Benkő Krisztián

magyar irodalomtörténész, esztéta, műfordító, projekt/performansz művész

Benkő Krisztián (Miskolc, 1979. december 22.Budapest[forrás?], 2015. június 22.[1]) irodalomtörténész, esztéta, műfordító, projekt/performansz művész.

Benkő Krisztián
Élete
Született1979. december 22.
Miskolc
Elhunyt2015. június 22. (35 évesen)
Budapest[forrás?]
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)irodalomkritika, irodalomtörténet, műfordítás
Első műveÖnkívület (2009)
KiadóiKalligram, Napkút, General Press
Hatottak ráFöldényi F. László, Friedrich Nietzsche, Bret Easton Ellis
Benkő Krisztián weboldala

Életrajz

A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1998-2003 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakán diplomázott. 2009-ben szerzett doktori (PhD) fokozatot, azután szabadfoglalkozású publicista, műfordító és projekt/performansz művészként tevékenykedett.

2003-2004-ben tíz hónapot az Edinburgh melletti Carberry Tower keresztény közösségben töltött önkéntesként. 2007-ben öt hónapot Sienában és Firenzében tanult Erasmus-ösztöndíj keretében.[2] 2009-2010-ben három hónapig az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban dolgozott önkéntesként (EVS) egy fogyatékosokat segítő szervezetnél.[3]

Az internet-generáció aktív tagja volt, 2008-tól a kommunikációjában és művészi projektjeiben fontos szerepet tulajdonított a Facebook adta lehetőségeknek.

Munkássága

2001-től rendszeresen publikált folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Fontosabb írásaiból két kötet látott napvilágot.Fő kutatási területe a magyar, a német és az angol romantika, illetve a történeti avantgárd (futurizmus és dadaizmus) volt.[4] Jelentős szerepet vállalt kánonból kiszorult szerzők, Thaly Kálmán és Tormay Cécile rehabilitációjában.[5] Filológiai feltárómunkája révén emellett olyan elfeledett művek újraértékelésére vállalkozott, mint Folnesics János Lajos Alvina című regénye vagy Kuthy Lajos Fehér és fekete című drámája.[6] 2011-ben foglalkozott a magyarországi cigánykérdéssel Weöres Sándor Psyché című könyve alapján.[7] 2010-től erősen foglalkoztatta az amerikai kultúripar (popzene, film) és a tömegmanipuláció lehetőségei (lásd a Balkon folyóiratban megjelent Lady Gaga (Zeitgeist) című tanulmányát).[8]

Publikációi

Könyvek

  • Önkívület. Olvasónapló a magyar romantikáról. Pozsony: Kalligram, 2009
  • Bábok és automaták. Budapest: Napkút, 2011

Műfordítás

  • Matthew Lewis: A szerzetes. Budapest: General Press, 2012
  • Misima Jukio: Madame de Sade = Uő. Barátom, Hitler és Madame de Sade. Drámák, (szerk.) Jámbor József, Budapest: Napkút, 2014

Jegyzetek

További információk