A togói labdarúgó-válogatott elleni támadás

A togói labdarúgó-válogatott elleni támadás a togói labdarúgó-válogatott ellen 2010. január 8-án elkövetett terrorista támadás volt. A csapat a Kongói Köztársaságon keresztül Angolába tartott a január 10-én kezdődő 2010-es afrikai nemzetek kupájára.[1] A Cabinda tartomány elszakadásáért küzdő egyik angolai szeparatista szervezet, a Cabinda Enklávé Felszabadításáért Küzdő Front magára vállalta a támadás elkövetését. A The Guardian értesülései szerint azonban a FLEC újabban tagadja, hogy érintett lenne.[2] A buszsofőr, a csapat edzőhelyettese, Abalo Amelete és sajtósa, Stanislas Ocloo életét vesztette, többen pedig megsérültek.[3]

A támadás

2010. január 8-án a Kongón keresztül Angolába, a 2010-es afrikai nemzetek kupájára útban lévő togói labdarúgó-válogatott buszát fegyveresek támadták meg.[4] Ahogy átlépték a Kongói Köztársaságot az angolai Cabinda enklávé tartomány határát, a fegyveresek azonnal elkezdtek géppuskáikból tüzelni.[5] Togó eredeti B csoportjának összes mérkőzésére a cabindai Estádio Nacional do Chiazi stadionban került sor.

Az összecsapás legalább 30 percig tartott.[6] Mário Adjourát, a buszvezetőt megölték,[7] így semmilyen menekülési lehetőség nem maradt.[6] Az utasok a székek mögé bújtak el.[8] Egy nagyjából 10 férfiből álló biztonsági csoport utazott két autóval a csapattal közösen. A tüzet ők viszonozták.[9]

Serge Akakpo, az FC Vaslui támadója súlyosan megsérült, s sok vért vesztett,[9][10] Rajta kívül a Togói Nemzeti Labdarúgó Szövetség alelnöke – aktív játékos – Gabriel Ameyi és hét másik utas, köztük egy újságíró és két orvos is súlyos sérüléseket szerzett.[11] Emmanuel Adebayor azt mondta: "ez volt az egyik legrosszabb dolog, amire az életemben valaha is gondoltam."[6] Mivel ő sebesült meg a legkönnyebben, neki kellett csapattársait a kórházba szállítani. Thomas Dossevi ezt mondta: "Valóságos pokol volt. Húsz perc lövöldözés, vér és félelem." Richmond Forson szerint: "A csomagot szállító buszt szitává lőtték.[12] Talán azt gondolták, hogy ott vagyunk. Majd megint elkezdtek tüzelni, megint a mi buszainkra. Rettenetes volt."[6] António Bento Bembe miniszter "terrorista akciónak" minősítette a történteket.[7] Martin O'Neill – Moustapha Salifou menedzsere az Aston Villa csapatában – a csapat honlapján rémületének adott hangot.[7] A Manchester City és a Portsmouth labdarúgó-csapatok játékosaik biztonságai miatti aggodalmuknak adtak hangot.[7] Más afrikai csapatokban játszó játékosok, mint Benni McCarthy és Momo Sissoko szintén elítélték a támadást.[13]

A támadás eredményeképp a togói válogatott a kupa bojkottjára szólította fel a résztvevőket.[14] Tapasztalataik után mind Alaixys Romao, mind Thomas Dossevi úgy nyilatkozott, nincs gusztusa és semmi kedve versenyezni.[14] Dossevi azt mondta, "úgy tüzeltek a csapatra, mintha kutyák lennének."[6][15]

Az eredeti tervek szerint Togo első mérkőzését a támadás után három nappal, 2010. január 11-én Ghána csapata ellen vívta volna.[16] Az STV Sport jelentése szerint a togói csapat egy nappal később visszalépett a bajnokságtól.[17]

Cabinda tartomány, egy angolai enklávé térképe. Angola nagyobb része ettől délnyugatra van, a kettő között van a Kongói Köztársaság. (térképen régebbi nevén Zaire-ként szerepel.)

Az angolai szeparatsta gerilla csoport, a Frente para a Libertação do Enclave de Cabinda magára vállalta a felelősséget.[18] A csoport vezetője, Rodrigues Mingas által aláírt egyik kiáltvány szerint: "Ez csak a kezdete egy előre eltervezett merényletsorozatnak, mely folytatódik, s Cabina teljes területére ki fog terjedni."[19]

Az Afrikai Kupa Szervező Bizottsága (a COCAN) rosszallását fejezte ki a togói delegáció irányába. Virgilio Santos, a szervezőbizottság egyik tagja így nyilatkozott: "Világosak voltak a szabályok. Egyik csapat sem érkezhet busszal. Egyáltalán nem értem, mi vitte rá a togóiakat arra, hogy így cselekedjenek."[20]

2010, január 10-én a togói válogatott elkövetett támadással összefüggésben az angolai rendőrség két gyanúsítottat vett őrizetbe.[21] Az állami rádió az ügyészre hivatkozva azt jelentette, hogy a letartóztatásra Angola Cabinda exklávéjában került sor.[22]

Áldozatok

Kilenc ember megsebesült, hárman meghaltak.[23]

Sebesültek

  • Serge Akakpo[24]
  • Kodjovi Obilalé[25]
  • Hubert Velud[26]
  • Waké Nibombé
  • Elista Kodjo Lano
  • Dr. Amevor –
  • Dr Wadja –

Halottak

  • Amelete Abalo – a togói válogatott másodedzője és az ASKO Kara menedzsere (helyi idő szerint 2010. január 9. 04:00-kor)[27]
  • Stan Ocloo sajtószóvivő (meghalt 2010. január 9-én helyi idő szerint 04:30-kor)[28]
  • Mário Adjoua – angolai buszsofőr (meghalt 2010. január 8-án)[29]

Következménye

Togó válogatottja 2008. májusban

Togó válogatottja először úgy döntött, visszalép az Afrikai nemzetek kupájának versenyein való részvételtől.[5] Togo középcsatára, Alaixys Romao szerint a csoport megpróbálta a csoportjában lévő többi csapatot is rábeszélni, arra, hogy lépjenek vissza a versenyzéstől.[5] Később a játékosok mégis a tornán való részvétel mellett döntöttek.[30] A támadás következményeinek láttán a Luandába repülő mozambiki labdarúgó-válogatott védelmét is megerősítették.[31] Togó megváltoztatta döntését, s részt fog venni a megmérettetésen. Minderre azt követően került sor, hogy a játékosok jelezték, szeretnének szerepelni, s Thomas Dosevi szavaival élve szeretnék ők is megmutatni nemzeti színeiket, értékeiket, s hogy ők is férfiak.[32] Végül azonban a togói kormány elrendelte, hogy biztonsági megfontolásokból a csapat mégis térjen haza.[33][34]

Danny Jordaan, a soron következő, 2010. júniusban és júliusban Dél-Afrikában megrendezendő 2010-es labdarúgó-világbajnokság szervezője megnyugtatott mindenkit, hogy a támadásnak nincs semmi köze a világbajnokság biztonságához.[35]

Gilbert Houngbo Fossoun togói miniszterelnök elrendelte, hogy a Nyugat-Afrikában életüket vesztett játékosok emlékére az országban háromnapos gyászt tartsanak.[36]

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Togo national football team attack című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.