Vámoscsalád

magyarországi község Vas vármegyében

Vámoscsalád község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Vámoscsalád
A Szent Márton római katolikus templom, Vámoscsalád
A Szent Márton római katolikus templom, Vámoscsalád
Vámoscsalád címere
Vámoscsalád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterBiczó Endre (független)[1]
Irányítószám9665
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség270 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,78 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 22″, k. h. 16° 57′ 56″, k. h. 16° 57′ 56″
Vámoscsalád (Vas vármegye)
Vámoscsalád
Vámoscsalád
Pozíció Vas vármegye térképén
Vámoscsalád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámoscsalád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

A Kisalföld déli részén helyezkedik el, a Répce jobb parti oldalán.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely végighalad a belterületén, azon érhető el Szombathely, illetve Csorna-Répcelak felől is. Déli szomszédjával, Uraiújfaluval a 8449-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Vámoscsalád megállóhely a belterület délnyugati szélén helyezkedik el, a 8449-es út vasúti keresztezése mellett.

Története

Vámoscsaládot 1221-ben említi először oklevél. Nevét a Répce hídjához kapcsolódó vámszedőhelyről kapta. A falu az 1400-as években a Kanizsai, az 1500-as évektől a Nádasdy család birtoka, később - házasság révén - a Bezerédj család tulajdonába kerül. Középkori temploma mai falutól délre lévő temetőben állt.[4] A falu mai temploma a 18. század végén épült. A szentélyében látható falképet Przudzik József festette 1985-ben.

Címere

Hasítással és vágással négy mezőre osztott csücskös talpú pajzs első (vörös) mezejében a ragyogó nap, mely az életadó isten és a világosság szimbóluma is, a második (kék) mezőben balra forduló, nyugvó oroszlán az ősi Bezerédj-jelkép mellett az erő szimbóluma is, a harmadik (kék) mezőben a két hársfa között egytornyos templom áll, a negyedik (vörös) mezőben pásztorbotot tartó Szent Márton püspök látszik, az egyházközség védőszentje.


Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Fülöp Imre (független)[5]
  • 1994–1998: Biczó Antal (független)[6]
  • 1998–2002: Biczó Antal (független)[7]
  • 2003–2006: Németh Imre (független)[8]
  • 2006–2010: Németh Imre (független)[9]
  • 2010–2014: Németh Imre (független)[10]
  • 2014–2019: Németh Imre (független)[11]
  • 2019–2024: Biczó Endre (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Aznap a 307 szavazásra jogosult lakos közül 216 fő járult az urnákhoz, nyolcuk érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatokból pedig egyaránt 66-66 esett a négy független jelölt közül kettőre, Biczó Antal addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Németh Imrére (31,73 %–31,73 %).[12] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; ezen már csak a korábbi holtverseny két részese indult el, ez a helyzet pedig Németh Imrének kedvezett jobban.[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
289
301
281
278
287
270
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,3% horvátnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,2%, református 1,4%, evangélikus 4,9%, felekezet nélküli 1% (8,4% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

  • Szent Márton római katolikus templom
  • Bezerédj kripta a temetőben
  • Szent Márton-ösvény[14]

Jegyzetek

Külső hivatkozások