Fürgetetvek

A perm időszakban (295–248 millió évvel ezelőtt) jelentek meg. Számos kövületüket borostyánkövek őrizték meg.

Hosszú fejlődésük eredményeként a sarkvidékek kivételével a Föld minden részén elterjedtek. Hozzávetőleg 5600 ismert fajukból Magyarországon mintegy 70 él.

1–10 mm hosszú, jellegzetesen fürgén mozgó rovarok. A fejük jól elkülönül.

Csápjuk hosszú, fonalas. Összetett szemeik oldalt ülnek — általában nagyok,de némely fajoké elcsökevényesedett. Szájszervük kevés kivételtől eltekintve rágó típusú. Nyálmirigyeik egy része szövőmiriggyé módosult. A szárnyas fajoknak 3 pontszeme is van, előtoruk fejletlen, közép- és utótoruk pedig összenőtt. A szárnyatlan fajokról a pontszemek rendszerint hiányoznak, az előtor normálisan fejlett, a torszelvények általában szabadok.

Járólábaik többnyire vékonyak, mérsékelten hosszúak.

Legtöbbjüknek két pár hártyás szárnya van, de vannak rövid, illetve csökevényes szárnyú, sőt szárnyatlan fajok is — olyannyira, hogy többségük röpképtelen, mert szárnyai apró pikkelyekké csökevényesedtek.

Mivel szájszerveik a legkevésbé módosultak az eredeti rágó típushoz képest, gyakran a legprimitívebb hermipteroid rendnek tekintik őket.

Általában szabadon élnek nyirkos élőhelyeiken, így az avarban, kövek alatt vagy a növényeken — a leggyakrabban fákon és bokrokon, többnyire azok kérgén vagy kérge alatt. Az Archipsocidae család egyes fajai csapatosan élnek selyemszövedékükben; a selymet különleges ajakmirigyeik termelik. Legalább egy ausztráliai faj fába fúrt lukakban él.

Nem élősködőek. Kis növényi szervezetekkel (moszatokkal, zuzmóval), valamint penész- és rozsdagombákkal táplálkoznak.

A röpképes fajok szárnyaikat nyugalmi helyzetben háztetőszerűen a potroh fölött tartják.

Többségük petékkel szaporodik, de ismertek elevenszülő fajaik is. Epimorfózissal fejlődnek — ez azt jelenti, hogy a kikelő ivadék testszelvényeinek száma megegyezik a felnőtt állatéval (imágóéval), amelyre külseje és életmódja is hasonlít. A felnőtt méretet fokozatosan, külön fejlődő, szelvényszerző szakaszok beiktatása nélkül éri el.^[1]

A rendbe az alábbi alrendek és alrendágak tartoznak

1. zugtetű-alkatúak (Trogiomorpha) két alrendággal:

• Atropetae
  • Lepidopsocidae
  • Psoquillidae
  • Szárnyatlan zugtetű-félék (Trogiidae)

• Psocathropetae
  • Prionoglarididae
  • Psyllipsocidae

2. kéregtetű-alkatúak (Troctomorpha) két alrendággal:

• Amphientometae 2 öregcsalád
  • Amphientomoidea – 1 család
    • Amphientomidae
  • Electrentomoidea – 5 család
    • Compsocidae
    • Electrentomidae
    • Musapsocidae
    • Protroctopsocidae
    • Troctopsocidae

• Nanopsocetae – 3 család
  • Liposcelididae
  • Pachytroctidae
  • Sphaeropsocidae

3. fatetű-alkatúak (Psocomorpha)

• Caeciliusetae 2 öregcsalád és 5 család
  • Asiopsocoidea 1 család
    • Asiopsocidae
  • Caeciliusoidea 4 család
    • Amphipsocidae
    • Caeciliusidae
    • Dasydemellidae
    • Stenopsocidae
• Epipsocetae 5 család
  • Cladiopsocidae
  • Dolabellopsocidae
  • Epipsocidae
  • Neurostigmatidae
  • Ptiloneuridae

• Homilopsocidea 11 család
  • Archipsocidae
  • Bryopsocidae
  • Calopsocidae
  • Ectopsocidae
  • Elipsocidae
  • Lachesillidae
  • Mesopsocidae
  • Peripsocidae
  • Philotarsidae
  • Pseudocaeciliidae
  • Trichopsocidae

• Psocetae 4 család
  • Hemipsocidae
  • Myopsocidae
  • Psilopsocidae
  • Foltos fatetűfélék (Psocidae)

• ITIS szerinti rendszerbesorolása
• Fok.hu
• Christopher O'Toole: Rovarok, Magyar kiadás © Novum kiadó, 2008. ISBN 978-963-9703-49-0
• ELTE - Állatrendszertani gyakorlatok (125. oldal) (pdf) pp. 403