2022-es kazahsztáni zavargások

Kazahsztán Közép-Ázsia egyik legeredményesebb gazdasági teljesítményű országa, ahol a gazdasági növekedés nagy százalékát a kőolajtermelés tette ki, amíg az olajárak a 2010-es évek közepén vissza nem estek.^[24] 2012-ben a Világgazdasági Fórum a korrupciót nevezte meg az ország üzleti tevékenységének legnagyobb problémájaként, míg a Világbank Kazahsztánt a legnagyobb korrupciós gócpontok közé sorolta, egy szinten Angolával, Bolíviával, Kenyával és Líbiával.^[25] A tüntetések fő színhelye Zsangaözen, az ország olajkitermelési központja, ahol korábban is előfordultak komoly tüntetések. A városban 2011-ben az ország függetlenségének 20. évfordulóján zavargás tört ki, amely a hivatalos adatok szerint 16 halálos áldozatot és 100 sérültet követelt. A kazak biztonsági erők tüzet nyitottak a jobb munkakörülményeket követelő tüntetőkre. Abban az időben a cseppfolyósított gáz ára 30-35 tenge körül volt, és azóta ez is emelkedett. A kiugrást a kazak kormány 2019 januárjában megkezdett, a gáz elektronikus piaci kereskedelmére való fokozatos átállási politikája okozta, amelynek célja az állami gáztámogatások fokozatos megszüntetése és helyette a piac számára az árak meghatározása.^[26]

2020 januárjában tüntetést tartottak Zsangaözenben, a város lakói az üzemanyag árának csökkentését követelték, amely ekkor 55-ről 65 KZT-re emelkedett.^[27] 2022 január elseje óta ez az ár majdnem kétszeresére, literenként 120 KZT-re (0,28 USD), azaz gallononként 1,06 amerikai dollárra emelkedett.^[28]

A tüntetések másik kiváltó oka a Nurszultan Nazarbajevvel szembeni elégedetlenség is. Nazarbajev volt Kazahsztán első elnöke a Szovjetunió felbomlásától egészen 2019-ig, amikor is önszántából lemondott, átadva a hatalmat Tokajevnek, bár ezután is jelentős befolyással bír. Nemzetközi megfigyelők – például az Egyesült Államok, az Európai Unió, vagy az ENSZ – Nazarbajev önkényuralma alatt egyetlen kazak választást sem ismertek el tisztességesnek.^[8] Nazarbajev a The Daily Telegraph jellemzése szerint tekintélyelvűséggel, nepotizmussal és az ellenzékiek ellehetetlenítésével irányította az országot.^[29] Lemondása után az ország Biztonsági Tanácsának elnökévé lépett elő, megbízása élethosszig szólt.

Január 2.

2022. január 2-án reggel Zsangaözenben a tüntető tömegek útblokádot emeltek, és így tiltakoztak az energiaárak növekedése ellen.^[30] A vezetők felszólították a Manggisztaui terület, valamint a város akimjait (az akim egy terület vezetője, vagy egy város polgármestere), hogy tegyenek intézkedéseket az árak stabilizálása és az üzemanyaghiány megelőzése érdekében. A szóvivő azt tanácsolta a tömegnek, hogy írjanak panaszlevelet a városvezetésnek. Azonban eddigi panaszaikat a városvezetők rendszerint figyelmen kívül hagyták.^[30]

Január 3.

Január 3-án Zsangaözen lakosainak százai gyűltek össze és táboroztak le a város főterén az éjszaka folyamán.^[31] Mivel délutánra további lakosok is csatlakoztak a tömeghez, a becslések szerint 1000 ember volt a téren, akik a helyi vezetők közvetlen választását követelték. A rendőrök, bár a tüntetés alatt a téren álltak, nem avatkoztak közbe. A régió és a város akimja, és a helyi gázfeldolgozó üzem igazgatója megpróbálta megnyugtatni a tüntetőket azzal, hogy a térre érkezve ígéretet tettek a gáz árának 85-90 tengére való csökkentésére, ami azonban nem nyerte el a tüntetők tetszését. Az igazgató, valamint beosztottjai a feldühödött tömeg miatt kénytelenek voltak elhagyni a teret.^[32]

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök Twitter-bejegyzésében utasította a kormányt, hogy „a gazdasági és jogi szempontok figyelembevételével” mérlegelje a Manggisztaui területen kialakult krízist, egyúttal felszólította a tüntetőket, hogy ne zavarják meg a köznyugalmat, és arra figyelmeztetett, hogy a vélemény kinyilvánítása kizárólag a törvényekkel összhangban történhet. A manggisztaui helyzet kezelésére vizsgálóbizottság alakult Eralij Togjanov miniszterelnök-helyettes vezetésével.

Nur-Szultan, Aktöbe, és Almati városokban több letartóztatás is történt, más településeken a rendőri jelenlét fokozódott.^[33] Aktauban tüntetők egy csoportja jelent meg a városháza épülete előtti téren, ahol sátrakat és jurtákat állítottak fel.^[34] Estére a becslések szerint már 6000 tüntető volt a téren, akik a energiaárak csökkentését, valamint a kormány lemondását követelték. Hozzájuk csatlakoztak más támogatók is, a szomszédos régiókból és városokból Kazahsztán-szerte. Manggisztau akimja, Nurlan Nogajev meglátogatta az eseményt, és emlékeztette a tömeget, hogy a kormány már csökkentette a gáz árát, és hogy az ügyészség vizsgálatot indított a benzinkutak tulajdonosai ellen árösszejátszás gyanúja miatt.

Január 4.

Január 4-én mintegy 1000 ember gyűlt össze Almati központjában.^[35] A rendőrség füstgránátokat és könnygázt vetett be a feloszlatásukra. Tokajev elnök rendeleteket írt alá, miszerint január 5-én helyi idő szerint 01:30-tól január 19-én helyi idő szerint 00:00-ig rendkívüli állapotot vezetnek be a Manggisztaui területen és Almatiban.^[36] Tokajev szerint a tüntetők minden jogos követelését figyelembe fogják venni. A vizsgálóbizottság a tüntetőkkel való találkozót követően megállapodott abban, hogy a propán-bután gáz árát literenként 50 tengére (0,11 USD) csökkentik.

Január 5.

Január 5-én az Aszkar Mamin miniszterelnök által vezetett kormány bejelentette lemondását, amit Tokajev elfogadott.^[6] Ugyanezen a napon a Reuters tudósítója arról számolt be, hogy több ezer tüntető nyomul előre Almati városközpontja felé, miután a biztonsági erők nem tudták könnygázzal és füstgránátokkal szétoszlatni őket.^[5] Később Tokajev bejelentette, hogy Nurszultan Nazarbajev volt elnök lemondott Kazahsztán Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségéről, ugyanakkor Tokajev maga veszi át ezt a tisztséget.^[37] Délután az országban teljes internetkimaradás volt, a mobilhálózatok sem működtek.^[38]

Almatiban a tömeg megostromolta, és felgyújtotta a városháza épületét.^[39] Az Almati nemzetközi repülőteret is elfoglalták a tüntetők, ezért szinte minden induló és érkező repülőjáratot töröltek.^[8] A kormány szerint a tömeg öt repülőgépet is elfoglalt.^[40] A reptér lerohanása során az azt védő két kazak katona meghalt.^[41] Az orosz állami média arról számolt be, hogy a tüntetők Tokajev elnök otthonát is megtámadták géppuskákkal és kézigránátokkal, így az részben megsemmisült.^[42] Emellett a kormánypárt, a Nur Otan központi irodáit is felgyújtották.^[43] Taldıqorğan városában Nurszultan Nazarbajev szobrát ledöntötték, és összetörték.^[44]

Késő délután Tokajev elnök országos rendkívüli állapotot hirdetett 2022. január 19-ig. Ennek értelmében 23:00-tól 07:00 óráig kijárási tilalmat vezetett be, és megtiltott minden tömegrendezvényt és összejövetelt. Egy televíziós beszédében az elnök a tüntetőkkel szembeni kemény fellépéssel fenyegetőzött, kijelentve, hogy „a lehető legkeményebben fog ellenük fellépni,” és kijelentette, hogy nem áll szándékában elhagyni az országot.^[8]

Január 6.

Ezen a napon több száz tüntető, és legalább 12 rendőr meghalt. Almatiban a tömegek megrohamoztak és felgyújtottak több közigazgatási épületet, valamint fosztogatások is történtek. A belügyminisztérium szerint 2298 embert tartóztattak le a zavargások során, míg egy rendőrségi szóvivő a Khabar 24 állami hírcsatornának azt mondta, hogy a rendőrség „több tucat támadót likvidált.”^[45] Január 6-án reggel 3000 orosz ejtőernyős katona érkezett Kazahsztánba, miután Tokajev segítséget kért a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. Örményország, Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is küldött csapatokat.^[46]

Január 7.

Január 7-én Tokajev közölte, hogy 6 hónapra befagyasztották az üzemanyag literenkénti 50 KZT árát.^[10] Oroszország több mint 70 repülőgépnyi katonát küldött Kazahsztánba, a rend, helyreállítására.^[47] Az Almati repülőteret visszafoglalták. Több orosz forrás szerint Nurszultan Nazarbajev teljes családjával együtt elhagyta az országot, egyelőre nem ismert, hogy hová ment.^[48][49] Muktar Abljazov, a Demokratikus Választás párt vezetője Franciaországban interjút adott a Reutersnek, melyben magát az ellenzék vezetőjének nevezte, illetve kijelentette, hogy a Nyugatnak nem szabadna hagynia, hogy Kazahsztán Moszkva gyarmatává váljon, és hogy Vlagyimir Putyin Tokajev elnökkel karöltve a Szovjetunióhoz hasonló rendszert szeretne kiépíteni.^[50]

Zsangaözen városában a nap végén békés tüntetést tartottak, amin a tiltakozók az elnök és a kormány távozását, illetve az 1993-as alkotmány visszaállítását követelték.^[51] A kormány hivatalos jelentése szerint ezen a napon további hét rendőrtiszt vesztette életét, mind Almati városában. Továbbá egy munkába igyekvő, 22 éves izraeli állampolgárt is lelőttek. Az izraeli külügyminisztérium közlése szerint a férfi évek óta Kazahsztánban élt, és családja szerint a zavargásokban nem vett részt.^[52][53]

Január 8.

Január 8-án a kazak Nemzetbiztonsági Bizottság jelentette, hogy letartóztatták korábbi vezetőjüket, Karim Maszimov volt miniszterelnököt, hazaárulás vádjával. Maszimov mellett több más tisztségviselőt is őrizetbe vettek, de a bizottság őket nem nevezte meg, és egyéb részletet sem árult el az ügyről.^[54][55]

A kazak Belügyminisztérium közlése szerint több mint 4400 embert vettek őrizetbe, és legalább 40-en haltak meg a tüntetések következtében ezidáig.^[56]

Január 9.

Január 9-én a belügyminisztérium közölte, hogy a tüntetések által okozott kár mintegy 175 millió euróra tehető, hozzátéve, hogy több mint 100 üzletet és bankot támadtak meg és fosztottak ki, és mintegy 400 járművet semmisítettek meg. A minisztérium megerősítette, hogy több mint 160 ember meghalt, emellett 2200 ember szorult ellátásra a tüntetések során szerzett sérülések miatt, és mintegy 1300 rendőrtiszt sérült meg.^[57] A kazak elnöki hivatal szerint összesen 5800 embert vettek őrizetbe.^[58] Az egészségügyi minisztérium szerint összesen 164 ember, köztük két gyermek halt meg, ebből 103 Almatiban. A belügyminiszter sajtótájékoztatót is tartott, melyen kijelentette, hogy a terrorellenes hadművelet folytatódik, hogy a rend ismét helyreálljon.^[59]

Január 10.

A kazak belügyminisztérium január 10-i jelentése szerint országszerte 7939 embert vettek összesen őrizetbe. A Nemzetbiztonsági Bizottság, Kazahsztán kémelhárítási és terrorizmusellenes ügynöksége azt közölte, hogy a helyzet az országban immár "stabilizálódott és kontroll alatt van."^[18] Kaszim-Zsomart Tokajev az eddig történteket külföldről érkezett provokációnak, puccskísérletnek minősítette.^[60]

Az internethálózat ötnapnyi szünet után ismét hozzáférhetővé vált Almatiban.^[61]

Az almati hatóságok arról számoltak be, hogy a tüntetések következtében több mint 400 üzletben keletkezett kár, és 200 embert letartóztattak.^[44] A rendőrség Atyrau városában tüzet nyitott a tüntetőkre, legalább egy ember halálát okozva. A kormány január 5-én arról számolt be, hogy a rendfenntartó erők nyolc tagja meghalt, 317 pedig megsebesült. A francia AFP hírügynökség által közölt jelentés szerint több tucat tüntető vesztette életét,^[62] míg az orosz TASZSZ hírügynökség videofelvételeket sugárzott az almatii főtér közelében lezajlott heves tűzharcról.^[63] Január 6-án egy rajtaütés során több tucat tüntető vesztette életét, míg a biztonsági erők halálos áldozatainak száma 18-ra emelkedett. A biztonságiak közül kettőt lefejezve találtak meg.^[64]

Január 7-én Tokajev elnök kiadta a tűzparancsot a tüntetőkre, figyelmeztetés nélkül.^[65][66]

Dosym Satpayev, egy kazak politikai elemző azt mondta, hogy a kazak kormány főként erőszakot fog használni a tüntetések elfojtására: „A hatóságok mindent megtesznek, hogy megnyugtassák a kedélyeket, ígéretek és fenyegetések keverékével, de eddig ez nem sikerült. (…) Meg fogják próbálni, hogy úgy tűnjön, hogy van dialógus, de a kormány erőszakkal fog válaszolni, mert nincs más eszköze.”^[67] Arkady Dubnov azt írta, hogy a tüntetések kellemetlenek az orosz kormánynak is: „Kétségtelen, hogy a Kreml nem szeretne példát látni arra, hogy egy ilyen rezsim beszélni kezdjen az ellenzékkel, és engedjen a követeléseiknek.”^[68]

Eugene Chausovsky (Foreign Policy) azt írta, hogy „Tokajev úgy érezte, hogy szüksége van a CSTO segítségére a stratégiai helyszínek és létesítmények, köztük a kormányzati épületek és a repülőterek biztosításához olyan kulcsfontosságú városokban, mint Almati, míg a kazak biztonsági erők a tüntetők közvetlen kezelésére összpontosíthatnak.”^[69]

Miután Tokajev 2022. január 7-én elrendelte, hogy éles lőszereket használjanak a tüntetők ellen, illetve, hogy a „banditákat és a terroristákat megsemmisítsék,” Joanna Lillis (Eurasianet) a terminológiát és a döntést Vlagyimir Putyinhoz hasonlította. Lillis úgy érezte, hogy ez nagyon eltávolodott Tokajev korábbi ígéreteitől, hogy liberalizálja a politikai helyzetet és konzultál a civil társadalommal.^[70]

Hans-Henning Schröder (Deutsche Welle) azt írta, hogy „Oroszország minden nagyobb szomszédjánál volt zavargás. Ha én lennék a Kreml, kezdenék aggódni, vajon Oroszország lesz-e a következő.”^[71]

Nemzeti

Mukhtar Ablyazov, a Kazahsztán Demokratikus Választása vezetője Franciaországból azt mondta a Reutersnek 2022. január 7-én, hogy „Magamat látom az ellenzék vezetőjeként.” Emellett azt is mondta, hogy a Nyugatnak ki kell vonnia Kazahsztánt az orosz befolyás alól, hogy megakadályozza, hogy Vlagyimir Putyin az országot egy „Szovjetunióhoz hasonló rendszertbe” építse be.^[50]

Nemzetközi

Országok

•  Afganisztán – Fazilrábi Záin, Afganisztán Külügyminisztériumának szóvivője kiadott egy közleményt azt írva, hogy a kormány „figyelemmel követi a kazahsztáni helyzetet és, mint egy közeli szomszéd és gazdasági partnerállam, aggódik a zavargások miatt.” Ezek mellett a minisztérium „felszólította mind a kormányt és a tüntetőket, hogy a helyzetet tárgyalásokon oldják meg és visszatérjenek a békéhez és az ország stabilitásához.”^[72]
•  Kanada – A kanadai külügyminiszter kiadott egy közleményt, azt mondva, hogy „figyelemmel követi a helyzetet” és felszólította mindkét oldalt, hogy oldják meg a helyzetet „gyorsan és békésen.”^[73]
•  Kína – Kína Külügyminisztériumának szóvivője kifejezte, hogy Kína és Kazahsztán baráti kapcsolatban vannak és stratégiai partnerek, illetve, hogy „reménykedik a közrend gyors visszaállításában” és, hogy „bízik a kazak hatóságokban, hogy megfelelően megoldják a problémát.”^[74] Január 7-én Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy „Kína ellenez olyan külső erőket, amelyek tudatosan zavargásokat keltenek Kazahsztánban.”^[75]
•  Egyesült Királyság – Liz Truss külügyminiszter elítélte az erőszakot és azt mondta, hogy a brit kormány együtt fog működni szövetségeseivel.^[76]
•  Törökország – Recep Tayyip Erdoğan azt mondta Tokajev elnöknek egy telefonhívásban, hogy Törökország Kazahsztánnal áll.^[77]

Szervezetek

•  Európai Unió – 2022. január 5-én az Európai Unió kiadott egy közleményt: „Felhívunk mindenkit, hogy felelősséggel cselekedjen és tartsák vissza magukat olyan cselekedetektől, amelyek az erőszak eszkalálódásához vezetnének. Ugyan elismerjük a jogot a békés tüntetéshez, az Európai Unió elvárja azt, hogy erőszakmentesek maradjanak és elkerüljék az erőszak ösztönzését.”
• Türk Államok Szervezete – a TÁSZ kiadott egy közleményt: „megbízunk a kazak hatóságokban, hogy békésen megoldják a helyzetet és visszaállítsák a békét.”^[78]
•  ENSZ – 2022. január 6-án az ENSZ Emberjogi biztosa, Michelle Bachelet felszólította mindkét oldalt, hogy tartsák magukat az erőszaktól és próbáljanak békés megoldást találni a napokig tartó tüntetések után. Egy közleményben a következőt mondta: „az embereknek van joga békés tüntetéshez és a szólásszabadsághoz. Ugyanakkor, akármennyire is mérgesek vagy megbántottak, nem szabad erőszakhoz folyamodniuk.”^[79][80]
• NATO – 2022. január 7-én Javier Colomina a következőt mondta a Twitteren: „A NATO osztja a komoly aggodalmat a kazahsztáni helyzettel kapcsolatban, főleg a veszteségekkel kapcsolatos jelentésekről. Felszólítjuk mindkét oldalt, hogy gyakoroljanak önuralmat, tartsák vissza magukat az erőszaktól és folytassanak dialógust. A hatóságoknak tisztelniük kell a nemzetközi emberi jogokat, amelyhez tartozik a békés tüntetéshez való jog.”^[81][82]

.. -->

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2022 Kazakh protests című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.