Dabrony
Dabrony község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
| Dabrony | |||
 | |||
| Az egykori dabronyi római katolikus iskola épülete napjainkban, falán Gárdonyi Géza-emléktábla | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Porkoláb Zsanett (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8485 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 395 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 37″, k. h. 17° 19′ 50″, k. h. 17° 19′ 50″ | |||
  Dabrony Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Dabrony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dabrony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Az ország nyugati térségében, a Kisalföld legdélibb részét képező Marcal-medence szélén, a Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el; a Gányás- és a Hajagos-patakok medrei között létesült. Határai egyik oldalról a Marcal-völgy rétjeivel, mocsaras-lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi erdők nyúlványaival érintkeznek.
Megközelítése
Ajka felől a 8401-es úton érhető el, lakott területén csak ez az út húzódik keresztül. Közigazgatási területén ugyanakkor áthalad, a központjától pár száz méternyire nyugatra a Somlójenőtől a Marcal völgyéig (Szergényig) húzódó 8411-es út is. Pápa irányából két, közel azonos hosszúságú megközelítési útvonal közül lehet választani: vagy Nemesszalókig a 834-es főúton, majd ott délnek kanyarodva a 8411-es úton, vagy pedig Nagyalásonyig a 8403-as úton, majd onnan tovább a 8401-esen.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása, mintegy 10 kilométerre északra.
Története
1884 szeptemberétől 1885 őszéig itt volt kántortanító Gárdonyi Géza, ez volt tanítói pályájának utolsó állomása. 1885. október 29-én feleségül vette a helyi plébános unokahúgát, Csányi Máriát. Itteni keserű élményei alapján írta A lámpás című regényét.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sőth Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Sőth Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Sőth Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Sőth Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Sőth Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Stubán Ferenc (független)[8]
- 2014–2016: Kozma Sándor (független)[9]
- 2017–2019: Szakálné Berkes Erika (független)[10]
- 2019–2024: Szabóné Porkoláb Zsanett (független)[1]
- 2024– :
A településen 2017. február 19-én időközi polgármester-választás zajlott,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[11]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 361 | 353 | 350 | 394 | 385 | 395 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 3,9%, evangélikus 26%, felekezeten kívüli 6,7% (21,1% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
- az 1480 és 1482 között épült evangélikus templom.
- az 1905 és 1915 között épült római katolikus templom.
