Fried Jenő
Fried Jenő (Nagyszombat, 1900. március 13.[3] – Brüsszel, 1943. augusztus 17.) politikus, újságíró.
| Fried Jenő | |
 | |
| Született | 1900. március 13.[1][2] Nagyszombat |
| Elhunyt | 1943. szeptember 17. (43 évesen)[1] Brüsszel |
| Állampolgársága | |
| Élettársa | Aurore Memboeuf (1934–) |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Zsidó kereskedő családban született. Szülei Fried Emil és Neubauer Jeanette voltak.
Besztercebányán tanult. Középiskoláit 1917-ben fejezte be és vegyészmérnöki szakra iratkozott be a budapesti Műszaki Főiskolára. Csatlakozott a Magyar Tanácsköztársasághoz, majd 1919-ben a megtorlás elől Kassára menekült. A Kassai Munkás belpolitikai rovatának vezetője, 1924-től főszerkesztője lett. Ekkor illegálisan Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a Kommunista Internacionálé 5. kongresszusán. Hazatérése után 2 évi börtönre ítélték. 1927-ben megnősült és a csehországi Vorwärtz szerkesztője lett.
Elkötelezett sztálinistaként 1928-tól a CsKP-n belüli "megtisztulásért" volt felelős, majd 1929-ben a Szovjetunióba távozott és 1931-ig a Komintern apparátusában a Kun Béla vezette Agitációs és Propagandaosztályon dolgozott. 1930-tól a Francia Kommunista Pártra ügyelt, majd 1931-ben Franciaországba utazott, ahol 1939-ig a Kominternt képviselte a Francia Kommunista Párt mellett. Nagy szerepe volt a népfront eszméjének elfogadtatásában. 1938-ban Alpári Gyulának segédkezett az Inprekorr szerkesztésében.
A második világháború kitörésekor a szovjetek nem voltak ellenségesek a Német birodalommal, hanem továbbra is a helyi osztályharcot hirdette. Emiatt Franciaországban a kommunista pártot betiltották, így 1939-ben a Komintern képviselőjeként Belgiumba költözött, ahol a Le Monde főszerkesztőjeként dolgozott. A Szovjetunió megtámadása után a nyugati ügynököket ellenállásra szólították fel. A nyugati szovjet hírszolgálat a Vörös Zenekar rádióállomás volt, amit azonban számos ügynökkel együtt a Gestapo leleplezett és felszámolt.
Tisztázatlan körülmények között, de inkognitóban maradva meggyilkolták. 1921-től a Csehszlovák Kommunista Párt alapító tagja volt. 1932-ben Ana Pauker későbbi romániai külügyminisztertől született Mária Birnbaum (1932-2020) lánya.
Művei
Moszkvai útjáról tudósított a Komáromi Lapokban
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes
- A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
- csemadok.sk
További információk
- Botka Ferenc 1969: Kassai Munkás 1907-1937. Budapest
- Philippe Robrieux 1980: Histoire intérieur du Parti Communiste 1920-1945. Paris
- S. Courtois-A. Kriegel 1987: Eugen Fried. Paris
- Nagy Csaba: A belgiumi ellenállási mozgalom ismeretlen magyar mártírja. Magyar Nemzet 1984. október 17.
- Slovenský biografický slovník
- Biografický slovník českých zemí