Genova

Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.

Genova területét (amint azt egy Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névileg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és van Dyck.

1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

A második világháborúban a britek bombázták a várost.

2018. augusztus 14-én a város két kerületét összekötő Morandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.

Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:

Genova fontos közlekedési csomópont, több vasútvonal is összefut itt, nemzetközi repülőtere és kikötője is van. A városban metró, autóbusz és trolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett Genovában.2023-ban bemutatták az új tenger alatti közúti alagút terveit, amely az elmúlt években elindított nagy infrastrukturális projektek egyike. Célja a városközpont városi forgalmának megkönnyítése, a keleti és nyugati oldal összeköttetéseinek javítása. 2024-ben megkezdődnek a tenger alatt 3,5 km hosszú, két járatból álló közúti alagút építési munkái.^[6][7]

• 
  Genova kikötője
• 
  Genova repülőtere
• 
  A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
• 
  Busz Genovában
• 
  Sikló
• 
  Trolibusz
• 
  A Genovai metró egyik szerelvénye
• 
  Egykori villamos

Genova fő nevezetességei

• A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
• A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul az elegáns bevásárló utca: a Via XX September, ahol 19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni, nézelődni.
• A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a világörökség része.
• A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll a Genovai főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
• Banco di San Giorgio 1407-ben alapított genovai bank impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
• A Castello d'Albertis.
• A Castello Mackenzie.

További látnivalók

Várak:

• Castello Turcke: 20. század

Paloták:

• Palazzo Andrea Doria: 15. század,
• Palazzi di San Matteo
• Palazzo della Borsa: 20. század
• Palazzo Belimbau: 16-17. század
• Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino: 17. század
• Palazzo Doria Spinola: 16. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza.
• Palazzo Imperiale e De Mari: 16. század
• Palazzo Pallavicino: 16. század
• Palazzo Spinola dei Marmi: 15. század, a via Garibaldin.

Templomok:

• N.S. di Loreto - Oregina: 18. század
• San Erasmo: 15. század
• San Francesco da Pola: 14. század
• San Gerolamo: 15. század
• San Giuliano: 18. század
• Santa Maria Assunta: 17. század
• Santa Maria della Costa: 14. század
• San Nicolo del Boschetto: 14. század
• San Siro di Struppa: 11. század

Szentélyek, kápolnák:

• Santuario dell'Acquasanta: 18. század
• Santuario della Madonetta: 18. század
• Santuario delle Grazie: 18. század
• Santuario di Coronata: 16. század
• Santuario Madonna del Gazzo: 19. század
• Santuario Madonna della Guardia: 19. század
• Santuario Madonna del Monte: 15-18. század

Múzeumok

• Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
• Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
• Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
• Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
• Museo Raccolte Frugone
• Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)
• Akvárium (Acquario di Genova) A kikötőben 1992-ben megnyitott létesítmény egyike Európa legnagyobb tengeri és édesvízi élőhelyeit bemutató akváriumainak.^[8]

Egyéb

• Neptun - vitorláshajó-replika

• Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. - október 31. között, Genova San Stefano elővárosa - Valladolid, 1506. május 20., felfedező, hajóskapitány.
• Niccolò Paganini, hegedűművész és zeneszerző
• Giuseppe Mazzini, olasz hazafi, filozófus és politikus
• Palmiro Togliatti, kommunista politikus
• Leon Battista Alberti, (más névváltozatok: Leonbattista Alberti, Leone Battista Alberti; Genova?, 1404. február 14. – Róma, 1472. április 25.) olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor.
• Vittorio Gassman (Genova, 1922. szeptember 1.–Róma, 2000. június 29.), Oscar-díjas olasz színész és filmrendező.

• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Genova című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.

• Genova hivatalos honlapja
• Térkép Kalauz – Genova
• Genova magyarul – információk, térkép, képgaléria Archiválva 2021. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Photos of Genova