Gárdony

A fővárostól 50, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 17 kilométerre található. A 7-es főút áthalad a település teljes hosszán, a környező települések egy részével pedig mellékutak kötik össze: Pákozddal és Seregélyessel a 6213-as, Zichyújfaluval a 6212-es utak.

Áthalad a városon az elővárosi jellegű Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal is, amelynek több megállási pontja is van itt, a legfontosabb közülük Gárdony vasútállomás, ahol a gyorsvonatok többsége is megáll, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve más, a vasútvonal mellett fekvő településekkel is. Gárdonyt is érinti a Velence–Gárdony–Agárd–Dinnyés útvonalon közlekedő autóbusz-körjárat.

A település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti. A város utóbbi időkben tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost.

Gárdony városrészei közé tartozik Agárd és Dinnyés, továbbá a Matonyai-tanya, mely 1 lakásból áll és Gárdony centrumától 2,5 kilométerre fekszik.^[7]

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd és Sukoró, a keleti parti Velence és tótól 10 km-re délre fekvő Zichyújfalu voltak.

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.

A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdi család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút Budapest-Székesfehérvár-vonalának 1861-es megnyitása volt, ami egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. 1870-re már a térség legjelentősebb települése^[forrás?], melyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják^[forrás?]. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony. 1966-ban Gárdonygoz csatlakozott Zichyújfalu, aminek következtében újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek a nádasok helyén, ami komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.

1989-ben városi rangra emelik a települést, melynek fejlődése az 1990-es években sem áll meg. Majd 1997. december 15-én elszakad a település többi részénél fejletlenebb Zichyújfalu. A különválás fő oka volt, hogy a gárdonyi önkormányzat nem forgatta vissza a faluba az ott keletkező óriási bevételeket, melyeket a zichyújfalui Agrokomplex világszínvonalú takarmánygyárának köszönhettek.

A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.

Régi képek Gárdonyról>>>

Polgármesterei

• 1990–1994: Bori Sándor (MDF)^[8]
• 1994–1998: Bori Sándor (független)^[9]
• 1998–2002: Dr. Vágner Elza (független)^[10]
• 2002–2006: Szabó István (Fidesz)^[11]
• 2006–2010: Tóth István (Fidesz)^[12]
• 2010–2014: Tóth István (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2014–2019: Tóth István József (Fidesz-KDNP)^[14]
• 2019-től: Tóth István József (Fidesz-KDNP)^[1]

Magyarország egy dinamikusan fejlődő területén fekszik. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka.

A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, ami mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.

Sokan vándorolnak a környékre, így a 39. legkedveltebb célpont volt 2018-ban Magyarországon, amit elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet^[forrás?]. Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, ennek következtében a fiatal lakosság aránya viszonylag alacsony.

Kézilabda

A Gárdony-Pázmánd NKSE női kézilabdacsapat megnyerte az NBII 2015–2016-os szezonját, így feljutott a csapat az NBI/B bajnokságba.^[15]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 10,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,9% (31,5% nem nyilatkozott).^[17]

• Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.

• Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
• Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
• Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.

• Gieboldehausen, Németország^[18]
• Halikko, Finnország^[19]
• Kirchbach, Ausztria^[19][20]
• Mörlenbach, Németország^[19]
• Postbauer-Heng, Németország^[19]
• Żary, Lengyelország^[19]
• Sepsikőröspatak Románia
• Lesquin, Franciaország

• Itt született 1855. augusztus 4-én Nagy Géza régész, etnográfus.
• Itt született 1862. december 7-én Babay Kálmán író, református lelkész.
• Itt (Agárdon) született vitéz gróf Hunyady Ferenc (1895–1966) földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő.
• Itt született 1897. január 2-án Csóka István grafikus, festő, művészeti író.
• Gárdonyhoz kötődnek még a Gázszer FC labdarúgói.

• Gárdony város honlapja
• Gárdony város turisztikai információs portálja
• Látnivalók Archiválva 2013. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Gárdony a funiq.hu-n