Északi-szigeti barna kivi

madárfaj

Az északi-szigeti barna kivi (Apteryx mantelli) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a kivifélék (Apterygidae) családjához tartozó faj. Sokáig a barna kivi Apteryx australis alfajának számított.

Északi-szigeti barna kivi
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Madarak (Aves)
Rend:Struccalakúak (Struthioniformes)
Család:Kivifélék (Apterygidae)
Nem:Apteryx
Faj:A. mantelli
Tudományos név
Apteryx mantelli
Shaw, 1813
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi-szigeti barna kivi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-szigeti barna kivi témájú médiaállományokat és Északi-szigeti barna kivi témájú kategóriát.

A kivik Új-Zéland nemzeti szimbólumai.[1] Általában a kivifélék a nemzeti madarak, de ha fajra kell leszűkíteni, akkor az öt faj közül az északi-szigeti barna kivire gondolnak, mint nemzeti madárra.

Elterjedése, élőhelye

Új-Zéland északi-szigetén él. Erdők, bozótosok rejtőzködő állata.

Megjelenése

Testhossza 40 centiméter, testtömege pedig 2,2 kilogramm. A tojó ugyanolyan magas, de testtömege 2,9 kilogramm. Lapos szegycsontú, röpképtelen madár. A becslések szerint kb. 1000 példánya él.

Életmódja

Éjszaka aktív, erdei állat. Napközben üregekbe húzódik. Rosszul lát, az orrnyílása a csőre hegyén van, nagyon jó a szaglása. Lárvákkal, rovarokkal, puhatestűekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak. Félénk, gyors futású madár. A hangja magas, sípoló.

Szaporodása

A tojó két, a madár méretéhez képest hatalmas tojást rak, egy csupasz üregbe vagy fatörzsbe. A hímek kotlanak, a fiókák fészekhagyók.A tojás a nőstény egész borda alatti részét kitölti, ezzel megnehezíti a kotló mozgását, légzését. A kivinél tart a leghosszabb ideig a fióka kiköltése, 80 napig azaz kb. 3 hónapig eltart.[forrás?]

Források

További információk