Fülöpháza

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Fülöpháza község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.

Fülöpháza
Fülöpházi homokbuckák
Fülöpházi homokbuckák
Fülöpháza címere
Fülöpháza címere
Fülöpháza zászlaja
Fülöpháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterNagyné Balogh Csilla (független)[1]
Irányítószám6042
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség838 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület47,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 19° 26′ 37″, k. h. 19° 26′ 37″
Fülöpháza (Bács-Kiskun vármegye)
Fülöpháza
Fülöpháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Fülöpháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

A Kiskunság keleti részén fekszik, Kecskeméttől nyugatra. A szomszédos települések: északkelet felől Kerekegyháza, délkelet felől Ballószög, dél felől Ágasegyháza, nyugat felől pedig Fülöpszállás és Szabadszállás.

Közigazgatási területének csaknem a fele – a belterületétől nyugatra eső területrészének majdnem az egésze – a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi homokbuckák (vagy Fülöpházi buckavidék) nevű részegységéhez tartozó, szigorúan védett terület.

Megközelítése

Az 52-es főút közelében, attól mintegy 2 kilométerre északra fekszik, onnan az 5215-ös számú bekötőúton közelíthető meg. Közigazgatási területét érinti még az 5214-es és az 5301-es út is.

Története

A mai község területe a török uralom alatt elnéptelenedett és Kerekegyháza puszta része lett. A Jászkun kerület 18. századi önmegváltásakor Kerekegyháza pusztának a ma Fülöpházát alkotó negyedrészét Fülöpszállás lakói váltották meg és a továbbiakban ők birtokolták. A 19. század végén, az önálló puszták megszüntetésekor a területet a birtokos községhez csatolták.

Fülöpháza 1948-ban alakult önálló községgé elszakadva Fülöpszállástól.

Ma a tanyasi turizmus van fellendülőben, több tanya is várja a látogatókat.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Pesti Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Pesti Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Pesti Józsefné (független)[5]
  • 2002–2006: Pesti Józsefné (független)[6]
  • 2006–2010: Pesti Józsefné (független)[7]
  • 2010–2014: Balogh József János (Fidesz-KDNP,[8] később független)
  • 2014–2016: Balogh József János (független)[9]
  • 2016–2019: Nagyné Balogh Csilla (független)[10]
  • 2019–2024: Nagyné Balogh Csilla (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
841
845
839
804
864
838
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,7%, református 21,2%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 10,2% (22,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,9% volt római katolikus, 17,5% református, 1,9% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások