Bolgár–román határ

A bolgár–román határ összesen 631,9 kilométeren határolja Bulgáriát és Romániát; ebből 470 kilométer a Duna vonala, 139,1 kilométer szárazföldi és 22,2 kilométer tengeri határ.^[1]

A határvonalat egy nemzetközi bizottság állapította meg 1878-ban a két ország függetlenné válását követően. A határ szárazföldi részét négyszer módosították:

• 1913-ban a bukaresti békeszerződéssel Románia megkapta Dél-Dobrudzsát,^[2]
• 1918-ban a bukaresti békeszerződéssel Dél-Dobrudzsa visszakerült Bulgáriához, vele együtt Észak-Dobrudzsa egy része is,^[3]
• 1919-ben a neuillyi békeszerződés visszaállította az 1913-as határvonalat,^[4]
• 1940-ben a craiovai szerződés(wd) másodszor is visszaadta Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.^[5]

1940 óta a határ azonos az 1878-ban megállapítottal.

Határátkelőhelyek

• Giurgiu – Rusze (Duna híd): közút, vasút
• Călărași – Szilisztra: közút (komp), kikötő
• Ostrov – Szilisztra: közút
• Negru Vodă – Kardam(wd): közút, vasút
• Vama Veche – Durankulak(wd): közút
• Calafat – Vidin (Vidin–Calafat híd): közút, vasút
• Bechet – Rahova: kikötő
• Corabia – Măgura: kikötő
• Turnu Măgurele – Nikápoly: kikötő
• Zimnicea – Szvistov: kikötő
• Oltenița – Tutrakan: kikötő
• Lipnița – Kajnardzsa(wd): közút^[6]
• Dobromir(wd) – Krusari(wd): közút^[7]