1896

Határozott dátumú események

• március 1. – Az aduai ütközetben a Makonnen herceg parancsnoksága alatt lévő abesszin erők a teljes olasz gyarmati hadsereget szétverik.^[1]
• április 11. – Hajós Alfréd Athénban, az első újkori olimpiai játékokon aranyérmet szerez 100 méteres, továbbá 1200 méteres gyorsúszásban, és az olimpiák történetében ekkor hangzik fel először az "Isten, áldd meg a Magyart".
• május 2. – A király megnyitja a Városligetben az ezredévi kiállítást, s átadják a forgalomnak a földalatti vasutat.
• június 8. – Az országgyűlés ünnepi ülése az új Országháza Kupolacsarnokában. Ezredévi ünnepi felvonulás a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országháza elé. A Szent Koronát az Országházba viszik. (az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel).
• június 28. – Szilli rablógyilkosság
• augusztus 31. – Ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat.
• szeptember 6. – Megnyílik a szegedi Anna fürdő.
• szeptember 8. – Az I. Magyar Országos Technikus Kongresszus rendezvénye során felavatták Ybl Miklós szobrát (Mayer Ede alkotása) Budapesten, a mai Ybl Miklós téren.
• szeptember 11. – Megindul a vezetékes ivóvízszolgáltatás Kolozsváron.
• október 4. – Átadják a forgalomnak a budapesti Ferencz József hidat (mai Szabadság híd).
• október 26. – Az addisz-abebai békeszerződés megkötése, mely az első olasz–abesszin háború végét jelenti. (A háború az Olasz Királyság vereségével végződik, míg Abesszínia egészen 1936-ig megőrzi függetlenségét.)^[1]
• szeptember 27. – Ünnepélyes keretek között átadják a forgalomnak a Vaskapu-csatornát az érdekelt három ország – Magyarország, Szerbia, Románia – uralkodóinak jelenlétében. (Megépítésével Magyarország nemzetközi jelentőségű vízépítési kötelezettségét teljesítette, hiszen az 1878. évi berlini szerződés ezt a munkálatot a Monarchiára bízta, s belső megállapodás alapján a magyar állam egyedül vállalta a kivitelezést.)^[2]
• november 3. – Átadják a forgalomnak az Újpesti vasúti hidat.
• december 23. – II. Abdul-Medzsid szultán első házassága H. H. Shahsuvar Bash Kadin Effendivel.

Határozatlan dátumú események

• február – Elnöki választások Oranje Szabadállamban.
• az év folyamán –
  • Megépül Magyarország első vízierőműve Ikerváron.
  • A honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése (1896-os millenniumi ünnepségek).
  • A Kościuszko-felkelésről szóló Racławicei körképet Magyarországra hozzák és kiállítják a Városligetben.

Államok vezetőinek listája 1896-ban

1896 a filmművészetben

• január – Az Amerikai Egyesült Államokban Charles Francis Jenkins és Thomas Armat kifejlesztik a Vitascope nevű vetítőt. Armat elkezd dolgozni Thomas Edisonnal, hogy Vitascope-okat gyártsanak.
• április 16. – A Thomas Edison által alapított társaság New Yorkban megrendezi az amerikai első mozielőadást. Thomas Edison és Thomas Armat Vitascope-ját használják.
• május 10. – Budapesten a Royal Szállóban Lumière-ék megbízottja megrendezi az első fél órás mozielőadást.
• október 1. – A Pathé testvérek megalapítják a Pathé Frères céget.
• William Selig megalapítja a Selig Polyscope Company Chicagóban.
• Georges Méliès első megrendezett, kitalált történetű filmjei: Kártyajáték, Egy hölgy eltüntetése stb.
• A vonat érkezése rendező: Lumière fivérek
• A csók rendező: William Heise

1896 az irodalomban

• december 10. – Aurélien-Marie Lugné-Poe, a Théâtre de l'Œuvre igazgatója bemutatja Alfred Jarry Übü király című darabját. (A mű bemutatója óriási botrányt keltett, a második előadás után levették a műsorról.)^[3]

1896 a zenében

1896 a tudományban

• január 5. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban.
• Jacques Hadamard és Charles-Jean de La Vallée Poussin bebizonyítja az analitikus számelmélet egyik legfontosabb eredményét, a prímszámtételt^[4]

1896 a vasúti közlekedésben

1896 a sportban

az 1. olimpia

1896 a jogalkotásban

• január 2. – Dziga Vertov szovjet filmrendező († 1954)
• január 20. – Almásy Imre, főként a két világháború közt aktív, majd emigrációba vonult magyar politikus, országgyűlési képviselő († 1973)
• január 26. – Ittebei Kiss József, a Császári és Királyi Légierő legeredményesebb magyar pilótája († 1918)
• január 27. – Agustín Muñoz Grandes spanyol tábornok, falangista politikus, a Kék Hadosztály parancsnoka († 1970)
• február 2. – Gergely Sándor író, újságíró († 1966)
• február 2. – Kazimierz Kuratowski lengyel matematikus, az MTA tagja († 1980)
• február 9. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka († 1967)
• február 21. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője († 1922)
• március 1. – Váczy József magyar kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († 1965)
• március 3. – Horváth Endre grafikusművész, bélyegtervező († 1954)
• április 1. – Nagy László ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?)
• április 12. – Szeder János gépészmérnök, sportvezető, országgyűlési képviselő († ?)
• április 16. – Makláry Zoltán Kossuth-díjas magyar színész († 1978)
• május 7. – Fjodor Markelovics Csesznokov erza író, drámaíró († 1938)
• május 19. – Várkonyi Nándor író, szerkesztő, kultúrtörténész († 1975)
• június 6. – Italo Balbo fasiszta politikus, légügyi miniszter († 1940)
• június 7. – Nagy Imre politikus, miniszterelnök († 1958)
• augusztus 3. – Iona Emmanuilovics Jakir szovjet tábornok, katonai reformer († 1937)
• augusztus 4. – Lengyel József író († 1975)
• augusztus 5. – Roszner István magyar huszártiszt, földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1958)
• augusztus 9. – Jean Piaget svájci pszichológus († 1980)
• augusztus 14. – Albert Ball angol vadászpilóta az I. világháborúban († 1917)
• augusztus 16. – Ruzicskay György festőművész († 1993)
• augusztus 18. – Laziczius Gyula nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1957)
• augusztus 28. – Márton Áron erdélyi püspök († 1980)
• szeptember 1. – Sass Árpád festő († 1957)
• szeptember 9. – Kozma István honvéd altábornagy († 1951)
• szeptember 12. – Faragó László magyar ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő († 1967)
• szeptember 15. – Alekszej Innokentyjevics Antonov, szovjet hadseregtábornok († 1962)
• szeptember 17. – Pátzay Pál, magyar szobrászművész, éremművész († 1979)
• szeptember 24. – F. Scott Fitzgerald, amerikai író († 1940)
• november 6. – Ecker Ferenc Kossuth-díjas mérnök, feltaláló († 1978)
• november 12. – Piacsek András magyar állattenyésztő, szakpolitikus († 1972)
• november 14. – Pataky Kálmán, magyar operaénekes († 1964)
• november 23. – Klement Gottwald, kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke († 1953)
• december 1. – Georgij Konsztantyinovics Zsukov szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, az SZKP KB tagja, honvédelmi miniszter († 1974)
• december 12. – Ádám Jenő zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
• december 21. – Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij szovjet és lengyel marsall, Lengyelország honvédelmi minisztere († 1968)
• december 23. – Szalay László magyar gazdálkodó, országgyűlési képviselő († 1964)
• december 28. – Andorffy Mária magyar költő, regényíró († 1918)
• december 30. – Erdélyi József költő († 1978)

• január 8. – Paul Verlaine francia költő (* 1844)
• január 21. – Karvasy Ágoston jogtudós, közgazdász, az MTA tagja, az első magyar nyelvű állam- és gazdaságtudományi áttekintések szerzője (* 1809)
• január 29. – Beöthy Zsigmond költő, író, bíró, jogtudós (* 1819)
• február 18. – Kápolnai Pauer István katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, az MTA tagja (* 1833)
• március 28. – Csutak Kálmán 1848–1849-es honvédezredes (* 1820)
• november 1. – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
• november 4. – Orbán József magyar pedagógus (* 1818)
• november 16. – Színi Károly magyar író, újságíró, néprajzkutató (* 1829)
• november 18. – Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus, mikológus, az MTA tagja (* 1818)
• december 3. – Erkel László zongoraművész, karnagy (* 1844)