Borán

Borán
A borán szerkezeti képlete
A borán pálcikamodelljeA borán kalottamodellje
IUPAC-névborán[1]
Szabályos névborán (szubsztitutív)

trihidridobór (additív)

Más nevekbór-trihidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám13283-31-3
PubChem6331
ChemSpider6091
ChEBI30149
SMILES
B
InChIKeyUORVGPXVDQYIDP-UHFFFAOYSA-N
Gmelin44
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletH3B
Moláris tömeg13,83 g/mol
Megjelenésszíntelen gáz
Kristályszerkezet
Molekulaformasíkháromszöges
Dipólusmomentum0 D
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
106.69 kJ mol−1
Standard moláris
entrópia
So298
187.88 kJ mol−1 K−1
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A borán (BH3) instabil, erősen reaktív anyag. A borán-karbonil (H3BCO) felfedezése fontos szerepet játszott a boránok kémiájának megértésében, ugyanis ebből valószínűsíthető volt a boránmolekula léte.[2] Azonban a BH3-molekula igen erős Lewis-sav, ezért nagyon reaktív, és csak folyamatosan termelődő átmeneti anyagként vagy bór és hidrogén lézerrel irányított reakciójakor észlelhető.[3]

Szerkezete, tulajdonságai

A borán síkháromszöges molekula D3h szimmetriával. A B–H kötés kísérletileg megállapított hossza 119 pm.[4]

Ha a környezetében nincs más molekula, önmagával reagál diborán képződése közben. Tehát a borán a diborán előállításának köztiterméke az alábbi reakciók alapján:[5]

(X=F, Cl, Br, I)

A borán dimerizációjának standard entalpiája számítások szerint −170 kJ/mol.[6]

A borán bóratomjának 6 vegyértékelektronja van. Ezért erős Lewis-sav, ami bármilyen Lewis-bázissal reagál (az alábbi egyenletben L-lel jelölve), hogy adduktumot képezzen:

ahol a bázis egy magányos elektronpárjával datív kovalens kötést alkot. E vegyületek termodinamikailag stabilak, de levegőn oxidálódhatnak. A borán–dimetil-szulfid- és borán–tetrahidrofurán-tartalmú oldatok a kereskedelemben kaphatók; a tetrahidrofurán-adduktumot nátrium-borohidriddel stabilizálják a borán tetrahidrofurán általi oxidációját megakadályozandó.[7] A borán néhány gyakori adduktumának spektroszkópiai és termokémiai adatok alapján becsült stabilitási sorozata a következő:

PF3 < CO< Et2O< Me2O< C4H8O < C4H8S < Et2S< Me2S< Py < Me3N< H

A borán néhány tulajdonsága a szoft Lewis-savakra jellemző, ugyanis a kéndonorok stabilabb komplexeket alkotnak, mint az oxigéndonorok.[5] Vizes oldatban nagyon instabil, a következőképp reagál:[8][9]

BH3 + 3H2OB(OH)3 + 3 H2

Reakciói

A borán feltételezhetően a diborán magasabb bóratomszámú boránokká való pirolízisének köztiterméke:[5]

(sebességmeghatározó lépés)

A további lépések egyre magasabb bóratomszámú boránokat eredményeznek, a legstabilabb közülük a B10H14, ezenkívül néhány polimer és kevés B20H26 is jelen van.

A borán-amminból hidrogéneliminációval bórazin ((HBNH)3) állítható elő.[10]

A boránadduktumokat gyakran használják hidroborációra, ahol a borán a C=C kettős kötésre addicionál, a reakció termékei trialkilboránok:

A reakció regioszelektív. Más boránszármazékok is használhatók a regioszelektivitás növelése érdekében.[11] A keletkező trialkilboránok tovább alakíthatók hasznos származékokká. A megfelelő alkénekkel előállíthatók (HBR2)2 szerkezetű boránok, amik szintén hasznos reagensek. Ezenkívül borán–dimetil-szulfid is használható, ami a borán–tetrahidrofuránnál stabilabb.[12][11]

Lewis-savként

A foszfin-boránok (H3BPR3-nHn) szerves foszfinok és borán adduktumai.

A borán(5) (BH5 vagy BH32-H2))[13] a borán hidrogénnel alkotott komplexe. Csak alacsony hőmérsékleten stabil, létezése igazolt.[14][15] A borán(5) izoelektromos a metániumionnal (CH+5).[16] Konjugált bázisa a borohidridion.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Borane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.