelmiszerek és zöldségek felé fordítsa és növelje a belső keresletet.
Naruto városában édesburgonyát, lótuszgyökeret, kínai gyöngyhagymát, padlizsánt és daikont, Anan városban bambuszt és rizst, Ava városban salátát, japán őszibarackot és szőlőt termesztenek. A sudachi citrus, répa, eper és a sacumi mandarin az egész prefektúrára jellemző. Emellett kisebb részben megtalálható a kukorica, tavaszi hagyma, répa, zöld tea, juzu és a vad őszibarack.
Turisztikai látványosságok
- Naruto-csatorna örvények
- Ava Odori Múzeum
- Bizan-hegy
- Tokusima kézműves falu
- Ija-völgy
- Oboke és Koboke völgy
Politika
Prefektúra kormányzói:
- 1. – Goro Abe (阿部五郎; Hepburn: Goro Abe ) – 1947. április 16. – 1951. április 1.
- 2. – Kuniicsi Abe (阿部邦一; Hepburn: Kuniichi Abe ) – 1951. május 21. – 1955. március 30.
- 3. – Kikutaro Hara (原菊太郎; Hepburn: Kikutaro Hara ) – 1955. április 25. – 1965. szeptember 15.
- 4. – Jaszunobu Takicsi (武市恭信; Hepburn: Yasunobu Takeichi ) – 1965. október 9. – 1981. október 4.
- 5. – Sinzo Miki (三木申三; Hepburn: Shinzo Miki ) – 1981. október 5. – 1993. Október 4.
- 6. – Tosio Endo (圓藤寿穂; Hepburn: Toshio Endo ) – 1993. október 5. – 2002. március 15.
- 7. – Tadasi Óta (大田正; Hepburn: Tadashi Oota ) – 2002. április 30. – 2003. március 30.
- 8. – Kamon Iizumi (飯泉嘉門; Hepburn: Kamon Iizumi ) – 2003. május 18. – napjainkig
Tokusima jelképe
Tokusima prefektúra jelképe egy hiragana kombináció. A to és ku hiraganából áll.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tokushima Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
- ↑ Alyse 2010.: Dar Alyse. (szer.) Japán – Nyitott Szemmel, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. ISBN 9789630959667
- ↑ Thiro 2006.: Rosalyin Thiro. Japán – Útitárs, Panemex-Grafó, Budapest, 2006. ISBN 9789639491649
- ↑ Bornoff 2009.: Nicholas Bornoff. Japán Budapest, Geographia Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 9789639810556
- ↑ Totman 2006.: Conrad Totman. Japán története, Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2006. ISBN 9789633898406