Az alumínium izotópjai
Az alumíniumnak (Al) 22 izotópja ismeretes, 21Al-től 42Al-ig, továbbá 4 ismert magizomerje is van. A természetben csak a stabil 27Al és a radioaktív 26Al izotóp (felezési ideje t1/2 = 7,2 ·105 év) fordul elő, az 27Al gyakorisága azonban 99,9% fölötti. Az 26Al-on kívül minden radioizotóp felezési ideje 7 perc alatt, a legtöbbé egy másodpercnél is rövidebb. Standard atomtömege 26,9815386(8) u. Az 26Al a kozmikus sugárzás protonjai által okozott hasadás során keletkezik a Föld légkörében levő argonból. Az alumínium izotópjait tengeri üledékek, mangángumók, jégkorszaki jég, letarolásokban található kvarc és meteoritok kormeghatározásában használják. Az 26Al és 10Be arányát a hordalékmozgás, ülepedés és üledék felhalmozódás, valamint az eltemetődési idő és erózió 105-106 éves időskálán történő szerepének tanulmányozására használják.[forrás?]
A kozmikus eredetű 26Al-ot először a Hold és a meteoritok tanulmányozásában használták fel. A meteoritdarabok a testről történő leválás után erős kozmikus sugárzásnak vannak kitéve, így űrbeli útjuk során jelentős mennyiségű 26Al keletkezik bennük. Miután lehulltak a Földre, a légkör megóvja a meteoritdarabokat a további kozmikus sugárzástól, ezért az 26Al keletkezése leáll, az izotóp bomlása pedig felhasználható a meteorit földre hullás időpontjának meghatározására. A meteoritok kutatása azt is kimutatta, hogy az 26Al viszonylag gyakori volt Naprendszerünk keletkezésének idejében. A legtöbb meteoritkutató úgy véli, hogy az 26Al bomlásakor felszabaduló hő volt felelős a kisbolygók egy részének megolvadásáért és differenciálódásáért a 4,55 milliárd évvel ezelőtti keletkezésük után.[1]
Táblázat
| nuklid jele | Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) | felezési idő | bomlási mód(k)[2][m 1] | leány- izotóp(ok)[m 2] | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) | természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 19Al | 13 | 6 | 19,0218# | <35 ns | p | 18Mg | |||
| 20Al | 13 | 7 | 20,0194# | <35 ns | p | 19Mg | |||
| 21Al | 13 | 8 | 21,02804(32)# | <35 ns | p | 20Mg | 1/2+# | ||
| 22Al | 13 | 9 | 22,01952(10)# | 59(3) ms | β+ (96,7%) | 22Mg | (3)+ | ||
| β+, 2p (2,5%) | 20Ne | ||||||||
| β+, p (0,8%) | 21Na | ||||||||
| 23Al | 13 | 10 | 23,007267(20) | 470(30) ms | β+ (92%) | 23Mg | 5/2+# | ||
| β+, p (8%) | 22Na | ||||||||
| 23mAl | ~0,35 s | #79 | |||||||
| 24Al | 13 | 11 | 23,9999389(30) | 2,053(4) s | β+ (99,95%) | 24Mg | 4+ | ||
| β+, α (0,0349%) | 20Ne | ||||||||
| β+, p (0,0159%) | 23Na | ||||||||
| 24mAl | 425,8(1) keV | 131,3(25) ms | IT (82%) | 24Al | 1+ | ||||
| β+ (18%) | 24Mg | ||||||||
| β+, α | 20Ne | ||||||||
| 25Al | 13 | 12 | 24,9904281(5) | 7,183(12) s | β+ | 25Mg | 5/2+ | ||
| 26Al[m 3] | 13 | 13 | 25,98689169(6) | 7,17(24)·105 év | β+ | 26Mg | 5+ | Nyomokban[m 4] | |
| 26mAl | 228,305(13) keV | 6,3452(19) s | β+ | 26Mg | 0+ | ||||
| 27Al | 13 | 14 | 26,98153863(12) | Stabil | 5/2+ | 1,0000 | |||
| 28Al | 13 | 15 | 27,98191031(14) | 2,2414(12) perc | β− | 28Si | 3+ | ||
| 29Al | 13 | 16 | 28,9804450(13) | 6,56(6) perc | β− | 29Si | 5/2+ | ||
| 30Al | 13 | 17 | 29,982960(15) | 3,60(6) s | β− | 30Si | 3+ | ||
| 31Al | 13 | 18 | 30,983947(22) | 644(25) ms | β− (98,4%) | 31Si | (3/2,5/2)+ | ||
| β−, n (1,6%) | 30Si | ||||||||
| 32Al | 13 | 19 | 31,98812(9) | 31,7(8) ms | β− (99,3%) | 32Si | 1+ | ||
| β−, n (0,7%) | 31Si | ||||||||
| 32mAl | 955,7(4) keV | 200(20) ns | (4+) | ||||||
| 33Al | 13 | 20 | 32,99084(8) | 41,7(2) ms | β− (91,5%) | 33Si | (5/2+)# | ||
| β−, n (8,5%) | 32Si | ||||||||
| 34Al | 13 | 21 | 33,99685(12) | 56,3(5) ms | β− (87,5%) | 34Si | 4−# | ||
| β−, n (12,5%) | 33Si | ||||||||
| 35Al | 13 | 22 | 34,99986(19) | 38,6(4) ms | β− (74%) | 35Si | 5/2+# | ||
| β−, n (26%) | 33Si | ||||||||
| 36Al | 13 | 23 | 36,00621(23) | 90(40) ms | β− (69%) | 36Si | |||
| β−, n (31%) | 35Si | ||||||||
| 37Al | 13 | 24 | 37,01068(36) | 10,7(13) ms | β− | 37Si | 3/2+ | ||
| 38Al | 13 | 25 | 38,01723(78) | 7,6(6) ms | β− | 38Si | |||
| 39Al | 13 | 26 | 39,02297(158) | 7,6(16) ms | β− | 39Si | 3/2+# | ||
| 40Al | 13 | 27 | 40,03145(75)# | 10# ms [>260 ns] | |||||
| 41Al | 13 | 28 | 41,03833(86)# | 2# ms [>260 ns] | 3/2+# | ||||
| 42Al | 13 | 29 | 42,04689(97)# | 1 ms | |||||
Megjegyzések
- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of aluminium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Külső hivatkozások
| A magnézium izotópjai | Az alumínium izotópjai | A szilícium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
