1948. évi nyári olimpiai játékok

• A női atlétikaversenyek kiemelkedő alakja, a 30 éves holland Fanny Blankers-Koen négy aranyérmet nyert, előtte az 1936. évi nyári olimpiai játékokon 18 évesen magasugrásban 6. lett.
• A játékok történetében először fordult elő, hogy egyetlen férfi atléta sem nyert két bajnoki címet.
• Drámai pillanatokban bővelkedett a nehéz terepen lebonyolított maratoni futás. A stadionba elsőként a belga Étienne Gailly érkezett, de annyira kimerülten, hogy végül ketten is megelőzték.
• Ez volt az utolsó olimpia, amelyen művészeti versenyeket is rendeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint ezután a játékokkal párhuzamosan rendezett kulturális kiállításokkal, művészeti bemutatókkal színesítik az olimpia programját.
• A férfi torna lólengés számában három finn tornász azonos pontszámmal végzett az első helyen, így mindhárman aranyérmet kaptak. A ma érvényes szabályozással ellentétben a második és harmadik helyezettet akkor is megállapították, ha többen végeztek az első helyen, így ezen az olimpián lólengésben öt érmet adtak ki.
• Meglepetésre a női atlétika súlylökés és diszkoszvetés számát Micheline Ostermayer francia zongoraművésznő nyerte.
• A díjlovaglás csapatversenyét eredetileg Svédország csapata nyerte, 1949-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség javaslatára azonban a győztes csapatot utólag törölték az indulók listájáról és megfosztották bajnoki címétől. A döntés hátterében az állt, hogy – 1952-ig – a szabályok szerint díjlovaglásban csak tiszti állományban lévők indulhattak, és a svéd csapat egyik tagjáról a Nemzetközi Lovas Szövetség kiderítette, hogy nem tiszti állományú volt, hanem csak altiszti.

Magyar vonatkozások

• Egyéni számban Elek Ilona volt az egyedüli, aki meg tudta védeni tizenkét évvel korábbi bajnoki címét. Az 1936. évi olimpia aranyérmesei közül Gerevich Aladár és Berczelly Tibor férfi kardvívásban, továbbá a csehszlovák Jan Brzak kenu kettesben ismét olimpiai bajnok lett.
• Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.
• Papp László ökölvívó kiemelkedő - háromszoros olimpiai bajnok - sportkarriere itt kezdődött.
• Tatán 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét a sportolók részére, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra.

A háborúban vesztes országok közül nem hívták meg Németországot és Japánt. A játékokon a következő ötvenkilenc nemzet vett részt (közülük tizennégy első alkalommal):

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százötven versenyszámot rendeztek. A férfi torna lólengés számában az első helyen hármas holtverseny alakult ki, így ebben a számban három olimpiai bajnokot avattak. A művészeti versenyek díjazottjait nem feltüntető éremtáblázatban így százharminchat versenyszám százharmincnyolc aranyérmese szerepel.

A hivatalos program a következő versenyszámokat tartalmazta:

Versenyszámok az 1948. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat		nyílt
	férfi	női	férfi	női		összesen
Atlétika	22	8	2	1	0	33
Birkózás	16	0	0	0	0	16
Evezés	1	0	6	0	0	7
Gyeplabda	0	0	1	0	0	1
Kajak-kenu	4	1	4	0	0	9
Kerékpározás	3	0	3	0	0	6
Kosárlabda	0	0	1	0	0	1
Labdarúgás	0	0	1	0	0	1
Lovaglás	3	0	3	0	0	6
Műugrás	2	2	0	0	0	4
művészeti versenyek	0	0	0	0	14	14
Ökölvívás	8	0	0	0	0	8
Öttusa	1	0	0	0	0	1
Sportlövészet	4	0	0	0	0	4
Súlyemelés	6	0	0	0	0	6
Torna	7	0	1	1	0	9
Úszás	5	4	1	1	0	11
Vitorlázás	1	0	4	0	0	5
Vívás	3	1	3	0	0	7
Vízilabda	0	0	1	0	0	1
Összesen	86	16	31	3	14	150

Bővebben: Az 1948. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

Harminchét ország nyert érmet. A házigazda brit csapat az éremtáblázaton a tizenkettedik helyen végzett. Az éremtáblázat a művészeti versenyek díjazottjait nem tünteti fel.

(A táblázatban a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes oszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1948. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	38	27	19	84
2.	Svédország (SWE)	16	11	17	44
3.	Franciaország (FRA)	10	6	13	29
4.	Magyarország (HUN)	10	5	12	27
5.	Olaszország (ITA)	8	11	8	27
6.	Finnország (FIN)	8	7	5	20
7.	Törökország (TUR)	6	4	2	12
8.	Csehszlovákia (TCH)	6	2	3	11
9.	Svájc (SUI)	5	10	5	20
10.	Dánia (DEN)	5	7	8	20
Összesen		138	135	138	411

Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. Az ország súlyos nehézségei ellenére sikerült túlszárnyalni az 1936. évi nyári olimpiai játékokon elért eredményt: a magyar sportolók összesen 28 érmet, 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. A helyezések alapján számított 199 olimpiai pont 65-tel több, mint az előző olimpián elért eredmény.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1948. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

A Magyar Rádió ezúttal is élőben, a helyszínről számolt be a játékokról, a riporterek Szepesi György és Gulyás Gyula voltak.

• London 1948 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• 1948 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• London, 1948 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1948. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• 1948, London – béke a romok között