Békés Márton

(1983–) magyar történész

Békés Márton (Szombathely, 1983. január 6. –) magyar jobboldali publicista,[1][2] történész,[3] a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője.

Békés Márton
Békés Márton
Békés Márton
Életrajzi adatok
Született1983. január 6. (41 éves)
Szombathely
Ismeretes minttörténész
Állampolgárságmagyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem, történelem - politológia szak
Pályafutása
Kutatási területa 20. század eszmetörténete; a magyar legitimizmus és az amerikai neokonzervativizmus története
Tudományos fokozatPhD (2012)
Munkahelyek
Terror Háza Múzeumkutatási igazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés Márton témájú médiaállományokat.

Munkássága

Békés Márton az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott történelem és politológia szakokon, majd 2012-ben történelemből PhD fokozatot is szerzett. Disszertációja már négy évvel védése előtt megjelent a Fideszhez köthető Századvég Alapítvány gondozásában az Amerikai neokonzervativizmus címmel. 2009 és 2014 között a Hír TV Ősök tere és Retrográd című történelmi magazinműsorainak főszerkesztője volt. 2017-től az Echo TV Tegnapi történelem című műsorának rendszeres vendége. Jelenleg a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, illetve a Markó György távozása óta a szintén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz tartozó Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.[4]

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként

A Terror Háza Múzeumban részt vesz a különböző ideiglenes kiállítások megszervezésében illetve a Múzeumot fenntartó Intézet különböző konferenciáin, kerekasztal-beszélgetésein.Békés Márton a XX. Század Intézet munkatársaként 2014-től részt vett az első világháborús, évfordulós rendezvények szervezésében. Több kiállítás létrehozásában is részt vett (Először szabadon, Rabszolgasorsra ítélve, békéssámsoni Szabadság háza, 1956 – A szabadságért és a függetlenségért), a Várkert Bazárban 2015 júliusában megnyitott Új világ született – Európai testvérháború 1914-1918 című tárlat egyik kurátora volt. Az Intézet egyik legsikeresebb eseménysorozatának, a Frontmozinak is szervezője, ennek keretén belül rendszeresen vetítenek az első világháborúról szóló játékfilmeket.

2010 és 2014 között a Jobbklikk internetes portál szerkesztője volt. A Kommentár című folyóirat szerkesztőségi főmunkatársa. Több folyóiratban, többek között a Kommentárban, a Századvégben, a Nemzeti Érdekben és a Filmvilágban jelentek meg írásai. Fő kutatási területe a 20. század eszmetörténete, a magyar legitimizmus és az amerikai konzervativizmus története. Eddig öt önálló könyve jelent meg; a legutóbbi 2016-ban Gerillaháború címmel. További hét kötetet szerkesztett, másik két könyvet pedig társszerzőkkel jegyez.

A 2017-es 88. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Gerillaháború. A fegyveres felkelés elmélete és gyakorlata című kötete, melyet a Terror Háza Múzeumot is fenntartó közalapítvány adott ki.[5] A könyv előszavának szövege megjelent Schmidt Mária blogján, a Látószög blogon is.[6] A kötetről a Pesti Srácok Polbeat című vlogjában Huth Gergellyel és Szarvas Szilveszterrel beszélgetett 2017. július közepén. Itt Szarvas kérdésre azt a véleményt fejtette ki, hogy amíg az ISIS terroristái civil célpontok ellen intéznek támadást Európában, addig ezek az akciók terrortámadásnak nevezhetők, de ha már a Közel-Keleten harcolnak, akkor az már gerilla-háborúnak minősíthető.[7] Békés szerint a globális klímaváltozás és a különböző közel-keleti (polgár)háborúk elől a globalizáció hatására egyre nagyobb számban elmenekülők, illetve a különböző ázsiai országokból érkező gazdasági bevándorlók ugyanannak a nagy világpolgárháborúnak a résztvevői.[8]

A Kommunizmuskutató Intézet élén

Markó Györgyöt követte az Intézet élén.

Politikai nézetei

Békés Márton több nyilatkozatában jellemezte magát jobboldalinak, Orbán-hívőnek, vagy Fidesz-szavazónak. [9][10]

Vita Stefano Bottonival

Stefano Bottoni, az MTA munkatársa 2018 januárjában vitába keveredett Békéssel. Itt Bottoni megkérdőjelezte Békés azon állítását,[11] miszerint Közép–Kelet-Európa szellemi vagy kulturális tartalékokkal bírna Nyugat-Európához képest. Szerinte vitatható, hogy Közép- és Kelet-Európa vallásosabb lenne vagy erősebb családmodellel rendelkezne, erősebb volna ott a civil társadalom vagy a polgári öntudat, önszerveződés. Békés erre válaszában kiemelte, hogy Orbán Viktornak és kormányának hatalmas az előnye a nyugattal szemben a migrációs politika terén. Békés szerint Orbán erős és karizmatikus vezető, és ezért rá nem négy, hanem még 12-16 évig lenne szükség.[12]

Könyvei

  • A becsület politikája – Gróf Sigray Antal élete és kora (2007)[m 1]
  • Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom (2008)[m 2]
  • A hagyomány forradalma – Németh László politikája (2009)[m 3]
  • Az utolsó felkelés (2014)[m 4]
  • Kilencvenizmus. Vissza a 90-es évekbe! (2014)[m 5]
  • Békés Márton–Böcskei Balázs: Ki!; L'Harmattan, Budapest, 2015
  • Szabadság/harcosok. Hidegháborús írások. Válogatás a Commentary antikommunista írásaiból; vál. Joshua Muravchik, szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2015
  • Gerillaháború. A fegyveres felkelés elmélete és gyakorlata; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2017
  • Fordul a szél; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019
  • Békés Máton–Gyarmati István–Takács Tamás Péter: Budapest hegei, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019
  • Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2020[13]
  • A nagy terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2021 (Új idők)

Megjegyzések

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk