Ordacsehi

Balatonboglártól délnyugatra, Fonyódtól keletre található, a két város közötti útszakaszról leágazva közelíthető meg, a 67 101-es számú mellékúton. Területén áthalad az M7-es autópálya, aminek a faluba külön lehajtója is van; külterületeinek délkeleti részén egy rövid szakaszon áthalad a 6711-es út is, de lakott területeket ott nem érint.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a település a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

A mai település 1939-ben jött létre Orda és Csehi (Balatoncsehi) egyesítésével.

Orda neve az ősi török eredetű ordu szóból ered, jelentése királyi szállás / tábor, míg Csehi neve a cseh népnévből származik. Orda első írásos említése 1230-ból, Csehié 1333-ból maradt fenn. Ekkor már mindkét falu plébániás hely volt. A török időkben két vár is állt a közelben: a Kisvár és a Zardavár, ezek a törökök kiűzése után újra benépesültek. Csehi templomát 1763-ban építtette a Bosnyák család, majd 1832-ben késő barokk stílusban átépítették. A 19. századi vízrendezés során az addig a Balaton partján álló települések távolabb kerültek a parttól.

Az 1939-es egyesítéskor számos vita zajlott az új település nevéről. Először Balatoncsehi, majd Csehiorda lett, és csak a második világháború után kapta meg a mai Ordacsehi elnevezést. 1970-ben egy addig Ordacsehihez tartozó 500 méteres Balaton-parti szakaszt Fonyód és Balatonboglár osztott fel egymás között.

Lakói sokáig főként mezőgazdaságból éltek, de mára az állattenyésztés szinte teljesen megszűnt, és a növénytermesztés is csak keveseknek biztosít megélhetést. A többség a környező falvakban és városokban nyújtott turisztikai szolgáltatásokból él, Ordacsehi lassan alvó- és üdülőfaluvá változik.^[4]

• 1990–1994: Horváth Gyula (független)^[5]
• 1994–1996: Márton László (független)^[6]
• 1996–1998: …
• 1998–2002: Kiss Miklós (független)^[7]
• 2002–2006: Kiss Miklós (független)^[8]
• 2006–2008: Kiss Miklós (független)^[9]
• 2008–2010: Kiss Miklós (független)^[10]
• 2010–2014: Kiss Miklós (független)^[11]
• 2014–2017: Márton László (független)^[12]
• 2018–2019: Horváth Gyula (független)^[13][14]
• 2019–2024: Horváth Gyula (független)^[1]
• 2024– :

A településen a rendszerváltás óta háromszor tartottak már időközi polgármester-választást, az 1994–1998-as, a 2006–2010-es és a 2014–2019-es önkormányzati ciklusban. Az első időközi választás 1996. június 30-án zajlott,^[15] ennek pontos oka és eredménye sem ismert. 2008. június 1-jén újabb időközi választást kellett tartani,^[10] ezúttal a polgármester lemondása miatt.^[16] Ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani 2018. január 7-én is,^[13] mert a korábbi településvezető az előző év őszén elhunyt.^[17][14]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 6,9% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 6,8%, evangélikus 2%, felekezet nélküli 8,6% (16,8% nem nyilatkozott).^[18]

• Késő barokk templom. Az eredeti templomot a Bosnyák család építtette 1763-ban, 1832-ben nyerte el mai formáját. A nyugati homlokzaton egy elfalazott fülke mögött 1778-ból származó kriptalejárat található, ennek felirata: „FELSŐPATAKI BOSNYÁK CSALÁD SÍRBOLTJA”.^[19]
• Szent Vendel-szobor (műemlék, 1836)^[20]
• Ordacsehi kisvár maradványai. „Ordacsehi mellett a Kisvári dűlőben, a legelőn még ma is jól láthatók egy kisebb erődítmény néhol 1 m magas maradványai. Az eredetileg palánkkal övezett várban egy négy saroktornyos téglaépítmény, castellum (?) állt. A várból – az 1984-ben folytatott turkálások, beásások révén – nagy számban kerültek elő jellegzetes XVI. századi fazék, bögre, kályhaszem töredékek” (Kanyar József)
• Csehivölgyi pincevendéglő, a borút állomása^[4]
• Hagyományosan az Ordacsehiben termesztett csabagyöngye szőlőből készül Európa első újbora.^[21][22]

• Kirándulástervező
• A történelmi Magyarország várai
• Európai borutak portál^{[halott link]}