Benzál-klorid

Benzál-klorid
IUPAC-név(Diklórmetil)benzol
Más nevekbenzál-klorid
benzilidén-klorid
benzilidén-diklorid
benzil-diklorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám98-87-3
PubChem24855098
ChemSpider7133
RTECS számCZ5075000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC7H6Cl2
Moláris tömeg161,03 g/mol
Megjelenésszíntelen folyadék
Sűrűség1,254 g/cm³, folyadék
Olvadáspont−17 és −15 °C között
Forráspont205 °C (82 °C @10 Hgmm)
Oldhatóság (vízben)kevéssé
Gőznyomás0,6 kPa (45 °C)
Veszélyek
EU osztályozásMérgező (T)[1]
R mondatokR22, R23, R37/38, R40, R41[1]
S mondatok(S1/2), S36/37, S38, S45[1]
Lobbanáspont88 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet525 °C[1]
LD503250 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzál-klorid szerves vegyület, halogénezett szénhidrogén, képlete C6H5CHCl2.[2] Színtelen, könnyfakasztó folyadék, a szerves kémiai szintézisekben használják.

A benzál-kloridot a toluol gyökös klórozásával állítják elő, melynek első lépésében benzil-klorid keletkezik, illetve a reakciót tovább folytatva benzotriklorid állítható elő:

C6H5CH3 + Cl2 → C6H5CH2Cl + HCl
C6H5CH2Cl + Cl2 → C6H5CHCl2 + HCl
C6H5CHCl2 + Cl2 → C6H5CCl3 + HCl

A benzál-klorid nagy részéből hidrolízissel benzaldehidet állítanak elő:[3]

C6H5CHCl2 + H2O → C6H5CHO + 2 HCl

Erős bázis hatására a benzál-kloridból fenilkarbén keletkezik.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzal chloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások