A radon izotópjai

A radonnak 39 izotópja ismert, ezek tömegszáma a 193–231 tartományba esik. A legstabilabb izotópja, a ²²²Rn az 1622 év felezési idejű ²²⁶Ra (rádium) alfa-bomlásából keletkezik, és szintén alfa-részecske kibocsátásával bomlik. Felezési ideje 3,824 nap. Négy izotópja nyomokban előfordul a természetben: a ^{218, 219, 220, 222}Rn, ezek rendre az ²¹⁸At, a ²²³Ra, a ²²⁴Ra és a ²²⁶Ra bomlástermékei. A ²¹⁸Rn és a ²²²Rn az ²³⁸U bomlási sorának köztitermékei, a ²¹⁹Rn az ²³⁵U bomlási sorának tagja, és a ²²⁰Rn a ²³²Th bomlási láncának köztiterméke. A Rn-220 izotóp felezési ideje 55,6 másodperc, és alfa-sugárzást is kibocsát. A Rn-219 felezési ideje 3,96 másodperc és alfa-sugárzó. A Rn-217 a ²³⁷Np bomlási sorának a tagja.

Táblázat

nuklid jele	történelmi név	Z(p)	N(n)	izotóptömeg (u)	felezési idő	bomlási mód(ok)^[1]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
nuklid jele	történelmi név	gerjesztési energia			felezési idő	bomlási mód(ok)^[1]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
¹⁹⁵Rn		86	109	195,00544(5)	6 ms			3/2−#
^195mRn		50(50) keV			6 ms			13/2+#
¹⁹⁶Rn		86	110	196,002115(16)	4,7(11) ms [4,4(+13−9) ms]	α	¹⁹²Po	0+
¹⁹⁶Rn		86	110	196,002115(16)	4,7(11) ms [4,4(+13−9) ms]	β⁺ (ritka)	¹⁹⁶At	0+
¹⁹⁷Rn		86	111	197,00158(7)	66(16) ms [65(+25−14) ms]	α	¹⁹³Po	3/2−#
¹⁹⁷Rn		86	111	197,00158(7)	66(16) ms [65(+25−14) ms]	β⁺ (ritka)	¹⁹⁷At	3/2−#
^197mRn		200(60)# keV			21(5) ms [19(+8−4) ms]	α	¹⁹³Po	(13/2+)
^197mRn		200(60)# keV			21(5) ms [19(+8−4) ms]	β⁺ (ritka)	¹⁹⁷At	(13/2+)
¹⁹⁸Rn		86	112	197,998679(14)	65(3) ms	α (99%)	¹⁹⁴Po	0+
¹⁹⁸Rn		86	112	197,998679(14)	65(3) ms	β⁺ (1%)	¹⁹⁸At	0+
¹⁹⁹Rn		86	113	198,99837(7)	620(30) ms	α (94%)	¹⁹⁵Po	3/2−#
¹⁹⁹Rn		86	113	198,99837(7)	620(30) ms	β⁺ (6%)	¹⁹⁹At	3/2−#
^199mRn		180(70) keV			320(20) ms	α (97%)	¹⁹⁵Po	13/2+#
^199mRn		180(70) keV			320(20) ms	β⁺ (3%)	¹⁹⁹At	13/2+#
²⁰⁰Rn		86	114	199,995699(14)	0,96(3) s	α (98%)	¹⁹⁶Po	0+
²⁰⁰Rn		86	114	199,995699(14)	0,96(3) s	β⁺ (2%)	²⁰⁰At	0+
²⁰¹Rn		86	115	200,99563(8)	7,0(4) s	α (80%)	¹⁹⁷Po	(3/2−)
²⁰¹Rn		86	115	200,99563(8)	7,0(4) s	β⁺ (20%)	²⁰¹At	(3/2−)
^201mRn		280(90)# keV			3,8(1) s	α (90%)	¹⁹⁷Po	(13/2+)
						β⁺ (10%)	²⁰¹At
						IT (<1%)	²⁰¹Rn
²⁰²Rn		86	116	201,993263(19)	9,94(18) s	α (85%)	¹⁹⁸Po	0+
²⁰²Rn		86	116	201,993263(19)	9,94(18) s	β⁺ (15%)	²⁰²At	0+
²⁰³Rn		86	117	202,993387(25)	44,2(16) s	α (66%)	¹⁹⁹Po	(3/2−)
²⁰³Rn		86	117	202,993387(25)	44,2(16) s	β⁺ (34%)	²⁰³At	(3/2−)
^203mRn		363(4) keV			26,7(5) s	α (80%)	¹⁹⁹Po	13/2(+)
^203mRn		363(4) keV			26,7(5) s	β⁺ (20%)	²⁰³At	13/2(+)
²⁰⁴Rn		86	118	203,991429(16)	1,17(18) perc	α (73%)	²⁰⁰Po	0+
²⁰⁴Rn		86	118	203,991429(16)	1,17(18) perc	β⁺ (27%)	²⁰⁴At	0+
²⁰⁵Rn		86	119	204,99172(5)	170(4) s	β⁺ (77%)	²⁰⁵At	5/2−
²⁰⁵Rn		86	119	204,99172(5)	170(4) s	α (23%)	²⁰¹Po	5/2−
²⁰⁶Rn		86	120	205,990214(16)	5,67(17) perc	α (62%)	²⁰²Po	0+
²⁰⁶Rn		86	120	205,990214(16)	5,67(17) perc	β⁺ (38%)	²⁰⁶At	0+
²⁰⁷Rn		86	121	206,990734(28)	9,25(17) perc	β⁺ (79%)	²⁰⁷At	5/2−
²⁰⁷Rn		86	121	206,990734(28)	9,25(17) perc	α (21%)	²⁰³Po	5/2−
^207mRn		899,0(10) keV			181(18) µs			(13/2+)
²⁰⁸Rn		86	122	207,989642(12)	24,35(14) perc	α (62%)	²⁰⁴Po	0+
²⁰⁸Rn		86	122	207,989642(12)	24,35(14) perc	β⁺ (38%)	²⁰⁸At	0+
²⁰⁹Rn		86	123	208,990415(21)	28,5(10) perc	β⁺ (83%)	²⁰⁹At	5/2−
²⁰⁹Rn		86	123	208,990415(21)	28,5(10) perc	α (17%)	²⁰⁵Po	5/2−
^209m1Rn		1173,98(13) keV			13,4(13) µs			13/2+
^209m2Rn		3636,78(23) keV			3,0(3) µs			(35/2+)
²¹⁰Rn		86	124	209,989696(9)	2,4(1) óra	α (96%)	²⁰⁶Po	0+
²¹⁰Rn		86	124	209,989696(9)	2,4(1) óra	β⁺ (4%)	²¹⁰At	0+
^210m1Rn		1690(15) keV			644(40) ns			8+#
^210m2Rn		3837(15) keV			1,06(5) µs			(17)−
^210m3Rn		6493(15) keV			1,04(7) µs			(22)+
²¹¹Rn		86	125	210,990601(7)	14,6(2) óra	α (72,6%)	²⁰⁷Po	1/2−
²¹¹Rn		86	125	210,990601(7)	14,6(2) óra	β⁺ (27,4%)	²¹¹At	1/2−
²¹²Rn		86	126	211,990704(3)	23,9(12) perc	α	²⁰⁸Po	0+
²¹²Rn		86	126	211,990704(3)	23,9(12) perc	β⁺β⁺ (ritka)	²¹²Po	0+
²¹³Rn		86	127	212,993883(6)	19,5(1) ms	α	²⁰⁹Po	(9/2+)
²¹⁴Rn		86	128	213,995363(10)	0,27(2) µs	α	²¹⁰Po	0+
²¹⁴Rn		86	128	213,995363(10)	0,27(2) µs	β⁺β⁺ (ritka)	²¹⁴Po	0+
^214mRn		4595,4 keV			245(30) ns			(22+)
²¹⁵Rn		86	129	214,998745(8)	2,30(10) µs	α	²¹¹Po	9/2+
²¹⁶Rn		86	130	216,000274(8)	45(5) µs	α	²¹²Po	0+
²¹⁷Rn		86	131	217,003928(5)	0,54(5) ms	α	²¹³Po	9/2+
²¹⁸Rn		86	132	218,0056013(25)	35(5) ms	α	²¹⁴Po	0+	nyomokban^{[m 2]}
²¹⁹Rn	aktinon aktínium emanáció	86	133	219,0094802(27)	3,96(1) s	α	²¹⁵Po	5/2+	nyomokban^{[m 3]}
²²⁰Rn	toron tórium emanáció	86	134	220,0113940(24)	55,6(1) s	α	²¹⁶Po	0+	nyomokban^{[m 4]}
²²⁰Rn	toron tórium emanáció	86	134	220,0113940(24)	55,6(1) s	β⁻β⁻ (ritka)	²²⁰Ra	0+	nyomokban^{[m 4]}
²²¹Rn		86	135	221,015537(6)	25,7(5) perc	β⁻ (78%)	²²¹Fr	7/2(+)
²²¹Rn		86	135	221,015537(6)	25,7(5) perc	α (22%)	²¹⁷Po	7/2(+)
²²²Rn	radon^{[m 5]} rádium emanáció emanáció emanon niton	86	136	222,0175777(25)	3,8235(3) nap	α	²¹⁸Po	0+	nyomokban^{[m 2]}
²²³Rn		86	137	223,02179(32)#	24,3(4) perc	β⁻	²²³Fr	7/2
²²⁴Rn		86	138	224,02409(32)#	107(3) perc	β⁻	²²⁴Fr	0+
²²⁵Rn		86	139	225,02844(32)#	4,66(4) perc	β⁻	²²⁵Fr	7/2−
²²⁶Rn		86	140	226,03089(43)#	7,4(1) perc	β⁻	²²⁶Fr	0+
²²⁷Rn		86	141	227,03541(45)#	20,8(7) s	β⁻	²²⁷Fr	5/2(+#)
²²⁸Rn		86	142	228,03799(44)#	65(2) s	β⁻	²²⁸Fr	0+
²²⁹Rn		86	143	229,0426536(141)	12 s

Megjegyzések

A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Hivatkozások

Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of radon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a radon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az asztácium izotópjai	A radon izotópjai	A francium izotópjai
Izotópok listája

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1]

[m 1]

[m 2]

[m 3]

[m 4]

[m 5]

Search

A radon izotópjai

Tartalomjegyzék

Táblázat

Megjegyzések

Hivatkozások

Fordítás