Gabèsi-öböl
A Gabès-i öböl (vagy Cabès, Cabes, Gaps,[2] arabul: خليج قابس ḫalīǧ Qābis) Tunézia keleti partjai mentén, a Földközi-tengerben lévő öböl. Más néven Kis-Szirtisznek is nevezik (az ógörög Μικρά Σύρτις (Mikrá Sýrtis) és a latin Syrtis Minor szavakon keresztül), mellyel ellentétbe állítják a Líbia partjainál fekvő Nagy-Szirtisszel.
| Gabès-i öböl (خليج قابس) | |
 | |
| A Gabès-i öböl műholdfelvételen | |
| Országok | Tunézia |
| Települések | Gabès[1] |
| Elhelyezkedése | |
  Gabès-i öböl Pozíció Tunézia térképén | |
 é. sz. 34° 00′ 00″, k. h. 10° 25′ 00″, k. h. 10° 25′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gabès-i öböl témájú médiaállományokat. | |
Az öböl partjai nagyjából Szfaksztól Dzserbáig húzódnak. Az öbölben fekszik Gabès (Ghannouche) városa, ahol az árapály közötti különbség akár 2,1 m is lehet.[3] Kábesz és Szfaksz is jelentős kikötő, ahol gyakran megfordulnak a szivacsot és tonhalat begyűjtő halászok. A terület gazdasági és közigazgatási központja Kábesz.
Története
A Syrtis Minor nevet Caius Plinius Secundus használta,[4] mellyel Polübiosz egy korábbi tanulmányát idézte 1.39.2, aki ennek az ógörög megfelelőjét használta. ógörögül: ἡ μικρά Σύρτις (máshol másképp ógörögül: Σύρτις ἡ μικρά, Σύρτις ἡ μικροτέρα, ἡ μικροτέρα Σύρτις).
Egy alternatív név volt ógörögül: Λωτοφαγῖτις σύρτις Lōtophagîtis sýrtis "a lotophagoszok Szirtisze", melyről Sztrabón számolt be.[5]
A Syrtis szerepel a Biblia újszövetségi részében is,[6] ahol Pál apostol elmondja, hogyan küldték el láncokon Rómába, hogy kiállja Néró császár próbatételeit. Hajójának kapitányai attól tartottak, hogy egy vihar miatt a Syrtisre kerülnek,[7] Elővigyázatosságból több döntést is hozott, aminek a következtében hajótörést szenvedtek a Földközi-tengeren Málta szigeténél.
Sztrabón Tacape-re (a mai Kábesz városára) Syrtix Minor egyik fontos belépő kikötőjére hivatkozik.
Hérodotosz Történelem című művének IV. könyvében említ a hellyel kapcsolatban egy fesztivált. Ennek modern változatát – melyet két banda kövekkel és botokkal játszik el minden évben a Shatt al-Jerid közelében minden évben – G. Payre megemlítette 1942-es Une fete de printemps au Jerid (1942) című könyvében is.[8]
Földrajza
A legtöbb forrás[3][9] szerint a Gabèsi-öböl délkeleten a Dzserba-sziget északkeleti széle északnyugaton pedig a Ras Yonga (Yonga-pont) határolja. A Ras Yonga a Jazīrat Khunayyis sziget mellett északon van annak mocsarainál,[9] Szfaksztól nagyjából 52 km-re délnyugatra. Sztrabón földrajztudós szerint az öböl bejárata a Kerkennah-szigetektől Dzserbáig húzódott.[5] Ezután Sztrabón egy nagyobb területet ad meg, melyet egy Sztaxtól Dzserba szigeteiig húzódó vonallal lehet leírni. Ebbe már beletartozik a Kerkennah-szigetek nagyobb része és Sztaksz tengerpartja is. A kisebb öböl középpontjának koordinátái é. sz. 33° 59′ 29″, k. h. 10° 24′ 09″, meynek szélessége 68,5 km, hosszúsága pedig 51 km. A nagyobb öböl hosszúsága 150 km.[10] szélessége 90 km, középpontja pedig é. sz. 34° 04′ 48″, k. h. 10° 28′ 36″.
A kisebb és a nagyobb öböl is teljesen az Afrikai-lemezen fekszik,[11] és 200 méternél sehol sem mélyebb.[12] A perm és a triász alatt karbonát ásványok és sókőzetek rakódtak le a Gabés-öbölben, melyekből mára sódombok és diapírok jöttek létre.[13] Ezen elül az élővilágból szén és szénhidrogének rakódtak le a környéken. Ez ma az öböl olaj- és gáziparának az alapja. A terület fontos kitermelő helyei közé tartozik az Ashtart-mező[3][14] és a Chergui-mező.[15] Az Ashtart olajterminál az öböl külső szélén fekszik, koordinátái é. sz. 34° 17′, k. h. 11° 23′, ahol a tankerek könnyedén fel tudják venni az olajat.[16]
Jegyzetek
További információk
- Port Gabes, fényképek a Panoramióról