Dél-Korea közigazgatása
Dél-Korea közigazgatásilag nyolc tartományból (to), egy független igazgatású tartományból, egy különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú városból áll, ezek a legfelsőbb szintek. A kisebb egységek a megyék (kun) és városok (si). A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), ezeken belül pedig lehetnek falvak (li); a városok kerületekre (ku) és tongokra oszlanak.
Felosztás
| Szint | Szint neve | Típusa | Hangul | handzsa | Magyaros | Db. |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | felsőbb szintű helyi autonómia 광역자치단체 / 廣域自治團體 kvangjok-csacshi-tancshe | tartományok | 도 | 道 | to | 8 |
| független igazgatású tartomány | 특별 자치도 | 特別自治道 | thukpjol-csacshi-to | 1 | ||
| különleges igazgatású város | 특별시 | 特別市 | thukpjol-si | 1 | ||
| független önkormányzatú város | 특별 자치시 | 特別自治市 | thukpjol-csacshi-si | 1 | ||
| tartományi jogú városok | 광역시 | 廣域市 | kvangjok-si | 6 | ||
| 2 | alsóbb szintű helyi autonómia 기초자치단체 / 基礎自治團體 kicsho-csacshi-tancshe | városok | 시 | 市 | si | 77 |
| megyék | 군 | 郡 | kun | 84 | ||
| kerületek | 구 | 區 | ku | 69 | ||
| N/A | kerületek | 구 | 區 | ku | 33 | |
| 읍 | 邑 | up | ||||
| körzet | 면 | 面 | mjon | |||
| 동 | 洞 | tong | ||||
| falvak | 통 | 統 | thong | |||
| falvak | 리 | 里 | ri | |||
| 반 | 班 | pan | ||||
A tartományok (to) megyékre (kun) oszlanak, amelyek alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon), melyeken belül következnek a falvak (ri). A hat nagy város tartományi jogot kapott (kvangjok-si), a si jelölésű városok olyan megyékből jöttek létre, amelyek lakossága meghaladja a 150 000 főt. Az 500 000 főt meghaladó nagyvárosok kerületekre (ku) oszlanak, a többi város tongokra. Szöul különleges igazgatású város (thukpjol-si), 25 kerülete és 423[1] tongja van. A kerületek 1988 óta autonóm önkormányzattal rendelkeznek és 1955 óta választanak saját polgármestert.[2]
Tartományi szint
| Térkép | Kód[3] | Név | Hangul | handzsa |
|---|---|---|---|---|
| KR-11 | Szöul különleges igazgatású város | 서울 특별시 | 서울特別市 | |
| KR-26 | Puszan tartományi jogú város | 부산 광역시 | 釜山廣域市 | |
| KR-27 | Tegu tartományi jogú város | 대구 광역시 | 大邱廣域市 | |
| KR-28 | Incshon tartományi jogú város | 인천 광역시 | 仁川廣域市 | |
| KR-29 | Kvangdzsu tartományi jogú város | 광주 광역시 | 光州廣域市 | |
| KR-30 | Tedzson tartományi jogú város | 대전 광역시 | 大田廣域市 | |
| KR-31 | Ulszan tartományi jogú város | 울산 광역시 | 蔚山廣域市 | |
| KR-?? | Szedzsong független önkormányzatú város | 세종 특별자치시 | 世宗特別自治市 | |
| KR-41 | Kjonggi tartomány | 경기도 | 京畿道 | |
| KR-42 | Kangvon tartomány | 강원도 | 江原道 | |
| KR-43 | Észak-Cshungcshong tartomány | 충청북도 | 忠清北道 | |
| KR-44 | Dél-Cshungcshong tartomány | 충청남도 | 忠清南道 | |
| KR-45 | Észak-Csolla tartomány | 전라북도 | 全羅北道 | |
| KR-46 | Dél-Csolla tartomány | 전라남도 | 全羅南道 | |
| KR-47 | Észak-Kjongszang tartomány | 경상북도 | 慶尙北道 | |
| KR-48 | Dél-Kjongszang tartomány | 경상남도 | 慶尙南道 | |
| KR-49 | Csedzsu független igazgatású tartomány | 제주 특별자치도 | 濟州特別自治道 |
Különleges igazgatású városok
Szöul 1946. augusztus 15-én kapta meg a különleges igazgatású független város (특별 자유시, thukpjol-csajusi) címet és lett Kjonggi tartománytól független. 1949. augusztus 15-től különleges igazgatású város.[4] 2012 óta részleges adminisztratív központként funkcionál a Jongi megye területén újonnan létrehozott Szedzsong városa, mint független önkormányzatú város.[5]
| Típus | Hangul | handzsa | Magyaros | Városok | Száma |
|---|---|---|---|---|---|
| különleges igazgatású város | 특별시 | 特別市 | thukpjol-si | Szöul | 1 |
| tartományi jogú városok | 광역시 | 廣域市 | kvangjok-si | Incshon, Kvangdzsu, Puszan, Tegu, Tedzson, Ulszan | 6 |
| független önkormányzatú város | 특별자치시 | 特別自治市 | thukpjol-csacshi-si | Szedzsong | 1 |
Helyhatósági szint
Város (si)
A városok, (시 / 市; si) a megyékkel (kun) együtt a tartományok alegységei. Amint egy megye eléri a 150 000 fős népességet, sivé válik. Az 500 000 főt meghaladó lakosú városok adminisztratív egysége a kerület (ku) (kivételek: Kimhe, Hvaszong és Namjangdzsu). A ku tovább bontható tongokra. Az 500 000 főnél kisebb települések tongokra vannak felosztva.[6]
Megye (kun)
A megye (군 / 郡, kun) a tartomány alegysége, de Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan tartományi jogú városonak is vannak kunjai (a kerületeik mellett). A megye lakossága 150 000 főnél kevesebb és a népsűrűsége kisebb a kuénál. Tipikusan vidéki jellegű terület, míg a kerület városi jellegű. A megyék alá tartoznak az upok és a körzetek (mjon).[7] A városokon belül található kunokat gyakorlatilag „vidéki kerületnek” lehetne fordítani.
Kerület (ku)
A kerület (구 / 區, ku) a városok adminisztratív egysége, bár néhány tartományi jogú város, mint Puszan, Tegu, Incshon és Ulszan kunokkal is rendelkezik. A kerületek tovább oszthatóak tongokra.[8]
Legalsó szintek
Up
Az up (읍 / 邑) a mjonnal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A megye illetve a város alá tartozó legnagyobb népességű kisvárosokat nevezik így. Legalább 20 000 fős településekből lehet up. Az upok alá tartozhatnak falvak (ri).[9][10][11]
Mjon
A mjon (면 / 面) az uppal együtt a megyék (kun) és az 500 000 fő alatti városok (si) alá tartozó egység. A mjonok legalább 6000 főt képviselő adminisztratív egységek, jellemzően kevesebb lakossal, mint egy up és vidéki területen találhatóak. A mjonok alá tartozhatnak falvak (ri).[12][13][14]
Tong
A tong (동 / 洞) a kerületek (ku), illetve a kerületekre nem osztható egyes városok (si) adminisztratív egységei. A tong a legkisebb olyan városi adminisztratív egység, mely saját irodát tart fenn.[15][16][17] Némely esetben az egy jogi egységet képviselő tongot a gyakorlatban több adminisztratív tongra oszthatják fel, melyek saját irodával rendelkeznek. Ezekben az esetkeben az egy tong alá tartozó adminisztratív tongokat számmal látják el, például Puszan Tongne-ku kerületének Mjongdzsang-tongja az alábbiak szerint osztható tovább: Mjongdzsang 1-tong, Mjongdzsang 2-tong.[18][19]
A tongok elméletben tovább oszthatóak thongokra (통 / 統), de a gyakorlatban nemigen alkalmazzák már.[20] A nagy népsűrűségű tongok tovább oszthatóak ka (가 / 街) elnevezésű egységekre, ezek azonban nem önkormányzati egységek, csupán a címek szempontjából fontosak.[21]
Falu (ri)
A falvak (리 / 里, ri) az upok és a mjonok alá tartoznak és a vidéki önkormányzatok legkisebb egységei.[22]
Források
- Local Government. KOCIS. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- South Korea Administrative Districts. CityPopulation.de. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Administrative divisions of South Korea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
