Farkosférgek

A farkosférgek (Priapulida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Scalidophora klád három törzsének egyike.

Farkosférgek
Evolúciós időszak: Kambriumjelenkor
Ottoia prolifica lenyomata
Ottoia prolifica lenyomata
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Alország:ParaHoxozoa
Alországág:Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport:Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport:Eubilateria
Csoport:Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs:Vedlő állatok (Ecdysozoa)
Csoport:Scalidophora
Törzs:Farkosférgek (Priapulida)
Théel, 1906
Rendek
  • Halicryptomorpha
  • Meiopriapulomorpha
  • †Ottoiomorpha
  • Priapulomorpha
  • †Selkirkiomorpha
  • Seticoronaria
    • rendbe sorolatlan, kihalt nem: †Eximipriapulus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Farkosférgek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Farkosférgek témájú kategóriát.

Ancalagon minor (rekonstrukció)

Származásuk, elterjedésük

A klád három törzse[1] közül először a páncélosférgek (Loricifera) váltak külön, így a farkosférgek az övesférgecskék (Kinorhyncha) testvércsoportja. Hosszú evolúciós idejük miatt képviselői a Föld valamennyi tengerében megtalálhatóak.

Megjelenésük, felépítésük

Néhány centiméter hosszú testük előtörzsre és a tulajdonképpeni törzsre tagolódik; utóbbin 25 hosszanti borda húzódik végig. A törzs lebenyes szerkezetű farokfüggelékben végződik. Szelvényezettséget nem mutatnak.Nincsenek véredényeik és ezzel keringési rendszerük, de testfolyadékukban előfordulhat egy, a gáz szállítására alkalmas színanyag, a hemerythrin.

Életmódjuk, élőhelyük

Kizárólag tengerekben fordulnak elő, ahol a parthoz közel, az iszapban élnek. Igen érzékenyek a víz oxigéntartalmának változására, ezért ezt jelző indikátorszervezeteknek tekintik őket.

Posztembrionális fejlődésük módja az úgynevezett kifejlés. A lárvák sokszor évek alatt, számos vedlés után érik el az ivarérett állapotot.

Jegyzetek

Források