1966

Határozott dátumú események

• január 1. – Az új dinár bevezetése Jugoszláviában. (100 régi ér 1 újat.)^[1]
• február 3. – A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére.^[2]
• február 11. – Magyarországon „spontán” tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnám mellett.
• február 15. – Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között.
• február 24. – Katona tisztek egy csoportja – kihasználva Kwame Nkrumah elnök távollétét – puccsot hajt végre Ghánában.^[3]
• február 26–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának (JKSZ KB) plénuma – csakúgy mint március 11-én – a gazdasági reform végrehajtását szorgalmazza. (Tito utal arra, hogy vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását.)^[4]
• március 1. – A szovjet Venyera–3 űrszonda elsőként behatol a Vénusz légkörébe.
• március 10. – Charles de Gaulle elnök hivatalosan is bejelenti Franciaország a NATO integrált katonai szervezetéből való kilépési szándékát.
• március 15.
  • Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) védnöksége alatt.
  • A romániai népszámlálás meghamisított adatai szerint az erdélyi magyar lakosságnál szinte a nullával egyenlő a népszaporulat.
• március 18. – A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket.
• április 26. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) elfogadja a szovjet javaslatot, hogy rossz egészségi állapota miatt – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás Arzamasz városába költözzön.^[5]
• április 27. – VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében.
• május 7. – Ötmillió angolnaivadék érkezik az Egyesült Királyságból, és ezzel kezdetét veszi az angolna újabb telepítési programja (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Körösök és a Tisza holtága).^[6]
• május 12–14. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán Alexander Dubčeket választják első titkárrá.^[7]
• május 26. – Brit Guyana Guyana néven függetlenné válik.
• május 31.–június 4. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIII. kongresszusán a „sikerek” mellett szóba kerülnek a társadalmi élet „negatív tendenciái”, úm. a liberalizmus és a revizionizmus. (Első titkárrá ismét Antonín Novotný-t választják, továbbá a kongresszus kinyilvánítja bizonyos gazdasági reformok szükségességét.)^[8]
• június 1. – A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is.
• június 4. – Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat.
• június 18. – Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. (A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.)
• június 25. – Jegyzőkönyv a jugoszláv–vatikáni kapcsolatok rendezéséről.^[9]
• június 26. – Svájcban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát.
• július 1–3. – A JKSZ KB brioni ülése, ahol megtárgyalják az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült jelentést. (Megállapítják, hogy a szervezet önálló erővé vált, amely szembeszállt a VII. kongresszus határozataival, és megpróbálta ellenőrizni az egész társadalmat. Mindezért felelőssé teszik Aleksandar Ranković alelnököt – aki korábban 2 évtizedig a szolgálat vezetője volt –, s akit minden funkciójától megfosztanak és nyugdíjaznak.)^[10]
• július 2. – Franciaország végrehajtja első kísérleti atomrobbantását a Mururoa korallzátonyon.^[11]
• augusztus 12. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására.
• augusztus 21. – Az első tömegtüntetés Pekingben a Vörös Gárda szervezésében.
• augusztus 26. – Jugoszlávia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagja.^[12]
• szeptember 6. – Meggyilkolják Hendrik Verwoerd dél afrikai miniszterelnököt.^[13]
• szeptember 7–13. – Mohamed Reza Pahlavi iráni sah a feleségével, Farah császárnéval hivatalos útjuk alkalmával hazánkban tartózkodik az első magyarországi látogatásukon.^[14]
• szeptember 8. – A Star Trek premierje az NBC tévétársaságnál.
• szeptember 19. – VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet.
• szeptember 22–24. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára, Brezsnyev Jugoszláviába látogat.^[15]
• szeptember 30. – Becsuánaföld elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától és Botswana néven új állammá alakul.
• október 1. – Megkezdi működését – ideiglenes helyén – a budapesti Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.
• október 3. – Rákosi Mátyás Krasznodarból – feleségével együtt – Arzamaszba költözik. (A Vakok- és Gyengénlátók Házában kapnak elhelyezést.)^[5]
• október 4–6. – A JKSZ KB plénuma átszervezi a pártvezetés struktúráját. (Főtitkár helyett a továbbiakban elnök és végrehajtó titkár irányítja a pártot, továbbá Aleksandar Rankovićot kizárják a pártból.)^[16]
• november 5. – Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.
• november 25. – Jugoszláviában törvényt hoznak a belügyi szolgálatok átszervezéséről.
• november 26.
  • Charles de Gaulle Bretagne-ban a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét.
  • A csehszlovák kormány jóváhagyja a gazdasági rendszer tökéletesítésének alapelvét.^[17]
• november 28.–december 3. – Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik 1968. január 1-jétől való bevezetését.
• november 28. – Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába.
• november 30. – Barbados függetlenné válik Nagy-Britanniától.^[18]
• december 3–6. – A Bình Hòa-i mészárlás Vietnámban.
• december 14. – A NATO Védelmi Bizottsága létrehozza a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot.

Határozatlan dátumú események

• február – A Kínában tárgyaló ghánai Kwame Nkrumah kormányát a hadsereg megbuktatja. (Az elnök Sékou Ahmad Touré vendégeként Guineában talált menedéket.)^[19]
• június – Táncdalfesztivál.
• az év folyamán –
  • A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
  • Csehszlovákiában beindítják a Vajáni hőerőművet.
  • A katonai uralom kezdete Nigériában.^[20]

Államok vezetőinek listája 1966-ban

1966 a légi közlekedésben

1966 a vasúti közlekedésben

1966 a filmművészetben

• szeptember 8. – Elindul a Star Trek TOS.

1966 az irodalomban

• Gloria victis 1956. Antológia Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében.
• Ekkor jelent meg Bella István első műve, a Szaggatott virág
• Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

1966 a zenében

• Megrendezik az első magyar Táncdalfesztivált.

Fontosabb külföldi albumok

• The Beatles: Revolver
• The Yardbirds: Roger the Engineer
• Bob Dylan: Blonde on Blonde
• The Beach Boys: Pet Sounds
• The Rolling Stones: Aftermath
• Cream: Fresh Cream
• Simon and Garfunkel: Sounds of Silence, Parsley, Sage, Rosemary and Thyme
• The Who: A Quick One
• The Mothers of Invention: Freak Out!
• The Byrds: Fifth Dimension
• The Paul Butterfield Blues Band: East-West
• Bee Gees: Spicks and Specks

Magyar lemezek

• Kovács Kati: Nem leszek a játékszered

1966 a tudományban

1966 a sportban

• július 11.–július 30. 1966-os labdarúgó-világbajnokság, Anglia, Világbajnok: Anglia
• Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Brabham csapattal, ez a harmadik bajnoki címe.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.
• Bobby Charlton angol labdarúgó kapja meg az Aranylabdát a Manchester United játékosaként.
• Lezuhant az a repülőgép, amin az akkori magyar judo válogatott és az edző utazott, senki nem élte túl.

1966 a jogalkotásban

• január 13. – Patrick Dempsey, amerikai színész
• január 31. – Kicska László magyar basszusgitáros,az Edda Művek tagja.
• február 20. – George Ciamba román diplomata, miniszter
• február 24. – Ben Miller angol színész
• február 28. – Philip Reeve angol író, illusztrátor
• március 3. – Fernando Colunga mexikói színész
• március 16. – H.P. Baxxter, a Scooter együttes énekese
• március 26. – Michael Imperioli amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező
• április 22. – Jeffrey Dean Morgan, amerikai színész
• május 4. – Kiss Éva, ukrajnai magyar történész, egyetemi tanár
• május 8. – Cláudio Taffarel világbajnok brazil labdarúgókapus
• május 14. – Fab Morvan, francia énekes, imposztor
• május 16. – Janet Jackson amerikai popénekesnő
• június 21. – Bozsó József színész
• június 27. – Aigars Kalvītis lett politikus, kormányfő
• június 27. – J. J. Abrams amerikai film- és televíziós producer, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző és filmrendező
• június 28. – John Cusack amerikai színész
• július 22. – Bánkövi Gyula magyar zeneszerző, zenei szerkesztő
• július 27. – Deutsch Tamás jogász, politikus
• augusztus 7. – Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója
• augusztus 12. – Pellinger Attila magyar ornitológus
• október 10. – Tony Adams angol labdarúgó
• október 24. – Roman Abramovics orosz üzletember, az FC Chelsea többségi tulajdonosa
• november 1.
  • Danny Everett olimpiai bajnok amerikai atléta
  • Jeremy Hunt brit konzervatív politikus, külügyminiszter
• november 2. – David Schwimmer amerikai színész, producer, rendező
• november 17.
  • Sophie Marceau színésznő
  • Nuno Gomes Nabiam Bissau-Guinea miniszterelnöke
• november 19. – Ottlik Ádám Ákos színész
• december 8. – Sinéad O’Connor Grammy-díjas ír énekesnő († 2023)
• december 9. – Gideon Szaár izraeli politikus, belügyminiszter

• január 1. – Vincent Auriol, Franciaország egykori elnöke (* 1884)
• január 14. – Szergej Pavlovics Koroljov mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója (* 1907)
• január 30. – Tuli Géza Titusz olimpiai ezüstérmes tornász, sportvezető (* 1888)
• január 31. – Dirk Brouwer holland származású amerikai csillagász (* 1902)
• február 8. – Rideg Sándor író (* 1903)
• február 17. – Alfred P. Sloan, a General Motors elnöke és vezérigazgatója 1923 és 1956 között (* 1875)
• február 20. – Chester Nimitz amerikai admirális (* 1885)
• március 30. – Arányi Jelly hegedűművésznő (* 1893)
• április 4. – Alfred Naujocks német nemzetiszocialista titkos ügynök, az SD bérgyilkosa (* 1911)
• április 9. – Esterházy László magyar nagybirtokos, vadászati felügyelő, császári és királyi kamarás, főrendi-, majd felsőházi tag (* 1891)
• április 24. – Josef Dietrich, az SS és a Waffen-SS tábornoka (* 1892)
• május 26. – Tamási Áron író (* 1897)
• május 30.
  • Wäinö Aaltonen finn szobrász, festő (* 1894)
  • vitéz gróf Hunyady Ferenc földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő (* 1895)
• június 7. – Oetl-Pálffy Dénes magyar gyáros, országgyűlési képviselő (* 1901)
• június 14. – Gergely Sándor író, újságíró (* 1896)
• július 1. – Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese (* 1914)^[21]
• július 4. – Komáromy Pál operaénekes, a Magyar Állami Operaház igazgatója (* 1892)^[21]
• július 5.
  • Berda József József Attila-díjas költő, (* 1902)^[22]
  • Bereczky Albert református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tiszteletbeli elnöke (* 1893)^[22]
  • Hevesy György kémiai Nobel-díjas magyar kémikus (* 1885)
• július 28. – Király Ilus (Kovács Jánosné) népművész, a kalocsai hímzések megújítója (* 1886)
• július 29. – Járdányi Pál Kossuth-díjas zeneszerző (* 1920)^[21]
• augusztus 8. – Jan Kiepura kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, országgyűlési képviselő (* 1894)^[21]
• augusztus 15. – Jan Kiepura lengyel származású amerikai tenorista (* 1904)^[21]
• augusztus 25. – Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt (* 1880)
• augusztus 30. – Leontin Sălăjan román hadseregtábornok (* 1913)^[21]
• szeptember 4. – Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov Lenin-díjas filmművész (* 1902)^[22]
• szeptember 6. – Hendrik Verwoerd dél afrikai politikus, 1958–1966 között miniszterelnök (* 1901)^[13]
• október 2. – Lesznai Anna író, grafikus, iparművész (* 1885)
• október 7.
  • Bálint Antal gazdálkodó, Vas megyei politikus és gazdasági vezető, országgyűlési képviselő (* 1906)
  • Erdődy Rudolf magyar királyi titkos tanácsos, földbirtokos, felsőházi tag (* 1883)
• október 11. – Kossuth Pál magyar földbirtokos, főszolgabíró, országgyűlési képviselő (* 1887)
• október 19. – Holler Mihály politikus (* 1898)^[21]
• október 20. – Csákó Mihály, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke (* 1906)^[22]
• október 22. – Hewlett Johnson a canterbury főegyházmegye esperese (* 1874)^[21]
• november 7.
  • Török Rezső író (* 1895)^[23]
  • Vlaj Lajos szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, költő (* 1904)
• november 9.
  • Ozava Dzsiszaburó japán admirális (* 1886)
  • Török Gábor Kossuth-díjas akadémikus, az Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatója (* 1902)^[23]
• november 18. – Tardos Béla Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (* 1910)
• november 22. – Szabó Samu Kossuth-díjas színész (* 1903)
• november 24. – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára (* 1908)^[22]
• november 25. – Donogán István atléta, diszkoszvető (* 1897)
• december 5. – Radák Lajos magyar huszárezredes, földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1885)
• december 10. – Baló Zoltán magyar katonatiszt, posztumusz vezérőrnagy (* 1883)
• december 12. – Mario Alicata, az Unità főszerkesztője, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja (* 1918)^[22]
• december 26.
  • Kohán György Kossuth- és kétszeres Munkácsy-díjas festőművész (* 1910)^[21]
  • december 26. – Herbert Otto Gille, a Német Hadsereg tábornoka, a német Vaskereszt tölgyfalombokkal, kardokkal és gyémántokkal ékesített Lovagkeresztjének birtokosa, s ezáltal a Waffen-SS legmagasabb szintű kitüntetéssel elismert tagja (* 1897)
• december 30. – Komor Imre újságíró (* 1902)^[21]

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1966 témájú médiaállományokat.