Ínség-szikla
Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő,[2] Ínség-zátony egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában, a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél. A főváros legalacsonyabb pontja. A népnyelv szerint pedig „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa”.[3] A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő.
| Ínség-szikla | |
![Az Ínség-szikla kibukkanása 2011. november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt[1]](https://www.search.com.vn/wiki/hu/F%C3%A1jl:Hunger-rock_2011_(5).jpg) | |
| Az Ínség-szikla kibukkanása 2011. november 23-án, amikor a Duna vízállása Budapestnél mindössze 84 centiméter volt[1] | |
| Magasság | 95,76 m |
| Hely | Budapest, XI. kerület |
| Elhelyezkedése | |
  Ínség-szikla Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″, k. h. 19° 03′ 09″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ínség-szikla témájú médiaállományokat. | |
A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő.
Földrajzi helyzete
A Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.[4][5][6] 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett. Pozíciója:[7][8]
- EOTR: X: 237993.485 m, Y: 650385.578 m
- WGS84 (World Geodetic System): N47° 29' 09,19", E19° 03' 09,32"
Elnevezése
.jpg)
Nevét onnan kapta, hogy csak aszályos időszakban, alacsony vízállásnál látható.[9][10]
Néha a nevét többes számban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz ahhoz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik, és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amelyek külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint egyesek magától az Ínség-sziklától függetlenek.[11]
Kapcsolata a környezetével
A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. 1898-1899 között a Szent Gellért rakpart kiépítésekor a felsőbb sziklákat felrobbantották.[12][13][14][15] A vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. A Szabadság híd budai pillére részben egy hasonló kőszirtre épült.
A 2000-es évek elején az M4-es metróvonal előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.[16] Mivel az Ínség-szikla felett folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.
Fel/kibukkanása az utóbbi évtizedekben
Az Ínség-szikla kibukkanását az utóbbi időszakban 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében [17] és 2018 augusztus elejétől egészen november elejéig meg lehetett figyelni.[18] 2018. október 25-én 33 cm lett az abszolút negatív rekord (LKV).[19][20] A Szabadság hídnál pedig észlelhetővé váltak a híd korábban sosem látott, háborúban felrobbantott maradványai.[21] 2022 augusztusában, majd 2023 októberében ismét kibukkant a szikla.[22][23]