Cserép

A cserép égetett agyag.[1]

Veleméri tetőcserép

Leírása

A hagyományos fazekasság legfontosabb alapanyaga az agyag, melyet kiégetve a cserepet kapjuk eredményül. Ez sokkal keményebb, és időtállóbb valamint bizonyos vízállósággal is rendelkezik. A vízállóságot mázréteggel lehet fokozni, az így kiégetett anyag az úgynevezett mázas cserép.

Hasznossága

Mind régebben, mind pedig mai napig megállja helyét a társadalmilag hasznos anyagok között:

  • mindennapi népi használati tárgyak (pl.kanta, kancsó, tejesköcsög, kupa, szilke, cserépfazék),[2][3]
  • kertészeti tárgyak (pl.virágcserép, kisebb virágláda),
  • tetőfedési és kályhagyártási készáru (pl.tetőcserép), kályhacsempe a cserépkályhához) valamint
  • különféle dísztárgyak (pl. szobrok, nyakékek, karkötők) készülnek belőle.

Érdekesség

  • Sok település viseli nevében a cserép szót. Pl. Cserépfalu, Cserépváralja, ezeket lexikon is megemlíti, mint településeket.[4]
  • Cserépnek nevezik az összetört törékeny alapanyagú tárgyak darabjait is(pl. szókapcsolatban agyagcserép, kerámiacserép, porceláncserép üvegcserép, műanyagcserép).
  • Cserepesnek hívják azt, aki pl. cseréptűzhelyeket, kemencéket készít, vagy magát a művet pl. "cserepes" tűzhely, ami cseréppel kirakott tűzhely. [5]
  • Az ókorban a cserépszavazás speciális eljárás volt megelőző vagy megtorló céllal a városállam egyes polgári személyének megítéléshez.

Forrás

Kapcsolódó szócikkek

Amfora, Cserépszavazás, Csangdokte, Edény, Fazekasság, Cesan-kultúra, Tatai fazekasság, Porcelán, Üveg, Műanyag, Cserépfalu, Cserépváralja