Diplomáciai képviselet
A diplomáciai képviselet az államok közötti kapcsolatokban az egyik államot képviselő intézmény egy másik államban vagy egy nemzetközi szervezet központjában. A képviselet létszáma egyetlen főtől akár többszáz főig terjedhet.
Feladatai
Az 1961. évi bécsi diplomáciai szerződés alapján a diplomáciai képviselet feladatai a következők:[1]
- képviseli a küldő államot a fogadó államban (közkeletű nemzetközi jogi latin nyelvű kifejezéssel representatio)
- védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben (protectio)
- tárgyal a fogadó állam kormányával (negotiatio)
- tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levő viszonyokról és fejleményekről, és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának (informatio)
- előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között, és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat (promotio).
A diplomáciai képviselet a hivatalos államközi ügyeket a fogadó állam külügyminisztériumán keresztül köteles végezni, de a napi folyó ügyeket intézheti – a fogadó állam által megszabott kereteken belül – közvetlenül is a témában illetékes szervezetekkel.[1]
Mentességek és kiváltságok
A diplomáciai mentességek és kiváltságok jegyében a képviselet helyiségei sérthetetlenek, berendezése és vagyontárgyai, közlekedési eszközei mentesek a foglalás, végrehajtás, igénybevétel vagy kutatás alól. A külképviselet mentes minden adó és illeték alól. A képviselet a fogadó ország kifejezett engedélye nélkül nem létesíthet részleget a székhelyén kívül.[1]
Területenkívüliség
A diplomaták különleges jogi helyzetét a korábbi, a bécsi egyezmény előtti felfogás a „területenkívüliség” fogalmával jelölte meg, mintha a diplomáciai képviselet épülete és a diplomata nem lennének a fogadó állam területén. A mentességek és kiváltságok korszerű felfogása eltekint a területenkívüliség fikciójától, és abból indul ki, hogy előbbiekre a diplomata feladatának ellátásához van szükség.[2]
Fajtái
A diplomáciai képviseletek fajtái a következők lehetnek:
| Típus | Funkció |
|---|---|
| Nagykövetség | Általában a fogadó állam fővárosában elhelyezkedő, teljes körű diplomáciai és konzuli tevékenységet végző hivatal. |
| Állandó képviselet | A fontos nemzetközi szervezetekhez akkreditált, a nagykövetséggel egyenrangú diplomáciai képviselet |
| Főkonzulátus | Általában a fogadó állam egyik nagyvárosában működő konzuli képviselet. A főkonzulátus teljes körű konzuli szolgáltatást nyújt. |
| Konzulátus | Alacsonyabb rangú konzuli képviselet a fogadó országban. |
| Követség | A nagykövetségnél alacsonyabb rangú diplomáciai képviselet, vezetője a követ volt. Sokáig ez volt a diplomáciai képviseletek alapesete, de a 20. század második felében a legtöbb ország áttért a nagykövetségek rendszerére. |
| Tiszteletbeli konzul | A tiszteletbeli konzul a fogadó ország állampolgára és csak erősen korlátozott keretek között képviselheti a küldő államot. |
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Diplomatic mission című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról – teljes szöveg magyarul
- ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967)
- ↑ Diplomáciai lexikon: Bába Iván (szakmai főszerkesztő): Diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. real.mtak.hu. Budapest: Éghajlat (2018) 583–584. o. (pdf)
- ↑ Új diplomáciai lexikon: Bába Iván (szakmai főszerkesztő): Új diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Budapest: Kairosz. 2021.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Diplomáciai képviselet témájú kategóriát.
