Óriás pekari

kétséges emlősfaj

Az óriás pekari (Pecari maximus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pekarifélék (Tayassuidae) családjába tartozó kétséges faj.

Óriás pekari
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:Emlősök (Mammalia)
Alosztály:Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:Eutheria
Alosztályág:Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:Laurasiatheria
Csoport:Scrotifera
Csoport:Ferungulata
Csoport:Patások (Ungulata)
Rend:Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport:Artiofabula
Alrend:Disznóalakúak (Suina)
Család:Pekarifélék (Tayassuidae)
Nem:Pecari
Reichenbach, 1835
Faj:P. maximus
Tudományos név
Pecari maximus
van Roosmalen et al., 2007
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás pekari témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás pekari témájú kategóriát.

Felfedezése és rendszertani besorolása

Ezt a negyedik pekarit, Marc van Roosmalen hollandszármazású brazíliai primatólogus fedezte fel 2000-ben. 2003-ban, ő és Lothar Frenz német természetfilmessel levettek egy kondát, amelyet később típuspéldányokként használtak fel. A primatólogus 2007-ben le is írta az állatot,[1] azonban további adatok hiányában eme pekari önálló faji státusza megkérdőjeleződött.[2][3] A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2008-ban Az állatot Adathiányos'ként (Data Deficient) sorolta be; 2011-től pedig azonosnak tartja az örvös pekarival (Pecari tajacu).[4][5]

A mitokondriális-DNS-vizsgálatok szerint, az óriás pekari és az örvös pekari körülbelül 1-1,2 millió évvel ezelőtt váltak ketté;[1] azonban ezek az adatok megkérdőjelezhetők mivel igen kevés mintát vizsgáltak meg, továbbá nem végezték el a sejtmag-DNS (nDNA), valamint a citogenetikus vizsgálatokat.[3][5] 2011-ben, újra átnézve van Roosmalen és társainak a leírásait, az óriás pekarinak vélt alaktani és viselkedési jellemzői megegyeznek az örvös pekariéval. Arra a kérdésre a válasz, mely szerint az óriás pekari és örvös pekari két külön faj-e vagy egy és ugyanaz, további kutatásokat követel.[3][5]

Előfordulása

Az óriás pekari Brazília és Bolívia területein honos. Pontosabban az Amazonas-medence déli és középső részein, azaz a Madeira és a Tapajós folyók közti eső területen, valamint Bolívia északi részén, a Madidi Nemzeti Park keleti felén.[6]

Megjelenése

Öt példány alapján eme pekari testhossza 120–137 centiméter, testtömege 40–50 kilogramm.[1] Ezzel a legnagyobb pekarifaj. Az örvös pekaritól megkülönbözteti a nagyobb teste, a hosszabb lábai, a testéhez képest a kisebb feje, valamint a szőrzete.[1] A szőrzete vékony szálú és barna színű, fehérrel „behintve”, a lábai feketébbek. Az örvös pekarihoz hasonlóan van nyakörve, azonban halványabb, kevésbé szembetűnő.

Életmódja

A megfigyelések szerint párban vagy kis kondákban él.[1] A többi pekarihoz hasonlóan mindenevő.

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Giant Peccary című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • "Big Pig-Like Beast Discovered" from LiveScience.
  • Forscher entdecken neuen Großsäuger, GEO magazine (in German)
  • Info on the recently discovered Giant Peccary
  • Gongora, J. et al. 2011: Revisiting the species status of Pecari maximus van Roosmalen et al., 2007 (Mammalia) from the Brazilian Amazon. Bonn zoological bulletin, 60(1): 95–101. Full article (PDF) reference page
  • Moravec, J.; Böhme, W. 2009: Second find of the recently discovered Amazonian giant peccary, Pecari maximus (Mammalia: Tayssuidae) van Roosmalen et al., 2007: first record from Bolivia. ISSN 0006-7172|Bonner zoologische Beiträge, 56 (1/2): 49–54. PDF[halott link]
  • Roosmalen, M.G.M., van et al. 2007: A new species of living peccary (Mammalia: Tayassuidae) from the Brazilian Amazon. ISSN 0006-7172|Bonner zoologische Beiträge, 55 (2): 105–112. PDF