Gotthard von Kettler
Gotthard von Kettler (Vesztfália, 1517. február 2. – Mitau, ma Jelgava, Lettország, 1587. május 17.), másként Gotthárd kúr herceg. A Kardtestvérek utolsó nagymestere, a Kurföldi és Zemgalei hercegség alapítója és egyben annak első hercege, a Kettler-ház alapítója.
Gotthard von Kettler | |
Kardtestvérek rendje nagymestere | |
Uralkodási ideje | |
1559 – 1561 | |
Elődje | Johann Wilhelm von Fürstenberg |
Utódja | nem volt |
Kurzeme hercege | |
Gotthárd kúr herceg | |
Uralkodási ideje | |
1561 – 1587 | |
Elődje | nem volt |
Utódja | Friedrich von Kettler |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Kettler |
Született | 1517. február 2. Eggeringhausen Castle |
Elhunyt | 1587. május 17. (70 évesen)[1][2] Jelgava[3] |
Nyughelye | Jelgava Palace |
Édesapja | Gotthard von Kettler zu Melrich |
Édesanyja | Nesselrodei Zsófia |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Mecklenburgi Anna (1533–1602) |
Gyermekei | 7 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthard von Kettler témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
Kettler észak-német katolikus nemesi családból származott. Édesapja id. Gotthard von Kettler vesztfáliai lovag, édesanyja Nesselrodei Zsófia.
Már ifjú éveiben megismerkedett Luther tanításaival és a reformációval.
Az utolsó livóniai nagymester
Nem tudni ugyan mikor léphetet be a Kardtestvérek közé, de 1559-ben már övé lett a nagymesteri szék. Johann Wilhelm von Fürstenberget követte.A rend nagyon komoly kihívás előtt volt történetének vagy három és fél évszázada alatt. Nem először volt nehéz helyzetben, de most komoly veszélybe jutott. 1527-ben Walter von Plettenberg kinevezett landmeister aki nemcsak a rendet, hanem egész Livóniát igazgatta, független államot épített újra ki. Délen Poroszország 1526-ra független lett, a Német Lovagrend kitelepült onnan, s az egész ország evangélikus lett, hercege Brandenburgi Albert vezetése alatt.
Livónia elvesztette mind gazdasági mind katonai pozícióját.Mikor Kettler lett a nagymester a rend a pusztulás szélén állt. 1558-ban IV. (Rettegett) Iván orosz cár seregei és a kaszimovi tatárok elözönlötték Livóniát és az ergemei csatában súlyos vereséget mértek a lovagokra. Hozzájárult mindehhez az is, hogy a korábbi nagymesterek eleinte Moszkvához próbáltak húzni, akik minden eszközt megragadtak, hogy hatalmukat kiterjesszék a gazdaságilag nagyon fejlett országra, s megszerezzék a balti-tengeri kikötőket. Később a rend Lengyelországgal kezdte erősíteni a kapcsolatait, ami okot adott az oroszoknak a támadásra. Livónia amúgy is Lengyelország, Svédország, Dánia, Oroszország és Litvánia expanziós ütközőpontjukban feküdt, s már 1527 óta várható volt az összecsapás.Kettler igyekezett menteni a menthetőt, s a dorpat-jurjevi ütközetben megállította az orosz-tatár hadakat. A vereséget Iván bojár ellenzéke felhasználta a cár ellen, amin azonban Iván könnyen túltett, s visszatérve elsöpörte az erejüket vesztett lovagokat.
Államalapítás és szekularizálás
1561-ben Kettler kimondta a rend föloszlatását, amit a tagok tudomásul vettek. De Kettler nem adta fel egyéni ambícióit, s Brandenburgi Alberthez hasonlóan ő is lutheránus vallást vett fel, a még megmaradt livóniai területekből megalapította Kurföldi és Zemgalei hercegséget, s annak Gotthárd herceg néven uralkodója lett, amely előbb Litvánia majd Lengyelország hűbéri fennhatóságát ismerte el.
Gotthárd herceg később házasságra lépett egy német hercegnővel, Mecklenburgi Albert herceg lányával.A lengyel király hűbéreseként harcolt az oroszok egy időben a svédek ellen is. A viszontagságos háborút az ország átvészelte, s több nagyhatalom osztozott rajta.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban