Bölcsesség a buddhizmusban

A pannyá (páli), IAST: paññā; pradnyá (szanszkrit: प्रज्ञा, IAST: prajñā) "bölcsesség", betekintés a valóság valós természetébe, azaz a mulandóság (aniccsa), a szenvedés (dukkha), éntelenség (anatta) és az üresség (súnjatá).

Pradnyá
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyarböcsesség
betekintés
megkülönböztető tudás
ráérző megértés
angolwisdom
intelligence
understanding
páli𑀧𑀜𑁆𑀜𑀸
(IAST:) paññā
szanszkritप्रज्ञा
(IAST:) Prajñā
kínaiBōrě
(egyszerűsített:) 般若
(hagyományos:) 佛教
koreai
(handzsa:) ban-ya
malájപ്രജ്ന
thaiปัญญา
(RTGS:) Pạỵỵā

szójegyzékjegyzettárgymutató

A kifejezés eredete

A pradnyát gyakran fordítják "bölcsességnek", azonban a "betekintés", "megkülönböztető tudás" vagy "ráérző megértés" kifejezésekhez közelebb áll.[1]

  • a dnyá "tudatosságnak", "tudásnak" vagy "értésnek" fordítható.[web 1]
  • a pra egy fokozószó, amelyet úgy lehet fordítani, hogy "magasabb", "nagyobb", "legfelső" vagy "legelső".[web 2]

Értelmezés a buddhista hagyományban

A pannyá a tíz théraváda páramí közül a negyedik, a hat mahájána páramitá közül az utolsó.

Théravada buddhizmus

A páli kánonban a pannyá betekintést jelent a lét három ismérvébe — nevezetesen a mulandóságba, a szenvedésbe és az éntelenségbe, valamint a négy nemes igazságba.

Az i.sz. 5. századi Buddhagósza Viszuddhimagga című monumentális meditációs kézikönyvében, amely a théraváda hagyomány egyik legnagyobb becsben tartott posztkanonikus műve, a szerző szerint a pannyá szerepe az, hogy "eloszlassa a nemtudás" sötétségét.[2]

Mahájána buddhizmus

A mahájána buddhizmusban a pradnyá fontosságát együtt hangsúlyozzák az együttérzéssel (karuna). Fő helyet foglal el a Pradnyápáramitá szútrákban - ilyen például a Szív szútra.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások