Böszörményi Jenő (gépészmérnök)
Böszörményi Jenő, 1881-ig Goldhammer[3] (Érkeserű, 1872. április 23. – Budapest, 1957. augusztus 8.) gépészmérnök.
| Böszörményi Jenő | |
| Született | Goldhammer Jenő 1872. április 23. Érkeserű |
| Elhunyt | 1957. augusztus 8. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Lévai Ilona |
| Gyermekei | Böszörményi Miklós |
| Foglalkozása | gépészmérnök |
| Iskolái | Zürichi Műegyetem (–1893) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (5/2-2-38)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpálya
Goldhammer Lipót és Schwartz Anna fia, izraelita vallású. 1893-ban a zürichi főiskolán szerzett oklevelet. 1896-tól a Fegyver- és Gépgyár konstrukciós iroda munkatársa. Fő feladata volt a gyár dízelmotor tervezőirodájának felállítása, vezetése. A tervdokumentációk alapján 1899-ben elkészült az első magyar dízelmotor.
1903-tól a Westinghouse autógyár Le Havre-i, majd londoni telepein dolgozott, mint főmérnök s részt vett a gyár auto típusainak kifejlesztésében. Később a gyár aradi fióküzeméhez került, ahol benzin-elektromos motorvonatok szerkesztésének és üzemeltetésének kérdéseivel foglalkozott.
1909. október 23-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Lévai Ilonával, Lévai Ignác és Deutsch Jola lányával.[4]
1924 és 1931 között a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) autógyártását vezette, műszaki igazgatóként. Nagy elméleti tájékozottsággal, gazdag külföldi szerkesztői gyakorlattal vállalkozott a magyar nagyüzemi autógyártásra (MAGOMOBIL, MAGOSIX). A hazai Diesel-motor és autógyártás egyik úttörője volt.
Írásai
Tanulmányai, cikkei különböző szaklapokban, elsősorban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében és Heti Értesítőjében jelentek meg
Jegyzetek
Források
- Böszörményi Jenő. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
- Böszörményi Jenő. oszk.hu. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
