Tórium

kémiai elem, rendszáma 90, vegyjele Th

A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Th, rendszáma 90. Nyelvújításkori neve tereny.[1] Az f mezőbe, az aktinoidák közé tartozik, épp ezért eléggé ritka. Egy természetes (232Th), és további 24 mesterséges izotópja ismert. Valamennyi radioaktív, és csaknem mindegyik alfa-bomló.

90 aktíniumtóriumprotaktínium
Ce

Th

(Uqn)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
90
Th
Általános
Név, vegyjel, rendszámtórium, Th, 90
Latin megnevezésthorium
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport, periódus, mező?, 7, f
Megjelenésezüstfehér
Atomtömeg232,0381(1)  g/mol
Elektronszerkezet[Rn] 6d² 7s²
Elektronok héjanként2, 8, 18, 32, 18, 10, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)11,7 g/cm³
Olvadáspont2115 K
(1842 °C, 3348 °F)
Forráspont5061 K
(4788 °C, 8650 °F)
Olvadáshő13,81 kJ/mol
Párolgáshő 514 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 26,230 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K263329073248368342595055
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetköbös lapközéppontos
Oxidációs szám4, 3, 2
(gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 587 kJ/mol
2.: 1110 kJ/mol
3.: 1930 kJ/mol
Atomsugár180 pm
Egyebek
Mágnességparamágneses
Elektromos ellenállás(0 °C) 147 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 54,0 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 11,0 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 2490 m/s
Young-modulus79 GPa
Nyírási modulus31 GPa
Kompressziós modulus54 GPa
Poisson-tényező0,27
Mohs-keménység3,0
Vickers-keménység350 MPa
Brinell-keménység400 HB
CAS-szám7440-29-1
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A tórium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
228Thmest.1,9116 évα5,520224Ra
229Thszintetikus7340 évα5,168225Ra
231Thmest.25,5 óraβ0,39231Pa
230Thmest.75380 évα4,770226Ra
232Th100%14,05·109 évα4,083228Ra
234Thmest.24,1 napβ0,27234Pa
Hivatkozások

Felfedezése

A tóriumot Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus fedezte fel a 19. század elején. Az oxidját találta meg egy sziklában, amelyből később a fémet is előállította. Az új fém nevét a skandináv-germán mitológia viharistenéről, Thorról kapta.

Fizikai tulajdonságai

Elemi állapotban platinafényű, puha fém. Az elektromosságot jól vezeti. Olvadáspontja és sűrűsége viszonylag nagy (1842 °C, ill. 11,75 g/cm³). Érdekessége, hogy a 232Th felezési ideje (14 milliárd év) megközelíti a világegyetem életkorát, és jóval nagyobb, mint a Föld életkora.

232Th-család radioaktív bomlási sora, (zárójelben a felezési idők):
232Th (1,405·1010 év), 228Ra (5,75 év), 228Ac (6,25 óra), 228Th (1,9116 év), 224Ra (3,6319 nap), 220Rn (55,6 s), 216Po (0,145 s), 212Pb (10,64 óra), 212Bi (60,55 perc), 212Po (299 ns) és 208Tl (3,053 perc), 208Pb (stabil).

Kémiai tulajdonságai

Szobahőmérsékleten igen ellenálló, itt csak a füstölgő sósav (HCl) és a királyvíz hatnak rá. 500 °C körül már megtámadják a halogének. Magasabb hőmérsékleten csak a savakban oldódik, alkálilúgokban nem. Oxigénnel tórium-dioxiddá (ThO2), nitrogénnel tórium-nitriddé (Th3N4) alakul. Az előbbi vegyületei jól mutatják, hogy vegyületeiben az oxidációs száma +4. Finom por alakjában piroforos.

Előfordulás és előállítás

A cériumot kíséri a monacit (CePO4) nevű ásványban. Saját ásványai még a torit (ThSiO4) és a keralit. Ezekből előbb kinyerik az oxidját (ThO2), majd ezt különböző eljárásokkal fémmé redukálják.A Föld tóriumtartalékait különböző kutatások 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók.

Tórium készletek[2]
OrszágKészlet (t)
USA440 000
Ausztrália410 000
Brazília16 000
Kanada100 000
India290 000
Malajzia4500
Dél-Afrika35 000
Egyéb országok90 000
Világ összesen1 400 000

Felhasználása

Magnéziumötvözeteket állítanak elő belőle, valamint a gázizzók „harisnyáját” is tórium-dioxidból készítik (világítási hatásfok emelése végett).

Használják még AWI-hegesztésnél, volfrám-tórium elektródaként.

Atomerőművi hasznosítása

Atomreaktorokban alkalmazzák urán hasadóanyag előállítására (tórium-ciklus). Az első tóriummal működő kísérleti reaktorok az 1960-as években már működtek az Amerikai Egyesült Államokban. Németországban 1983-ban kezdett működni az első kereskedelmi tórium erőmű (THTR–300). Jelenleg Indiában épül egy hasonló kapacitású erőmű.

A tórium használatának előnyei az uránnal szemben

  • A tóriumból jelentősen nagyobb készletek állnak rendelkezésre, mint uránból
  • A tórium alapú erőművek azonos mennyiségű kiindulási anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak, mint egy uránalapú reaktor, tekintettel arra, hogy az urán hasadóanyag körülbelül 5% hasznosul, míg a tórium szinte 100%-ban
  • Az üzemeltetés során lényegesen kevesebb melléktermék képződik, mint az uránalapú reaktor esetében

A tórium használatának hátrányai az uránnal szemben

  • A kiégett fűtőelemek 232U izotópot tartalmaznak, aminek a felezési ideje 68,9 év, valamint a bomlástermékeinek (212Bi,208Tl) a felezési ideje nagyon rövid, ezért az újrahasznosítás során jelentősen nagyobb radioaktivitással, illetve hőmérséklettel kell számolni, mint urán esetén
  • A fűtőelemek újrahasznosításának módja nem kidolgozott
  • Az üzemeltetés során összegyűlt tapasztalat jóval kevesebb, mint az urán, vagy urán-plutónium üzemanyagú erőműveknél.[3]
  • A tórium alapú erőművek első lépcsője egy tenyésztési szakasz. Tenyésztési szakasz közbeiktatásával az urán alapú erőművek is hasonló hatékonysággal működnének.[3]

2011-ben India bejelentette, hogy egy tórium alapú nehézvizes reaktor (AHWR) nagyszabású tesztjét tervezi elvégezni 300 megawatt teljesítménnyel.[4]

2013-ban Norvégiában készítettek egy kísérleti tórium alapú erőművet.[5]

Egyes vélemények szerint, tórium alapú erőművek a hidegháború alatt azért nem tudtak elterjedni, mert az urán alapú erőművek segítették az atomfegyverek gyártását, később pedig az urán alapú erőművek gyártásában érdekelt országok sikeresen akadályozták meg az új technika bevezetését.[6][7]

Jegyzetek

Források

  • Kocsmáros Iván - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Szervetlen kémia (tanárképző főiskolai tankönyvek sor.) Tankönyvkiadó, 1980.
  • Horváth Miklós honlapja

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tórium témájú médiaállományokat.