Bukovinai földikutya

emlősfaj

A bukovinai földikutya (Spalax graecus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó faj.

Bukovinai földikutya
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:Emlősök (Mammalia)
Alosztály:Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:Eutheria
Alosztályág:Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:Euarchontoglires
Csoport:Glires
Rend:Rágcsálók (Rodentia)
Alrend:Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád:Muroidea
Család:Földikutyafélék (Spalacidae)
Alcsalád:Földikutyaformák (Spalacinae)
Nem:Spalax
Guldenstaedt, 1770
Alnem:Spalax
Faj:S. graecus
Tudományos név
Spalax graecus
Nehring, 1898
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bukovinai földikutya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bukovinai földikutya témájú kategóriát.

Rendszertan

Két közeli rokona van, a kizárólag az Erdélyi-medencében élő mezőségi földikutya és a Havasalföldön (Olténiában és Munténiában) élt kihalt román földikutya. Előbbi akkor alakult ki, amikor a Kárpátok kiemelkedett és utána feltételezhető, hogy a kis földikutyák, amelyek jóval később jelentek meg ezen a területen - egyébként sokkal hatékonyabban kolonizálnak, mint a nagy földikutyák - nyomultak be a mostanra kettévált bukovinai és román földikutya elterjedési területére és jóval több, mint fél millió évvel ezelőtt a kis földikutyáknak a megjelenése ezen a területen elválasztotta ezt a két csoportot.[2]

Előfordulás

A kontinens keleti részén - politikailag Moldovában, Romániában és Ukrajnában - honos. Erdélyben is őshonos. A föld alatt él.

Megjelenése

A szemét bőr fedi.

Életmódja

Tápláléka gumókból és gyökerekből áll. Az állat életmódjáról rendkívül elenyészőek az ismereteink, mivel ritkán merészkedik a külvilágba.

Jegyzetek

Források