Dánszentmiklós

magyarországi község Pest vármegyében

Dánszentmiklós község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Dánszentmiklós
Légi fotó
Légi fotó
Dánszentmiklós címere
Dánszentmiklós címere
Dánszentmiklós zászlaja
Dánszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásCeglédi
Jogállásközség
PolgármesterSipeki Zsolt (FideszKDNP)[1]
Irányítószám2735
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség2601 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség76,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″, k. h. 19° 32′ 36″
Dánszentmiklós (Pest vármegye)
Dánszentmiklós
Dánszentmiklós
Pozíció Pest vármegye térképén
Dánszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánszentmiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

A mintegy 3000 lakosú község Pest vármegye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon fekszik. Közúton a 4-es főút és az M5-ös autópálya, illetve az 5-ös főút felől is könnyen elérhető, mert áthalad rajta az Albertirsa és Örkény között húzódó, a sztráda Pusztavacs–Örkény-csomópontját is érintő 4607-es út. Megközelíthető még a 405-ös főútról is, Nyáregyházánál déli irányba letérve a 4605-ös úton. Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől is egyaránt mintegy 60 kilométerre fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település, aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak.

Története

A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve Dán (Dány) és Szent Miklós összetételéből keletkezett. A Dán- előtag egy Dán nevű birtokossal kapcsolatos, Szent Miklós myrai püspöknek a középkorban rendkívül nagy volt a kultusza.[3] A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.

A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor korábbi miniszterelnök lett. Akkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokos körül. A 20. század közepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelenti. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve.

Napjainkban a községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár és postahivatal is működik. A kulturális feladatokat a 2000 m²-es Művelődési és Sportház, valamint a Sportcsarnok és a Könyvtár látja el. A település rendelkezik a teljes közmű ellátottsággal, víz-, gáz-, telefon-, kábeltelevízió- és csatornahálózattal.

Közélete

Polgármesterei

IdőszakPolgármesterPárt
1990–1994Bimbó Józseffüggetlen[4]
1994–1998független[5]
1998–2002független[6]
2002–2006független[7]
2006–2010független[8]
2010–2014Sipeki ZsoltFidesz-KDNP[9]
2014–2019Fidesz-KDNP[10]
2019–2021Fidesz-KDNP[11]
2022–2024Fidesz-KDNP[1]

Bimbó József korábban, 1985 és 1990 között, a rendszerváltást megelőző ötéves ciklusban tanácselnökként is vezette már a települést.[12] A településen 2022. június 19-én időközi választásokat kellett tartani mert a 2019-ben megválasztott testület 2021. augusztus 13-án feloszlatta magát.[13]

Gazdasága

A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelentette. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve. Jelenleg a keresőképes lakosság többsége ingázik, főképp Budapestre.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3103
3012
2818
2691
2608
2601
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 1,1% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, evangélikus 7,8%, református 7,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (25,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 7,6% református, 5,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

  • Római katolikus imaház, mellette Szent István király szobra
  • Plósz-kúria
  • Wekerle-kastély

Oktatás

  • Mosolygó Alma Óvoda
  • Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Közművelődés

  • Művelődési Ház
  • Községi Könyvtár

Egészségügy

Egészségházak

  • Községi Egészségház
  • Községi Labor

Gyógyszertár

  • Tessedik Gyógyszertár

Sport

  • Sportház

Jegyzetek