Alsófricske
Alsófricske (szlovákul: Fričkovce, németül: Fritschhau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Alsófricske (Fričkovce) | |
.jpg) | |
| A Szent Mártom templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1427 |
| Polgármester | Matej Straka |
| Irányítószám | 086 42 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 731 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 9,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 11′ 05″, k. h. 21° 14′ 37″, k. h. 21° 14′ 37″ | |
| Alsófricske weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsófricske témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
Bártfától 13 km-re délre fekszik.
Története
A falu valószínűleg a 14. század első felében keletkezett, ekkor a Perényiek birtoka volt. 1427-ben „Frychhaw” néven említik először, ekkor lakói 24 porta után adóztak. Fricske a közepes nagyságú falvak közé számított. A 15. század végén és a 16. század elején a Máriássyaké, majd a század második felében a Bornemissza és a Darholc családé. 1600-ban 20 parasztház és soltészház volt a faluban. Lakói erdei munkával, mezőgazdasággal, fazsindelykészítéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRITSKE. Fritzovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Osikó mellett, ’s ennek filiája, Ternyétöl egy mértföldnyire. Határja ambár tsak egy nyomású, termékeny; de mivel jó őszi gabonát terem, réttye, legelője, fája elég, Bártfán piatzozása közel, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században a falunak gazdag birtokosa lett a Forgách család személyében, akik a közeli Hertnek kastélyában laktak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fricske, tót falu, Sáros vmegyében, Oszikohoz 1/2 órányira: 453 kath., 20 zsidó lak. Határa jó őszi gabonát terem; erdeje van. F. u. b. Splényi; van savanyuvize és vizimalma is.”[3]
A 20. század elején sok lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba és Kanadába. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 691 lakosából 688 szlovák volt.[4]
2011-ben 686 lakosából 663 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1821–22-ben épült. 1922-ben restaurálták.
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt új, római katolikus temploma 1991-ben készült.
- A falu északi részén egy 15. században épített pince található, ahol régen a (magyar) belföldre és Lengyelországba szállított bort raktározták.
