Eisemann Mihály
Eisemann Mihály, Egresi Mihály, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Budapest vagy Paripás,[m 1] 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.[1]) magyar zeneszerző, karmester, zongorista. Szerzői azonosítója IPI 00009131811
| Eisemann Mihály | |
 | |
| Született | 1898. június 19. Budapest vagy Paripás[m 1] |
| Elhunyt | 1966. február 15. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | zeneszerző, karmester, zongorista |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1917–) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-2-32) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva (1876-1941)[2][3] gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni[4] 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.[5] 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt, sok időt töltött gárdonyi nyaralójában. Kedvenc saját szerzeménye: Mondja, mi ragyog a szemén (1936).
Művei
Filmzenék
- Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film
- Er und sein Diener (1931) Német film
- Jeder fragt nach Erika (1931) Német film
- Hyppolit, a lakáj (1931)
- Kísértetek vonata (1933)
- Trenul fantoma (1933) Francia film
- Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
- A miniszter barátja (1939)
- Vadrózsa (1939)
- Tokaji aszú (1941)
- Egy csók és más semmi (1941)
- Édes ellenfél (1941)
- Kölcsönkért férjek (1942)
- Heten, mint a gonoszok (1943) Társszerző M. Jaryval
- Makrancos hölgy (1943)
- Családunk szégyene (1943)
Operettek
| Mű címe | Szövegíró | Bemutató ideje | Színház | |
|---|---|---|---|---|
| Miss Amerika | Szövegkönyv: Szilágyi László | 1929. január 12. | Fővárosi Operettszínház | |
| Alvinczi huszárok | Szövegkönyv: Szilágyi László | 1930. április 30. | Király Színház | |
| Zsákbamacska | Szövegkönyv és vers: Szilágyi László | 1931. november 25. | Pesti Színház | |
| Amerikai lányok (egy betétdal) társzeneszerző: Sándor Jenő | Adaptáció: Bús Fekete László, vers: Szenes Andor és dr. Weiner István | 1931. | Király Színház | |
| Egy csók és más semmi | Szövegkönyv: Éri Halász Imre– vers: Békeffi István | 1932. május | Magyar Színház | |
| A cirkusz csillaga (társzeneszerző: Komjáti Károly) | Szövegkönyv: Bus-Fekete László, vers: Békeffi István | 1934. július | Vígszínház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban | |
| Vadvirág | Anday Ernő–Szilágyi László, versek: Harmath Imre | 1934 | Andrássy-úti Színház[6] | |
| Én és a kisöcsém | Szövegkönyv és vers: Szilágyi László | 1934. december | Fővárosi Operettszínház | |
| Ezüstmenyasszony | Szövegkönyv: Bús-Fekete László, Góth Sándor, Szilágyi László | 1935. december 19. | Royal Színház | |
| Meseáruház | Szövegkönyv: Szilágyi László | 1936 | Fővárosi Operettszínház | |
| Kávé habbal | Szövegkönyv: Barabás Pál– vers: Harmat Imre | 1938 | Royal Színház | |
| Handa Banda | Szövegkönyv: K. Halász Gyula–Szilágyi László-Kristóf Károly | 1940. január 26. | Fővárosi Operettszínház | |
| Tokaji aszú | Szövegkönyv: Szilágyi László | 1940. március | Fővárosi Operettszínház | |
| Angóramacska | Szövegkönyv: Szilágyi László és Kellér Dezső | 1940. április | Vígszínház | |
| XIV. René | Szövegkönyv és vers: Harsányi Zsolt– szövegkönyv: Zágon István | 1940. szeptember | Vígszínház | |
| Fiatalság-bolondság | Szövegkönyv: K. Halász Gyula–Kristóf Károly–vers: Kellér Dezső | 1940. október 25. | Fővárosi Operettszínház | |
| Leány a talpán | Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve) | 1942. május | Vidám Színház | |
| Egy boldog pesti nyár (társzeneszerző: Buday Dénes és Fényes Szabolcs) | Szövegkönyv: Orbók Attila (álnév: Békeffi István) vers: Mihály István | 1943. április 14. | Fővárosi Operettszínház | |
| Fekete Péter | Vers: Zágon István Szövegkönyv: Somogyi Gyula | 1943. június 1. | Vígszínház | |
| Őfelsége, a mama | Szövegkönyv és vers: Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) | 1944. április | Új Magyar Színház | |
| Bástyasétány 77.[7] | Szövegkönyv: Baróti Géza–vers: Dalos László | 1958 | Fővárosi Operettszínház | |
| Füredi Annabál | Szövegkönyv: Baróti Géza, vers: Dalos László | ?? | ?? |
Slágerek
|
|
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
- Eisemann Mihály zeneszerző oldala
- Senorita (NAVA – Gramofon Online)
- Lesz maga juszt is az enyém (NAVA – Gramofon Online)
- A lehulló falevelet sodorja a szél is (NAVA – Gramofon Online)
- Hová járunk ezután (NAVA – Gramofon Online)
- Aki autón járni óhajt (NAVA – Gramofon Online)
- Postásdal (Nincs szebb ember a Jóskánál) (NAVA – Gramofon Online)
- Milyen furcsa (NAVA – Gramofon Online)
- Becézd szeresd a nőt (NAVA – Gramofon Online)
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. o. (A Tisza Hangja No. 17.)
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Budapest], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
