An Dzsunggun
An Dzsunggun () (hangul: 안중근, handzsa (): 安重根; 1879. szeptember 2. – 1910. március 26.; megkeresztelkedési nevén: Tamás) koreai függetlenségi aktivista,[1][2][3] nacionalista,[4][5] és pánázsianista.[6][7]
| An Dzsunggun () 안중근 | |
 | |
| Született | 1879. július 16. Hedzsu (), Csoszon () |
| Meghalt | 1910. március 26. (30 évesen) Lüsunkou (), Japán Birodalom |
| Állampolgársága | Koreai Császárság |
| Nemzetisége | koreai |
| Rendfokozata | commandant |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz An Dzsunggun () 안중근 témájú médiaállományokat. | |
1909. október 26-án megölte Itó Hirobumit, miután aláírta a Koreát az Imperialista Japánhoz csatoló egyezményt.[8] An () 1962-ben posztumusz megkapta a Nemzeti megalapítás érdemrendjét az akkori kormánytól.[9]
Élete
Fiatalkora
An () 1879 szeptember második napján látott napvilágot Hedzsu () városában, Hvanghe () tartományban, An Thehun (안태훈, ) és Pek Cshondzso (백천조, ) első gyermekeként. Gyermekkori neve An Ungcshil (안응칠, ) volt. Fiú lévén kínai irodalmat és nyugati tudományokat tanult, ennek ellenére sokkal jobban vonzották a harcművészetek, és a lövészet. Kim Gu (김구, ) a koreai függetlenségi mozgalom későbbi vezetője, aki An Thehun () házában élt ekkortájt, azt írta, hogy a fiatal An Dzsunggun () kiváló lövész volt, szeretett olvasni, és karizmatikus volt.[10]
An () 25 éves korában szénvállalkozásba kezdett, de a koreai nép tanítására tette fel az életét, magániskolákat alapított Korea északnyugati részén. 1907-ben elhagyta az országot, Vlagyivosztokba ment, hogy csatlakozzon egy, a japán megszállók ellen küzdő fegyveres csoporthoz. Kinevezték egy koreai fegyveres csoport altábornagyának, és számos támadást vezetett japán erők ellen a végső veresége előtt.
Vallása
16 éves korában apjával együtt katolikus lett, ahol a "Thomas" (多默; 도마) nevet kapta, és franciául tanult. A japánok előli menekülése során An () egy Wilhelm nevű (koreai nevén: Hong Szokku (); hangul: 홍석구; handzsa (): 洪錫九) papnál talált menedékre, aki megkeresztelte őt, és hónapokig bújtatta őt templomában. A pap a Biblia olvasására biztatta An ()t, és számos alkalommal megvitatott vele dolgokat. Haláláig tartotta benne a katolicizmus iránti hitet, egészen addig hogy utolsó, feleségének szánt levelében azt kérte: a fiából legyen pap.[11]
Itó Hirobumi meggyilkolása
1909-ben, An áthaladt a japán őrségen a Harbini vasútállomásnál. Itó Hirobumi éppen egy orosz képviselővel való tárgyalásról érkezett vissza vonattal. An () három lövést adott le Itóra, egy FN M1900 pisztolyal az állomás peronjáról. Kavagami Tosihikóra, a japán konzultábornokra, Morita Dzsiróra, a birodalmi háztartási ügynökség titkárára, és Tanaka Szeitaróra, a dél-mandzsúriai vasút végrehajtójára is rálőtt, valamennyien komoly sérülést szereztek. A lövöldözés után, An () elkiáltotta magát a koreai függetlenség érdekében, orosz nyelven: „Корея! Ура!” (Koreja! Ura!) és meglobogtatta a koreai zászlót.
Ezek után An () le lett tartóztatva az orosz őrség által, akik két napig tartották fogva, mielőtt továbbították volna a japán gyarmati hatóságokhoz. Amikor meghallotta hogy Itó Hirobumi meghalt, keresztet vetett hálája jeléül. An () állítólag ezt mondta: "Merészkedtem elkövetni egy komoly bűncselekményt, életemet ajánlottam fel az országért. Ez a nemeslelkű hazafi magatartása."[11] Korea püspökének parancsa ellenére, miszerint nem kaphat An () kenetet, Fr. Wilhelm nem engedelmeskedett, meglátogatta a börtönben Ant () és feladta neki a gyászkenetet. An () ragaszkodott ahhoz, hogy a fogvatartói keresztségi nevén, Thomas-nak szólítsák.
A bíróságon An () ragaszkodott ahhoz, hogy a koreai ellenálló hadsereg altábornagyaként, ejtett hadifogolyként kezeljék, és ne pedig bűnözőként, továbbá összeírt 15 indokot, amiért Itónak meg kellett halnia.[12]
| „15 indok, amiért Itó Hirobuminak meg kellett halnia: 1. Mjongszong koreai császárné meggyilkolása |
Bebörtönzése és halála
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ahn Jung-geun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
További információk
- An Jung Geun Memorial Hall
- An Dzsunggun az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Catholic Church in Korea and the Nationalist Movement. Catholic Bishops' Conference of Korea. [2005. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. december 15.)
- Scholarly introduction to An Jung-geun's Treatise on Peace in the East
- An Jung-geun's Treatise on Peace in the East (1910)
- Hero: the Musical, Lincoln Center, New York, 2011
