12. század

Magyar Királyság

• 1105: Könyves Kálmán király dalmáciai hadjárata. Dalmácia a Magyar Királyság része lesz (területi autonómia, külön koronázás).
• 1116: Könyves Kálmán halála. II. István lesz a király.
• 1127: II. István magyar király – miután a császár nem szolgáltatta ki számára Álmos herceget – betör a Bizánci Birodalomba. (A magyar sereg beveszi Nándorfehérvárt, Nist, Szófiát. Feldúlja Trákiát és Macedóniát.)^[1]
  • A bizánci sereg ellentámadása során a Dunán átkelve Haram váránál súlyos vereséget mér a magyarokra és elfoglalja a Szerémséget.
• 1131: II. Béla lesz a király (1141-ig)
• 1141: II. Géza lesz a király (1162-ig)
• 1162 - 1163: II. Géza halálával trónviszály. Három különböző királyt választanak meg.
• 1172: III. Béla lesz a király (1196-ig uralkodik)
• 1192 - 1197: A Pray-kódex összeállítása. Benne található a Halotti beszéd és könyörgés.

Európa és a Mediterránium

• 1108-1137: VI. Lajos az egyház támogatásával hozzáfog a francia királyi hatalom kiterjesztéséhez
• 1113-1125: II. Vlagyimir Monomah az utolsó kijevi nagyfejedelem, akinek akarata még Oroszország nagy részében érvényesül. Halála után a központi vezetés eltűnik, az ország önálló fejedelemségekre bomlik szét.
• 1118-1143: II. (Komnészosz) Ióannész bizánci császár. Kiterjeszti a birodalom határait Kis-Ázsiában és a Balkánon.
• 1122: a wormsi konkordátum: befejeződik a pápaság és a császárság 1075 óta tartó küzdelme
• 1125: V. Henrikkel kihal a Száli-dinasztia Németországban. A Staufok és Welfek háborúja az egész birodalmat két táborra szakítja.
  • 1138: III. Konráddal a (Hohen)Stauf-dinasztia jut a német királyi székbe. A Welf-párttal folytatott háborút egyelőre a frankfurti béke (1142) zárja le: a Welfek (Oroszlán Henrik) megkapják a szász hercegséget, de Bajorországot elvesztik.
• 1127: II. Roger egyesíti a dél-itáliai normann államocskákat és megalapítja a Szicíliai Királyságot (1130)
• 1139-1185: I. (Hódító) Alfonz a leóni királyság vazallusa függetleníti magát hűbérurától, felveszi a Portugália királya címet, országát 1143-ban pápai hűbérnek nyilvánítja, és 1147-ben elfoglalja Lisszabont a móroktól.
• 1147: a Pireneusi-félsziget arab területei az észak-afrikai Almohád-dinasztia (1147-1269) uralma alá kerülnek
• 1152: I. (Barbarossa) Frigyest német királlyá választják
  • 1155-ben császár és Itália királya, 1178-ban Burgundia királya; uralkodik 1190-ig.
• 1154-1189: II. Henrik angol király
  • 1171: Dublin alapításával megkezdődik az angol terjeszkedés Írországban
• 1155: Rómában kivégzik Bresciai Arnoldot, aki a pápa világi hatalma ellen lép fel
• 1158: Oroszlán Henrik megalapítja Lübeck városát, amely rövidesen a Balti-tengerre irányuló német kereskedelem bázisává válik.
• 1161: az észak-német kereskedők érdekszövetségre lépnek, amelyből később a Hanza-szövetség fejlődik ki.
• 1171: az egyiptomi Fatimida-kalifátus bukása
• 1171: megkezdődik az angol terjeszkedés Írországban
• 1176: müriokephaloni csata az Ikóniumi Szultánság szeldzsuk törökjei és a Bizánci Birodalom hadai között
• 1180-1223: II. Fülöp Ágost francia király, a feudális Francia Királyság nagyságának megteremtője
• 1187: hattíni csata Guidó jeruzsálemi király vezette keresztény és a Szaladin egyiptomi szultán vezette muzulmán sereg között
• 1198: I. Přemysl Ottokár egyesíti Cseh- és Morvaországot, és felveszi a király címet
  • A cseh királyság a 13. századtól a német-római birodalom legerősebb fejedelemsége
• Az első, második, és harmadik nyugat-európai keresztes hadjárat a Szentföldre.

Ázsia többi része

• A Szung-dinasztia elveszíti hatalmát Észak-Kína felett (→ Csin-dinasztia).
• Japán: Taira–Minamoto-háború - két nagy japán szamurájdinasztia harca
• 1192-től: muszlim invázió Indiában
  • Nálanda, a nagy buddhista oktatási központ elpusztul Indiában.

• 1100 körül: a hagyományos földművelés átalakulása Nyugat-Európában: elterjed a háromnyomásos gazdálkodás, a kerekes eke, borona, lóvontatás, vaseszközök használata; mindezek együtteseként megnő a terméshozam és a népesség. Nagyarányú belső telepítés (szűzföldek művelés alá vétele) és külső kolonizáció (nyugati, főleg német telepesek kirajzása Kelet-Európa felé).
• Az iránytű megjelenése Európában
• Terjed a nyílpuska használata a hadviselésben
• Vízimalmok megjelenése Európában, érczúzók, fújtatók, kalló- és cserzőmalmok.
• Mezőgazdasági forradalom: kerekes eke, borona, lóvontatás és vaseszközök elterjedése.

• A román stílus fénykora az európai építészetben (Toulouse, Conques, Cluny, Arles, Vézelay, Durham, Pisa, Verona székesegyházai)
• Az első egyetemek alapítása Nyugat-Európában: Párizs (teológia), Bologna (jogtudomány), Oxford
• A lovagkor trubadúrköltészete Franciaországban
  • IX. Vilmos aquitániai herceg az első olyan trubadúr, akinek egyes művei fennmaradtak. Unokája, Aquitániai Eleonóra angol királyné udvara szintén a trubadúr költészet egyik központja.
• A legkorábbi lovagi eposz, az észak-francia Roland-ének keletkezése (1100 k.)
• A magyar nyelv legrégebbi egybefüggő emléke, a Halotti beszéd (1192)
• A Trisztán és Izolda megszületése

• 1120: Norbert von Xanten megalapítja a premontrei szerzetesrendet.
• Abélard, a párizsi teológiai iskola tanára, a skolasztika egyik legnagyobb alakja. Ellenfele clairvaux-i Szent Bernát, a keresztény misztika korai képviselője, a keresztes háborúk apostola.

Lásd még: A kereszténység kronológiája#12. század

Lásd még: Pápaság a középkorban#A pápaság felemelkedése, fénykora (kb. 900–1300)

Uralkodók, hadvezérek

• I. Manuél, bizánci császár
• Könyves Kálmán, magyar király
• I. (Oroszlánszívű) Richárd, angol király
• I. Alfonz, Portugália első királya
• Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója, aki ellenállt a keresztes hadjáratoknak.

Egyéb

• Anselm canterburyi érsek, skolasztikus filozófus
• Pierre Abélard, a legkorábbi skolasztikus filozófusok egyike
• Clairvaux-i Szent Bernát francia apát, befolyásos egyházi politikus
• Leoninus, francia zeneszerző
• Perotinus, francia zeneszerző
• Omar Hajjám, perzsa költő
• Maimonidész, vezető zsidó filozófus
• Becket Tamás, Canterbury érseke

Megjegyzés: A 12. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.