archive.today
Az archive.today (vagy archive.is) egy 2012-ben alapított webarchiváló oldal, mely kérés alapján snapshotot készít többek között olyan weboldalakról is, mint a Javascripttel hevesen megtámogatott Google Maps vagy a Twitterhez hasonló progresszív webes alkalmazásokról.[1] Az archive.today 2 snapshotot készít. Az egyik minden funkcionális élő linket magában foglal, a másik pedig a weboldalról készített képernyőkép.[2]
| archive.today | |
 | |
 | |
| Vállalkozás típusa |
|
| Oldal típusa |
|
| Elérhető nyelv(ek) | több nyelv |
| Alapítva | 2012. május 16. |
| URL | [ ] |
| Regisztráció | Nem |
| Hivatalos blog | https://blog.archive.today/ |
| Alexa-helyezés | 9725 (https://archive.is, 2021. június 15.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz archive.today témájú médiaállományokat. | |
Jellemzői
Funkcionalitás
Az archive.today kifejezett felhasználói kérést követően képes egyéni oldalakat letárolni.[3][4][5] Az archive.today a kezdetektől fogva támogatta a ma már teljesen elfogadott # jelet az URL-ek tagolásában.[6]
Az archive.today csak szöveget és képeket rögzít, az XML, az RTF valamint az xls, xlsx és ods formátumúhoz hasonló táblázatkezelő formátumok, valamint a nem statikus elemek nem lesznek letárolva. Ennek ellenére néhány oldal, így például a Twitter videóit lementi.[7] Kezeli a lementett snapshotok idővonalát, és megerősítést kér, mielőtt egy már rögzített weboldal újabb változatát akarjuk lementeni.[8][9]
Az oldalakat 1024 képpont szélességű böngészővel menti el. A CSS file-okat inline CSS-ekké konvertálja, eltávolítja a reszponziv weboldalakat valamint a :hover és az :active kódokhoz hasonló választókat. A keresés során a JavaScript által generált tartalmak is szerepelnek a befagyott weboldalon.[10] A HTML osztályok neveit rögzíti az old-class atribútomon belül. Ha szöveget jelölnek ki, egy JavaScript kódsor egy olyan URI részt készít, mely látható a böngésző címsorában, melyet legközelebb használva az oldal úgy töltődik be, hogy benn marad az eredeti kijelölés.
Az archive.today oldalairól a web.archive.org oldalon nem lehet második szintű adatmentést végrehajtani, mert az archive.today visszautasítja a Wayback Machine kéréseit, és nem készít az ottani oldalakról WARC formátumú snapshotot. Fordított irányú, a web.archive.org-ról az archive.today-re történő adatmentés – lehetséges,[11] de a másolat elkészítése több időt vesz igénybe, mintha közvetlen mentést készítünk az oldalról. Az Internet Archive listájából akár visszamenőlegesen is törölhettek vagy blokkolhattak olyan oldalakat, melyek robots.txt file-t, használtak, de az archive.today nem használja ezt ki.[12]
A kereső felületen haladó kereső kifejezéseket is lehet használni, valamint tudja kezelni a *-hoz hasonló helyettesítő karaktereket. például egy sor kérdőjel a keresett kifejezést az adott cím vagy szövegrész egy konkrét részére irányítja, míg az insite operátor egy meghatározott internet domainre szűkít.[13]
Ha egy oldalt archiváltak már, azt egy felhasználó már nem tudja kitörölni.[14]
Reklámokat, felugró ablakokat és tovább mutató linkeket úgy lehet törölni, hogy erre a tulajdonost kérjük meg.[15]
Dinamikus listák mentésekor az archive.today kereső doboza csak olyan eredményeket mutat, mely a lista előző vagy következő elemére mutat (például a következő 20 oldal).[16] Más weboldalakat úgy mentenek, hogy a listák szűrve fordulnak elő, és minden elem csak az első előfordulásával szerepel.[8][pontosabban?]
A kereső alkalmazást a Google CustomSearch-e támogatja. Ha nem talál eredményt, az oldal megpróbálkozik a Yandex Search alkalmazásával.[17]
Mentés közben megjeleníti az egyes URL elemek címét, az elem méretét, a http-állapotkódját és a média típusát. Ezeket az adatokat csak a keresési folyamat alatt lehet látni.
ZIP file-ként le lehet menteni az archivált oldalakat, kivéve azokat, melyeket 2019. november 29. óta archiváltak, mert akkor az archive.today a kereső motorját PhantomJS-ről Chromiumra cserélte.[18]
2013. július óta az archive.today támogatja a Memento Project API-ját.[19][20]
Története
Az archive.today-t 2012-ben alapították. Az oldal eredetileg archive.today-nek nevezte magát, de 2015. májusban az elsődleges tüköroldalát az archive.is-re irányította át.[21]
2019. januárban az archive.is domaint háttérbe szorította, és inkább az archive.today-t használta.[22]
Elérhetősége
Ausztrália
2019. márciusban, a christchurchi mecset elleni támadás után több ausztrál internetszolgáltató blokkolta a hozzáférést az oldalhoz, hogy így csökkentsék a támadáskor készült képek terjedését.[23][24]
Kína
A GreatFire.org szerint az archive.today-t Kínában 2016. márciusban blokkolták.[25] Az archive.li 2017. szeptemberben,[26] az archive.fo 2018. júliusban,[27] az archive.ph pedig 2019. decemberben[28] jutott ugyanerre a sorsra.
Finnország
2015. július 21-én a a szolgáltatók minden finn IP-címről blokkolták a hozzáférést az oldalhoz, hogy ezzel is visszaszorítsák a finn kormánnyal zajló vitájukat.[29] A blokkolást azóta már megszüntették.
Oroszország
Oroszországban csak HTTP kapcsolatot lehet létrehozni, HTTPS-t nem, azokat blokkolátk.[30][31]
Elérhetőség a Cloudflare DNS-én keresztül
2018-ban nem lehetett hozzáférni az oldalhoz a Cloudflare 1.1.1.1 DNS szolgáltatásán keresztül.[32] A Cloudflare személyzete szerint a probléma az archive.today oldalán van, mert ha a kérelem a Cloudfare hálózatából érkezik, a jóváhagyó névszerverek érvénytelen üzenetet küldenek vissza. Az archive.today ezt azzal magyarázza, hogy a Cloudflare nem küld EDNS Client Subnet információkat a DNS kérelmekben.[33][34]
Jegyzetek
További információk
