1915

Bővebben: Az első világháború évei (1915)

Határozott dátumú események

• január 24. – Az első doggerbanki csata. (Az Északi-tengeren, a brit és német csatacirkáló-kötelékek között lezajlott ütközet brit győzelemmel zárult.)^[1]
• február 3. – Szarajevóban kivégzik Ferenc Ferdinánd három halálra ítélt gyilkosát (Cabrinovics, Jovanovics, Ilics).
• február 4. – Németország hadi területté nyilvánítja az Nagy-Britannia körüli tengereket; a Mazuri-tavaknál zajló „téli csata” újabb német sikere az oroszok felett (február 4–22.).
• február 5. – Párizsban az angliai, franciaországi és oroszországi cseh és szlovák szervezetek tanácskozást tartanak a csehszlovák államalapítás programjáról. (Az amerikai szervezetek nem csatlakoznak a kezdeményezéshez.)^[2]
• február 18. – Németország megkezdi az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút. (A német flotta vezérkari főnöke – a császári jóváhagyás birtokában – az Anglia és Írország körüli vizeket hadiövezetnek minősítette, s bejelentette, hogy minden szövetséges kereskedelmi hajót megtámadnak.)^[3]
• február 19. – Az angol és a francia hadihajók elkezdik lőni a Dardanellák külső erődjeit, illetve megszállják a tengerszorossal szemben fekvő két szigetet, Lemnoszt és Tenedoszt, hogy azokon flottabázist alakítsanak ki.^[4]
• március 1. – Elindul az első autóbuszjárat Budapesten (1917 és 1921 között szünetelt az autóbusz-közlekedés).
• március 4. – Az orosz kormány memorandumot juttat el szövetségeseihez, amelyben azt kívánta, hogy ismerjék el a Dardanellákra vonatkozó orosz igényt. (Néhány nappal később ez meg is történt. Rekompenzációként a cár az Oroszországgal nem határos török birtokok majdani sorsát az angolok és a franciák kezébe helyezte.)^[4]
• március 13. – Hatvanhatodik életévében elhalálozik Szergej Witte, az Orosz Birodalom első miniszterelnöke.^[5]
• március 18. – Kezdetét veszi a Dardanellák elleni angol–francia flottatámadás. (A szövetséges haditengerészeti erők megkísérelték áttörni a szűk tengerszoroson, de kudarcot vallottak.)^[4]
• március 22. – A galíciai Przemyśl védői – miután az élelmiszer- és lőszerkészletek elfogytak, és az erődöket felrobbantották – feladják a várat.^[6] (A zömében magyarokból álló védősereg – 9 tábornok, 93 törzs- és 2500 főtiszt, valamint 117 000 katona, közel 120 000 fő – orosz hadifogságba került. A foglyok elszállítása a cári birodalom belsejébe április 8-áig tartott.)^[7]
• április 3. – A 28. (prágai) gyalogezred harc nélkül megadja magát az oroszoknak. (Ferenc József április 17-én feloszlatja az ezredet. Az eset nyomán csehellenes kampány kezdődik az egész Monarchiában.)^[2]
• április 13. – Oroszországi csehek és szlovákok memorandumban kérik Szergej Szazonov külügyminisztertől egy cseh hadsereg felállítását.^[2]
• április 22. – A németek a nyugati fronton, Ypres térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.^[8]
• április 24. – Az oszmán kormány összegyűjt és bebörtönöz körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit, majd még aznap éjjel valamennyiüket meggyilkolja. Ez a dátum tekinthető az örmény népirtás kezdetének.
• április 25. – Kezdetét veszi a szövetségesek Dardanellák elleni szárazföldi akciója.^[4]
• április 26. – Az antanthatalmak és Olaszország szerződése a hadba lépésről.^[9] (A szerződésben jelentős délszláv területeket – Isztria, adriai-tengeri szigetek, Dalmácia egy része – ígérnek Olaszországnak, ha csatlakozik hozzájuk.)^[10]
• április 27. – Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló.
• május 1.
  • Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti az amerikai Gulflight nevű tankert, mely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.^[3]
  • Londonban Jugoszláv Bizottság alakul a Monarchiából emigrált délszláv politikusokból Ante Trumbić vezetésével. (Az antanthoz intézett memorandumukban célul az összes délszláv terület föderatív államban való egyesítését jelölik meg. Elképzelésük eltér a szerb kormányétól, amely centralizált délszláv államot akar létrehozni szerb vezetéssel.)^[10]
• május 2. – A központi hatalmak Gorlicénél és Tarnównál áttörik az orosz frontot.^[7]
• május 4. – Olaszország formailag is felmondja a Hármas szövetséget.
• május 7. – Az RMS Lusitania utasszállító hajót megtorpedózza egy német U20-as tengeralattjáró és 18 perc alatt elsüllyed. (Az áldozatok száma 1201 fő volt.)^[11]
• május 10. – Az első Zeppelin-támadás London ellen.
• május 21. – Letartóztatják Karel Kramář képviselőt és Josef Scheinert, a Cseh Sokol egyesület elnökét, a titkos bizottság (maffia) tagjait. (Scheinert két hónappal később szabadon engedik. Kramář – és több társa – ellen 1916-ban per indult, melyben halálra ítélték oroszországi kapcsolatai miatt – bár a „Szláv Birodalomra” vonatkozó terve nem tudódott ki –, de 1917. július 2-án – amikor összesen 719 cseh elítélt került szabadlábra – amnesztiával szabadult.)^[2]
• május 23. – Olaszország – a londoni paktum értelmében, az Antant oldalán belép az I. világháborúba és – hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.^[9]
• június 2. – Kiderül, hogy az RMS Lusitania illegális fegyvereket szállított, amik a torpedótalálat következtében felrobbantak, ezért süllyedt el olyan gyorsan a hajó.
• június 3. – A szövetséges német és osztrák–magyar csapatok visszafoglalják Przemyślt.^[7]
• június 6. – Tomáš Masaryk Husz János máglyahalálának 500. évfordulóján előadást tart Genfben, először követelve nyilvánosan az önálló csehszlovák állam megteremtését.^[2]
• június 11. – Szerb csapatok bevonulnak Tiranába.
• június 22. – A szövetséges német és osztrák–magyar erők visszafoglalják az orosz kézen lévő Lemberget.^[8]
• június 23. – Az olasz fronton megkezdődik az első isonzói csata, amelyet 1917. november 19-éig további tizenegy ütközet követ.^[12]
• július 18. – A 2. isonzói csata kezdete. (A harcok augusztus 10-ig folytatódnak.)^[12]
• július 24. – Elsüllyed az SS Eastland utasszállító hajó.
• augusztus 5. – A németek elfoglalják Varsót.
• augusztus 20. – Olaszország hadat üzen az Oszmán Birodalomnak.
• augusztus 26. – A német erők kezére kerül Breszt-Litovszk, Kurland és Litvánia egésze.^[8]
• szeptember 3. – Edvard Beneš Svájcba emigrál. (A prágai titkos bizottság vezetését Přemysl Šámal veszi át.)^[2]
• szeptember 6. – Szövetségesi szerződést írt alá Bulgária a központi hatalmakkal.^[6]
• szeptember 30. – Antantcsapatok szállnak partra Szalonikiben.
• október 5. – Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
• október 6. – A központi hatalmak tüzérségi előkészítését követően – Mackensen német tábornagy vezetésével – megkezdődik az osztrák–magyar és német alakulatok átkelése a szerbiai határfolyókon. (Kezdetét veszi a Szerbia elleni hadjárata.)^[13]
• október 9. – A Monarchia csapatai bevonulnak Belgrádba.^[6]
• október 12. – Bulgária a központi hatalmak oldalán belép a háborúba, Szerbia kétfrontos harcba kényszerül.^[10]
• október 17.
  • Bulgária hadat üzen Szerbiának.
  • Anglia és Franciaország hadat üzen Bulgáriának.^[8]
• október 18. – A 3. isonzói csata kezdete. (A harcok november 5-éig húzódnak el.)^[12]
• október 19.
  • Japán csatlakozik az 1914. szeptember 5-ei londoni egyezményhez.
  • A balkáni halálmars kezdete.^[13]
• október 22. – Az amerikai Szlovák Liga és a cseh Nemzeti Szövetség képviselői Clevelandben megállapodást írnak alá, hogy támogatják Csehország és Szlovákia föderatív egyesülését, széles körű autonóm jogokat biztosítva Szlovákiának.^[14]
• október 23. – Fiume Susak városrészéből a Jellasics ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város főbb közintézményeit.
• október 28. – A Magyar Tengermellék utolsó magyar kormányzója, Jekelfalussy Zoltán és a magyar állami rendőrség szervei elhagyták a Fiumét.
• október 29.
  • René Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.
  • A magyarországi Vörös Kereszt Egylet központi választmánya egy 500 ágyas szófiai kórház felállításáról dönt, s november 2-án útnak is indult az egy főmegbízott-helyettesből, egy főorvosból, két orvosból, öt szigorló orvosból, húsz önkéntes és hivatásos ápolónőből, valamint egy gyógyszerészből és huszonöt egészségügyi katonából álló különítmény. (A kórház egészen 1918 októberéig működött.)^[15]
• november 9–12. – A negyedik isonzói csata.^[12]
• november 21. – Olaszország csatlakozik a londoni egyezményhez (1914. szeptember 5.).
• november 14. – A cseh Külföldi Bizottság alapító nyilatkozata ünnepélyesen harcot hirdet Ausztria–Magyarország ellen, a cseh függetlenség kivívása érdekében.^[14]
• november 19–24. – A rigómezei csata.^[6]
• november 25. – Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél: a szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.
• december 7. – Károlyi Mihály nagy kormányellenes választójogi beszéde a képviselőházban.^[16]
• december 21. – I. Miklós montenegrói király békét kér Ferenc Józseftől.^[10]

Határozatlan dátumú események

• június eleje – A 36. Mladá Boleslav-i gyalogezred átáll az oroszokhoz.^[2]
• nyár – A Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelország) területét német és osztrák csapatok szállják meg és 2 főkormányzatra osztják fel.^[17]
• november – Albert Einstein általános relativitáselméletéről előadássorozatot tart a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzéteszi elméletét.
• az év folyamán – Bevezetik Magyarországon a kenyérjegyet.

Államok vezetőinek listája 1915-ben

1915 a tudományban

• F. W. Twort brit bakteriológus publikálja a bakteriolízisről írt azon tanulmányát, amelyben feltételezi, hogy a jelenség oka a baktériumok valamely élősködője. Ezzel a bakteriofágia társfelfedezőjévé válik.

1915 a légi közlekedésben

1915 a vasúti közlekedésben

1915 a filmművészetben

• február 1. – William Fox megalapítja a Fox Film Corporationt.
• május 20. – Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozza a Metro Pictures Corporation stúdiót.
• Egy nemzet születése – rendező D. W. Griffith
• Les Vampires – rendező Louis Feuillade
• A falu rossza – rendező Pásztory M. Miklós
• Göre Marcsa lakodalma – rendező Damó Oszkár
• Havasi Magdolna – rendező Garas Márton
• Liliomfi – rendező Janovics Jenő
• Lyon Lea – rendező Korda Sándor
• Tetemrehívás – rendező Garas Márton

1915 az irodalomban

• megjelenik Kassák Lajos Eposz Wagner maszkjában című verseskötete

1915 a zenében

• Román népi táncok (Bartók), először zongorára, majd vonószenekarra.
• Kodály Zoltán: Szólószonáta (gordonkára).

1915 a sportban

• Az NB1-et ebben az évben az első világháború miatt nem rendezik meg.

• január 3. – Sennyei Vera, magyar színésznő († 1962)
• január 6. – Csák Ibolya, olimpiai bajnok magasugró († 2006)
• január 6. – Szentgyörgyi Dezső († 1971)
• január 17. – Benedek István, magyar orvos, író, művelődéstörténész († 1996)
• január 30. – Joachim Peiper SS ezredes († 1976)
• február 1. – Marosán Gyula, festőművész († 2003)
• február 11. – Patrick Leigh Fermor brit író, utazó és katona († 2011)
• február 21. – Anton Vratuša szlovén politikus, szlavista, újságíró († 2017)
• február 28. – Zero Mostel amerikai színész, a New York-i Broadway színpadainak népszerű komikusa († 1977)
• március 5. – Kilián József magyar munkás, építőipari miniszterhelyettes († 1974)
• március 8. – Gyarmathy Tihamér, Kossuth-díjas festőművész († 2005)
• március 8. – Tapio Rautavaara, finn énekes, sportoló, filmszínész († 1979)
• március 12. – Fejes Tóth László, magyar matematikus, geométer, az MTA tagja († 2005)
• március 15. –
  • Caterina Boratto, olasz színésznő († 2010)
  • Gyulányi Eugénia magyar színésznő († 2018)
• április 1. – Cseres Tibor, író († 1993)
• április 4. – Muddy Waters, amerikai blueszenész († 1983)
• április 11. – Kesztyűs Loránd orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja († 1979)
• április 15. – Gróf Ödön, úszó († 1997)
• április 20. – Szeleczky Zita, színésznő, filmszínésznő († 1999)
• május 6. – Orson Welles, amerikai filmrendező, színész († 1985)
• május 12. – Roger Schütz-Marsauche, a taizéi közösség alapítója († 2005)
• május 15. – Mario Monicelli, olasz rendező, forgatókönyvíró († 2010)
• május 15. – Paul Samuelson amerikai közgazdász († 2009)
• június 9. – Les Paul, gitáros († 2009)
• június 10. – Saul Bellow, Nobel-díjas amerikai író († 2005)
• június 15. – Thomas Huckle Weller, Nobel-díjas amerikai virológus († 2008)
• június 16. – John W. Tukey, statisztikus († 2000)
• július 2. – Antonio Mariscal mexikói műugró, edző, a Mexikói Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja († 2010)
• július 4. – Fábián Gyula magyar zoológus, kísérleti régész, egyetemi tanár († 1985)
• július 7. – Margaret Walker, amerikai írónő († 1998)
• augusztus 29. – Ingrid Bergman, svéd színésznő († 1982)
• szeptember 3. – Szalai Pál könyvkereskedő, 1944–1945-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője († 1994)
• szeptember 4. – Lengyel Árpád, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó († 1993)
• szeptember 23. – Kaszab Zoltán entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970–1985 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója († 1986)
• október 5. – Nemes Katalin zongoraművész és -tanár († 1991)
• október 17. – Arthur Miller, amerikai író († 2005)
• november 24. – Lőrincze Lajos, magyar nyelvész († 1993)
• november 25. – Augusto Pinochet Ugarte, chilei katonatiszt, diktátor († 2006)
• november 27. – Babóthy Ferenc gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő († 2004)
• november 28. – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz író, költő († 1979)
• november 30. – Henry Taube, Kémiai Nobel-díjas kanadai születésű amerikai kémikus († 2005)
• december 2. – Mikasza japán császári herceg († 2016)
• december 5. – Benjámin László, költő († 1986)
• december 7. – Eli Wallach, amerikai színész († 2014)
• december 9. – Elisabeth Schwarzkopf, német szoprán opera-énekesnő († 2006)
• december 12. – Frank Sinatra, amerikai énekes, táncos († 1998)
• december 19. – Édith Piaf, francia énekesnő († 1963)

• január 2. – Goldmark Károly, zeneszerző (* 1830)
• március 12. – Márkus József, Budapest polgármestere (* 1852)
• március 13. – Szergej Juljevics Witte, orosz politikus, az Orosz Birodalom első miniszterelnöke (* 1849)
• április 3. – Nadežda Petrović szerb festőnő, Szerbia leghíresebb fauvista festője (* 1873)
• április 16. – Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író (* 1849)
• április 19. – Lovik Károly magyar író, újságíró (* 1874)
• május 9. – Wittmann Viktor, a legelső magyar repülőgépgyár (Magyar Repülő­gépgyár Rt) első műszaki igazgatója (* 1889)
• június 25. – Békássy Ferenc, magyar költő, író, esszéista (* 1893)
• július 20. – Galimberti Sándor, magyar festőművész (* 1883)
• augusztus 16. – Széll Kálmán, politikus, miniszterelnök (* 1843)
• augusztus 28. – Drávecz Alajos, néprajzi író, hősi halált halt Szlovákiában (* 1866)
• augusztus 29. – Julius von Payer, osztrák–magyar monarchiabeli katonatiszt, sarkkutató, hegymászó, térképész és tájképfestő (* 1841)
• szeptember 1. – Gelléri Mór, közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja (* 1854)
• szeptember 14. – Abonyi Andor költő, ügyvéd (* 1887)
• szeptember 24. – Kühár István magyarországi szlovén író, népdalgyűjtő (* 1882)
• október 13. – Las Torres Béla úszó (* 1890)
• november 5. – Újházi Ede magyar színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője (* 1841)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1915 témájú médiaállományokat.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)