A 7 minőségügyi eszköz

Bevezetés

Az ISO 9001:2015 szerint kialakított minőségirányítási rendszer működtetésének egyik fontos követelménye a folyamatok állandó javítása, fejlesztése, s ennek megvalósítását az auditorok mindig kiemelten kezelik. A minőségjavító munka támogatására Iszikava Kaoru, a Tokiói Egyetem professzora, az 1950-es években állította össze híres listáját minőségjavító folyamatfejlesztő szakemberek számára és állítása szerint egy termelővállalatnál előforduló minőséggel kapcsolatos problémáknak a 95%-át meg lehet oldani az alább felsorolt 7 eszközzel.^[1] Állítólag azért pontosan 7 eszközt nevezett meg, mert egy a 12. században élt híres szamuráj 7 halálos fegyverének kívánt emléket állítani ezzel a listával.

A 7 minőségügyi eszköz áttekintése

Ezek az eszközök nemcsak önmagukban hasznosak, hanem szerves részét képzik az olyan eljárásoknak, mint a PDCA ciklus, a Six Sigma DMAIC módszer, illetve a Lean alapú folyamatfejlesztés. Ezen eszközök használatának célja a strukturált problémamegoldás során, hogy folyamatosan nyomon kövesse a rendszer kritikus pontjait, különösen a minőség, hatékonyság, vagy bármely más tekintetben szűk keresztmetszetnek minősülő munkahelyet, s ahol kell a megalapozott javító, fejlesztő tevékenységet támogassák.

A 7 minőségügyi eszköz sorban:^[2]

Folyamatábra
Pareto-diagram
Ellenőrző lista
Kontrollgrafikon (SPC)
Hisztogram
Pontdiagram
Isikava-diagram (halszálkadiagram)

Az eredeti lista a folyamatábra helyett a rétegzés technikáját tartalmazta, azonban az előbbit manapság sokkal elterjedtebben említik minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek.

A fent felsorolt eszközök egy része a hiba észlelésében segítenek, míg mások a gyökérokelemzésben:^[3]

A 7 minőségügyi eszköz a strukturált folyamatfejlesztés és problémamegoldás során

A legelterjedtebb folyamatfejlesztő eljárások, illetve lényegük 1-1 mondatban:^[5]

Six Sigma a folyamatban rejlő ingadozás csökkentésére koncentrál, hogy szabályozott kimenetek keletkezzenek.
Lean a veszteségforrások megszüntetését, majd az áramlás megteremtését helyezi a középpontba.
Szűk keresztmetszet elmélet pedig a rendszer korlátainak fejlesztését tűzi zászlajára.

A 7 minőségügyi eszközként gyakran említett folyamatfejlesztő eszközök gyakran részesei a problémamegoldó munkának, amikor vizuálisan oldjuk meg az adott feladatot, s mivel általános eszközökről van szó, így szinte bármely területen alkalmazhatóak a tervezéstől, a logisztikai folyamatokon és a gyártáson át egészen a HR folyamatokig.

A TQM által leírt 7 lépcsős folyamatfejlesztési modell egy általánosan alkalmazható eljárás, melynek elemei más módszerekben is fellelhetőek. A módszer egyes lépései megfeleltethetőek mind a Deming által definiált PDCA ciklusnak, illetve a Six Sigma módszer által követett DMAIC lépéseknek is.

Az alábbi táblázat^[6] összefoglalja a 7 minőségügyi eszköz kapcsolatát a PDCA ciklussal és a Six Sigma módszer által követett DMAIC lépésekkel:

		7 minőségügyi eszköz
Megközelítés	Lépések	Folyamatábra	Pareto diagram	Ellenőrző lista	Kontroll grafikon	Hisztogram	Pontdiagram	Ok-okozat diagram
P (plan) Tervezd meg!	1. Témakiválasztás, témamegfogalmazás	X	X		X	X
	2. Információ és adatgyűjtés			X	X	X
	3. Adat- és információelemzés	X	X				X
	4. Ok-okozati elemzés, ok keresés		X		X	X	X	X
D (do): Csináld!	5. A megoldás tervezése és bevezetése		X	X		X		X
C (check): Ellenőrizd!	6. Az eredmények értékelése		X	X		X	X	X
A (act): Avatkozz be!	7. Véglegesítés („szabványosítás”)	X			X
Six Sigma módszer	1. Definiálás	X	X		X	X
	2. Mérés	X	X	X	X	X		X
	3. Analízis		X		X	X	X	X
	4. Fejlesztés		X	X
	5. Kontroll	X		X	X	X	X

Jegyzetek

Források

További információk

Schwahofer Gábor–Kosztolányi János: Minőségi körök, 7 minőségeszköz; Kaizen Pro Oktatási és Tanácsadó Kft., Bp., 2012 (Zsebedben a lean)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Search