XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása

XXIII. János pápa boldoggá avatása

Az 1962. október 11-én megnyílt második vatikáni zsinatot összehívó és azt (1963. június 3-i haláláig) vezető XXIII. János pápát a zsinati bíborosok és számtalan hívő azonnal szentté akarta avatni.^[3] Ennek ellenére az Olaszországban „jó pápaként” ismert XXIII. János kanonizációja ötven évnél tovább húzódott. Miután Caterina Capitani nápolyi apáca 1966-os meggyógyulását az illetékes bizottság csodának nyilvánította, II. János Pál 2000. szeptember 3-án boldoggá avatta.^[4]

II. János Pál pápa boldoggá avatása

II. János Pál pápa szentté avatását a hívek egy csoportja már 2005. április 8-i temetésén kezdeményezte Santo subito! (’Azonnal avassák szentté!’) feliratú transzparensekkel.^[4] Ennek első lépcsőfokát, a boldoggá avatási ügyet 2005. június 28-án megnyitották,^[5] és két évvel később az egyházmegyei szakasz le is zárult (az ügyirat ünnepélyes aláírására 2007. április 2-án kerül sor).^[6] A szentté avatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettől az előírástól el lehet térni.^[7]

II. János Pál kanonizációs eljárása során megvizsgálták a Parkinson-kóros Marie Simon-Pierre Normand meggyógyulásának körülményeit, és azt hivatalosan is megtörtént csodának ismerték el.^[8] A francia apáca betegsége előrehaladtával már nem tudott írni, autót vezetni, sőt, járni is alig. A nővérnek erőt adott a szintén Parkinson-kórban szenvedő II. János Pál példája, ezért a pápa halála után imádkozott hozzá, ami két hónappal később meghallgatásra került: 2005. június 2-án egy belső hang sugallatára elkezdett írni és megdöbbenve tapasztalta, hogy írása megjavult, másnapra pedig egész teste teljesen meggyógyult.^[9] 2009 decemberében XVI. Benedek pápa „tiszteletreméltó” címmel ruházta fel II. János Pált,^[10] majd 2011. május 1-jén boldoggá avatta.

A közös szentté avatás előkészítése

2013. április 25-én a Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony II. János Pál pápa közbenjárására történő gyógyulását vizsgáló orvosi bizottság kijelentette, hogy az eset tudományosan megmagyarázhatatlan, ezzel a szentté avatáshoz szükséges második csoda is bizonyítottá vált.^[4] A 2011-ben 48 éves négygyerekes asszony gyógyíthatatlan agyi aneurizmában(wd) szenvedett. Az orvosok – bár mindent megtettek érte – csak egy hónapot adtak neki. A nő egyfolytában II. János Pálhoz imádkozott gyógyulásért, és amikor a pápa boldoggá avatását nézte a televízióban, illetve látta a képét egy magazinban, meggyógyult. Dr. Alejandro Vargas Roman, a kezelőorvosa is megerősítette, hogy az eset orvosilag megmagyarázhatatlan.^[11][12]

A kanonizációról szóló hivatalos döntést Ferenc pápa 2013. július 5-én hozta, amikor aláírta a dekrétumot, mely igazolja a II. János Pál pápa közbenjárásával történt csodát és kérte, hogy a bíborosok és püspökök járuljanak hozzá XXIII. János „pro gratia” szentté avatásához. Ezzel Ferenc pápa elfogadta a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja előterjesztését, hogy hivatalosan elismert csoda nélkül történjen meg a kanonizáció, aminek két indoka is van: egyrészt a „zsinat atyjának” tisztelete az egész világon elterjedt, másrészt egyedülálló, hogy az azonnali szentté avatását már a zsinaton kérték a jelenlevők.^[3]

2013. szeptember 30-án Ferenc pápa a napközi imaóra keretében kihirdette, hogy a két boldog pápát 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az Isteni irgalmasság ünnepén avatják szentté.^[13]

Ferenc pápának az a döntése, hogy egyazon napra tette a két szentté avatást, több okkal magyarázható. Ezzel kikerülte, hogy a II. János Pál életét kísérő népszerűség személyi kultusszá váljon, miközben Stanisław Dziwisz krakkói érsek, korábban II. János Pál magántitkára, akinek nem elhanyagolható szerepe volt a Santo subito kihirdetésében, külön szentté avatást szeretett volna.^[14] Philippe Maxence szerint a kettős szentté avatás azt is lehetővé teszi Ferenc pápa számára, hogy túllépjen a második vatikáni zsinaton, amelynek XXIII. János volt a kezdeményezője és II. János Pál a legfőbb alkalmazója.^[15] John L. Allen vatikáni szakértő szerint Ferenc azzal, hogy társította a két pápát, megpróbált összhangot teremteni a katolikus egyház liberális és konzervatív irányzatai között,^[16] míg David Willey, a BBC római tudósítója szerint ezzel elkerülte, hogy állást kelljen foglalnia.^[17] Végül a döntést részben az is indokolta, hogy a szertartás mintegy 7,8 millió euróra becsült költsége ne duplázódjon.^[18]

Mivel a zsinat résztvevői, illetve II. János Pál temetésén jelen levő hívek tömege mindkettőjük azonnali oltárra emelését szorgalmazta, majd ezután is a keresztény világ mindkét pápát szentnek tartotta, a hivatalos szentté nyilvánítás „csak” megerősíti a pápák eddigi tiszteletét.^[19]

A szentté avatási szertartást 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján tartották. A szentmise előkészületeként kilenc órától az isteni irgalmasság rózsafüzér imáját mondták a résztvevők, ezután a mindenszentek litániája hangzott el a Sixtus-kápolna kórusa, a római és a (XXIII. János szülőhelyének számító) bergamói egyházmegye kórusa, valamint a krakkói filharmonikusok kórusa előadásában.^[20]

A hivatalos szertartás előtt Ferenc pápa megölelte az első sorban, a bíborosok között helyet foglaló nyugalmazott pápát, XVI. Benedeket, akit a téren ünneplő tömeg nagy örömujjongással fogadott.^[21]

Tíz órakor Ferenc pápa a vele együtt miséző papokkal a Szent Péter-bazilika előtt felállított oltárhoz vonult, ezzel megkezdődött a szentmise. A jelentősebb koncelebrálók között volt Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke, Stanisław Dziwisz krakkói érsek, II. János Pál egykori személyi titkára és Francesco Beschi, Bergamo püspöke. A koncelebráló papoknak 70 diakónus adta át az ostyát. Az áldoztatást a Szent Péter téren 600 pap, az Angyalvár felé vezető sugárúton további 200 végezte.^[22]

Ferenc pápa akaratából a kanonizáció rítusa egyszerű volt: Angelo Amato bíboros, a szentté avatási kongregáció prefektusa háromszor egymás után kérte a pápát, avassa szentté XXIII. Jánost és II. János Pált, mire az egyházfő latin nyelven elmondta az ünnepélyes szentté avatási formulát:^[21]

A bejelentésre egész Rómában megkondultak a templomok harangjai, a téren jelen levő több százezer hívő óriási örömujjongásba és hosszas tapsba fogott, magasba emelték a zászlóikat és a szent pápák (főleg II. János Pál) képeit.^[21]

A szertartás folytatásaként bemutatták a két pápa ereklyetartóit. XXIII. Jánosnak ugyanolyat készítettek, mint II. János Pálé volt a 2011-es boldoggá avatásán. A relikviatartókat a két szenthez közel álló személyek vitték az oltárhoz: XXIII. Jánosét rokonai, II. János Pálét pedig Floribeth Mora Díaz, aki csodás gyógyulását az ő közbenjárásának köszönheti. Ezután Angelo Amato hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, majd az örömének után az ünnepi szentmise a rendes menetben folytatódott. Az Evangélium részleteit görög és latin nyelven olvasták fel. A mise folyamán már szent XXIII. Jánoshoz és szent II. János Pálhoz is szóltak imák.^[22]

Az ünnepi szentmisén Ferenc pápával koncelebrált XVI. Benedek nyugalmazott pápa, körülbelül százötven bíboros és ezer püspök, köztük Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, Böcskei László nagyváradi megyés püspök, Keresztes Szilárd ny. hajdúdorogi püspök, Palánki Ferenc egri segédpüspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök.^[23]

Rómában mintegy nyolcszázezren követték az eseményt a Szent Péter téren, az odavezető utakon és a város más helyszínein elhelyezett 17 óriáskivetítőn.^[24] Több mint száz állami delegáció volt jelen.^[25] Magyarországot hivatalosan Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte, a ceremónián rajtuk kívül részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Hölvényi György egyházügyi államtitkár is, valamint több ezer magyar zarándok.^[23]

Hivatalos küldöttségek

Afrika Ország A delegáció tagjai  Egyenlítői-Guinea Teodoro Obiang Nguema Mbasogo elnök és felesége[26]  Elefántcsontpart Henri Konan Bédié korábbi elnök és felesége[27]  Gabon Ali Bongo Ondimba elnök és felesége[26]  Kamerun Paul Biya elnök[28]  Zimbabwe Robert Mugabe elnök és felesége[29] Amerika Ország A delegáció tagjai  Amerikai Egyesült Államok John Podesta elnöki tanácsadó[30]  Argentína Julián Domínguez, házelnök[25]  Chile Aldo Cornejo, házelnök[31]  Ecuador Rafael Correa elnök[32]  Salvador Salvador Sánchez Cerén elnök[31]  Guatemala Roxana Baldetti alelnök[33]  Honduras Juan Orlando Hernández elnök és felesége[26]  Kolumbia María Ángela Holguín külügyminiszter[31]  Kuba Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter[31]  Mexikó Angélica Rivera first lady[31]  Paraguay Horacio Cartes elnök[34]  Puerto Rico Alejandro García Padilla kormányzó és felesége[31]  Venezuela Elías Jaua külügyminiszter[31] Ázsia Ország A delegáció tagjai  Kínai Köztársaság Vu Tun-ji alelnök és felesége[35]  Libanon Michel Szulejmán elnök[34]

Európa Ország A delegáció tagjai  Belgium II. Albert volt király és Paula királyné[25]  Bulgária Roszen Plevneliev elnök[36] Szimeon Boriszov Szakszkoburgotszki, korábbi cár, illetve miniszterelnök[36]  Franciaország Manuel Valls miniszterelnök[37] François Fillon volt miniszterelnök és felesége[38] Bernadette Chirac, korábbi first lady[38]  Írország Enda Kenny miniszterelnök[39]  Lengyelország Bronisław Komorowski elnök és felesége[40] Donald Tusk miniszterelnök[41] Aleksander Kwaśniewski volt elnök és felesége[40] Lech Wałęsa volt elnök és felesége[40] Ewa Kopacz, a szejm vezetője[42] Bogdan Borusewicz, a szenátus vezetője[42]  Liechtenstein II. János Ádám herceg[25]  Litvánia Dalia Grybauskaitė elnök[34]  Luxemburg Henrik nagyherceg és Mária Terézia nagyhercegné[43]  Magyarország Áder János köztársasági elnök[26] és felesége  Máltai lovagrend Matthew Festing nagymester[44]  Egyesült Királyság Richárd gloucesteri herceg és Brigitta gloucesteri hercegné[30]  Olaszország Giorgio Napolitano elnök és felesége[45] Matteo Renzi miniszterelnök[46]  Portugália Rui Machete államminiszter, külügyminiszter[47]  Spanyolország I. János Károly király és Zsófia királyné[25]  Ukrajna Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök[48]  Európai Unió Herman Van Rompuy, az EU elnöke[31] José Manuel Barroso, az EB elnöke[31] Miguel Ángel Martínez Martínez, az EP alelnöke[31] Ausztrália Ország A delegáció tagjai  Ausztrália Christopher Pyne házelnök[49]

2014. szeptember 11-én az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció a két pápa nem mindennapi voltát és a világ minden tájáról érkezett kéréseket figyelembe véve elrendelte, hogy XXIII. János pápa szabadon választható liturgikus emléknapja október 11. (a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulója), II. János Pálé pedig október 22. (pápai beiktatásának napja) legyen.^[50][51]

Carlo Maria Martini egykori milánói érsek a kanonizációs eljárás során kritikájának is hangot adott. Andrea Riccardi történész 2014-ben kiadott könyvében említi, hogy a bíboros túl gyorsnak tartotta II. János Pál szentté avatását.^[4] A Corriere della Sera olasz napilap 2014. április 9-i száma idézi Martini szavait: Karol Wojtyła „Isten szolgája volt, rendkívüli ember, költő, filozófus és a tettek embere, de ettől még nem szükséges szentté avatni.” Az újság Godfried Danneels belga bíboros nyilatkozatát is közli, aki szerint nem kell gyorsítani a folyamatot, mert „a szentségnek nincsen szüksége előzősávra”.^[52][53]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Canonisation des papes Jean XXIII et Jean-Paul II című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.